Szeretettel köszöntjük Borsfa Község honlapján!
Ügyleírások


BEJELENTÉS KERESKEDELMI ÜZLET NYITÁSÁRÓL

Bejelentés tartalmazza:
- üzlet címét
- üzlet tulajdonosát, használatának jogcímét
- folytatni kívánt üzletköri tevékenységet
- üzlet napi/heti nyitvatartási idejét
- üzlet elnevezését

Bejelentéshez csatolni kell:
- 10.000,- Ft illetékbélyeg
- Szakhatósági hozzájárulások üzletkör jellegétől függően
   - ÁNTSZ
   - állategészségügy
   - tűzvédelmi szakhatóság
   - környezetvédelem
   - építésügy
   - növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás
   - építésügy
- cég esetében cégbírósági bejegyzés
- kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító okirat (végzettség)
- üzlethelység tulajdoni lapja vagy bérleti szerződés
- vásárlók könyve

MÁR MŰKÖDŐ ÜZLET MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY ADATAIBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁS:

Módosításnak minősülő adatváltozás:
- a kereskedő neve - ide nem értve a kereskedő személyében bekövetkezett változást - cégneve;
- a kereskedő székhelye,
- a kereskedő statisztikai számjele.
A módosítás bejelentéséhez 3.000,- Ft illetékbélyeget is kell csatolni.

Mit kell tenni a működési engedélyben történt változás esetén? Milyen kötelezettsége van a kereskedőnek, ha üzletét bezárja?
A működési engedély adataiban bekövetkezett változást a kereskedő haladéktalanul köteles bejelenteni, az adatváltozásnak megfelelő eljárás lefolytatása érdekében.
A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal korábban köteles a vásárlókat és a működési engedélyt kiállító hatóságot tájékoztatni. Az üzlet megszűnése esetén a működési engedélyt 15 napon belül kell a kiállító hatóságnak visszaadni.
 

MOZGÓBOLT:

- Székhely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell a kérelmet benyújtani (tartalmilag azonos a működési engedély kérelemmel)
- Csatolni kell még a kereskedőnek a mozgóbolt működési területével érintett jegyzők hozzájárulását.
- Hozzájárulási kérelemhez csatolni kell.
   - vállalkozói igazolvány
   - útvonalterv
   - mozgóboltként használt gépjármű adatai
   - 2.200,- Ft illetékbélyeg

 MOZGÓÁRUSÍTÁS:

- Működési engedéllyel rendelkező kereskedő részére az árusítás helye szerint illetékes jegyző mozgóárusítást engedélyezhet.
- A kérelemben meg kell jelölni a kereskedő nevét, székhelyét, valamint a mozgóárusítással értékesíthető termékek körét, az érvényesség időtartalmát és azt az útvonalat, helyet, ahol a mozgóárusítást végezni kívánja.
- Kérelméhez a kereskedőnek a működési engedély másolatát és 2.200,- Ft illetékbélyeget csatolni kell.

 TELEPENGEDÉLY

A telepengedély a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől kell kérni.

A kérelemnek tartalmazni kell:
- a telep címét és helyrajzi számát, helyszínrajzát, tovább a közvetlenül szomszédos ingatlanok rendeltetését,
- a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,
- a telep használata jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet, stb.)
- a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet,
- a tevékenység végzéséhez szükséges veszélyes munkaeszközöket,
- a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját,
- a létesítendő munkahelyeket, valamint a telep üzemeltetésének időtartamát, műszakonként a napi munkavégzés időjének megjelöléséve,
- a tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát,
- ivóvíz, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,
- az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,
- a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,
- a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típusfűtőteljesítmény adatait,
- a környezetre gyakorolt hatást és az esetleges üzemzavar miatt várható környezet hatások elkerülésének módját,
- a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a külön jogszabályban meghatározott környezeti kárelhárításitervet,
- a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a külön jogszabályban előírt munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját,
- amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét,
A kérelemhez csatolni kell:
- a tevékenység végzését engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi, stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket,
- 5.000,-Ft illetékbélyeg.
Magánszállásadó tevékenység
Ki végezhet magánszállásadói tevékenységet?
Magánszállásadói tevékenységet végezhet magánszemély, lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítására vonatkozóan.
Milyen kötelezettsége van a magánszállásadónak, ha a magánszállásadói tevékenységét megszünteti?
A szállásadó köteles az e célra formanyomtatványként rendszeresített vendégkönyvet vezetni, amelyet a használatbavétel előtt a jegyző hitelesít. A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről a szállásadó köteles gondoskodni. A vendégkönyvet a szállásadó köteles a tárgyév végén lezárni és ezt a tárgyévet követő január hó 15. napjáig a jegyzővel záradékoltatni. A vendégkönyvben szereplő adatok alapján a szállásadó köteles évente a tárgyévet követő január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban jelenteni a tárgyévben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számát külföldi és belföldi bontásban. A jelentés személyes adatokat nem tartalmazhat.
A fizetővendéglátó szálláshelyet a 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet 3. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően a szálláshely fenntartója, üzemeltetője minősíti, illetve sorolja osztályba. A fizetővendéglátó szálláshely osztályba sorolását, illetve a falusi szálláshely minősítését minden, az osztályba sorolásra és a minősítésre kiható ténybeli változás esetén, de ötévenként minden esetben felül kell vizsgálni, és újra osztályba kell sorolni, illetőleg újra kell minősíteni. Az ötéves időszakot a fizetővendéglátó és a falusi szálláshely esetében pedig a szállásadónak a jegyző által történt hatósági nyilvántartásba vételétől, illetőleg az utolsó osztályba sorolástól, illetve minősítéstől kell számítani.
A tevékenységének megszüntetését a szállásadó köteles 15 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni.
 
ÁLLANDÓ LAKÓHELY, TARTÓZKODÁSI HELY BEJELENTÉSE

- Beköltözés vagy kiköltözés után a polgár három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének bejelenti.
- Lakcímbejelentő lapot a Körjegyzőség Hivatalában lehet kérni.
- Lakcím bejelentés során a polgár személyes megjelenése szükséges.
- Bejelentéshez szükséges dokumentumok:
   - személyi igazolvány,
   - lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
   - amennyiben a polgár nem tulajdonos a bejelenteni kívánt lakcímen, a lakás használatára jogosult polgár (tulajdonos) hozzájárulása és a lakcímjelentő lapon sajátkezű aláírása szükséges (szállásadó).
- A lakcímbejelentés illetékmentes.

EGT állampolgárok nyilvántartásba vétele:

Az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam azon állampolgára, aki 2004. május 1-jét követően EGT tartózkodási engedélyt kap, az engedély kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles a nyilvántartásba vételéhez szükséges okirattal igazolt személyi és lakcím adatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, jelen esetben a Körjegyzőség Hivatalában.

- Bejelentéshez szükséges dokumentumok:
   - tartózkodási engedély,
   - hatósági bizonyítvány a személyi és lakcím adatokról.
- A nyilvántartásba vétel illetékmentes.
 
 
Termőföld
 
1)      A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.), valamint a Polgári Törvénykönyv alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa (a továbbiakban: eladó) az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat) a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki.
(2) Az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, a Tft.-ben meghatározott melyik jogcímen.
(3) Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik.
(4) Az eladó az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát - a kifüggesztésre irányuló kérelemmel együtt - a települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.
(5) A jegyző az ajánlatot a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra kifüggeszti. A jegyző a benyújtott ajánlat mindkét példányára rávezeti a kifüggesztés, valamint a levétel időpontját.
(6) Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdőnapját követő 15 napon belül az ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot (a továbbiakban: nyilatkozat) tehet. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha a jogosult nem nyilatkozik.
(7) A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a nyilatkozattevő a törvényben felsorolt mely jogcímen gyakorolja az elővásárlási jogot.
(8) Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.
(9) Nem köti az eladót az olyan elfogadó nyilatkozat, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn túl, illetve az ajánlattól eltérő tartalommal tesz meg.
(10) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve átvett nyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az ajánlat eredeti példányával, valamint a nyilatkozatokkal együtt az eladónak postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja.
(11) A szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval történt közlésével jön létre. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre.
(12) A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelemhez - a bejegyzés alapjául szolgáló okiraton kívül - mellékelni kell:
a) az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját,
b) az ajánlatra tett nyilatkozatokat, valamint
c) az iratjegyzéket.
(13) Az előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő eljárásra az 1-11. pontok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 
Szabálysértés

A szabálysértési eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. E célok megvalósítása érdekében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet meghatározza a szabálysértések elkövetése miatt alkalmazható joghátrányokat, e cselekmények elbírálásának rendjét, s ennek keretében azt a jogot, hogy az érintettek a törvényben meghatározott feltételek mellett bírósághoz fordulhatnak.
 

Birtokvédelem
 
Az eljárás jogi alapját a Polgári Törvénykönyv képezi
 
1)      Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte.
(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.
(5) A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
(6) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.
(7) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
(8) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(9) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
(10) A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.
(11) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
(12) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(13) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
 
. Ki kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást?
Birtokvédelem azt a birtokost illeti meg, akit a birtokától jogalap nélkül megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak (tilos önhatalom).
2. Mit kell bizonyítani a birtokvédelmi eljárás során?
A birtokvédelmi eljárásban azt kell bizonyítani, hogy a birtokos birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták.
3. Meddig és hol nyújtható be birtokvédelmi kérelem?
Birtokvédelem kérhető:
·    a birtokháborítástól számított 1 éven belül a jegyzőtől;
·    1 év eltelte után közvetlenül a bíróságtól.
4. A birtokháborítás megállapítása esetén mire kötelezhető a birtokháborító fél?
A birtokháborító fél köteles az eredeti birtokállapotot helyreállítani, a birtokzavaró magatartástól a jövőben tartózkodni.
5. Illetékköteles-e az eljárás?
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. §-ában meghatározottak alapján az eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 2.200,-Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni.
6. Milyen formában nyújtható be a birtokvédelmi kérelem?
A birtokvédelmi kérelem formai kötöttség nélkül benyújtható.
 
Adóügyek
 
Az eljárás jogi alapjai:
·    Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. tv.
·    A gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXII. Törvény
Az ügyintézés határideje: 30 nap
Ügyintézési folyamat:
1.Hatósági adatszolgáltatás, adózó által benyújtott bejelentés
2.Az adatok feldolgozása
3.Határozat készítése, adózó részére megküldése
2004. évtől a belföldi gépjárművek adóztatása az országos járműnyilvántartás (továbbiakban: hatósági nyilvántartás) adattartalmán alapul. Ahhoz, hogy a hatósági nyilvántartás a valós adatokat tükrözze, a jogszabályi előírás szerint az adás-vétel esetén mind az eladót, mind a vevőt az okmányiroda felé bejelentési kötelezettség terheli.
A hatósági nyilvántartásban a bejegyzett adatok módosítására okot adó körülményt a bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a közlekedési igazgatási hatóságnál (Okmányirodánál).
Amennyiben Ön gépjárművét értékesítette, az Ön szempontjából a fenti bejelentési kötelezettség azért jelentős, mert az Ön által az okmányirodán benyújtott adásvételi szerződés megkötésének időpontját követő év 1. napjától nem minősül adóalanynak.
Amennyiben sem az eladó, sem a vevő a változás évében nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor tulajdonváltozást követő év egészében a régi tulajdonos marad az adó alanya.
Az Adóiroda felé megszűnt a bevallási kötelezettség, viszont bejelentési kötelezettség továbbra is fennáll az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon:
·    amennyiben az adózót a tulajdonában álló gépjármű után adómentesség illeti meg,
·    mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló gépjármű esetén
·    amennyiben a gépjárművét eltulajdonították.
Az adómentességre jogosító körülményekről részletesen az erre a célra szolgáló bejelentési nyomtatványon tájékozódhat.
Az adó mértéke:
2007.01.01-től érvényes rendelkezések alapján:
Az adó alapja személyszállító gépjármű (a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló gépjármű, motorkerékpár, kivéve az autóbuszt) a hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.
Az adó mértékét a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt időhatározza meg
Az adó mértéke:
·    Az adóalap után a gépjármű gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 300 Ft/ kilowatt
·    Gyártási évet követő 4-7 naptári évben 260 Ft/kilowatt
·    Gyártási évet követő 8-11 naptári évben 200 Ft/kilowatt
·    Gyártási évet követő 12-15 naptári évben 160Ft/kilowatt
·    Gyártási évet követő 16 naptári évben és az azt követő naptári években 120 Ft/ kilowatt
Megmarad az önsúly szerinti adóztatás (változatlan adómértékkel, vagyis 1200 Ft/az önsúly minden megkezdett 100 kilogrammja) az autóbuszok, nyergesvontatók, lakópótkocsik esetében. A tehergépjárműveknél szintén nem változik az adóalap, amely az önsúly + a raksúly 50 %-a.
Az adót félévenként két egyenlő részletben:
március 15-ig
szeptember 15-ig kell megfizetni
Évközben adókötelessé váló jármű esetében az adó összegét megállapító határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni.
Adó és értékbizonyítvány
 
Ügytípus Szolgáltatási díj eljárási illeték Szükséges iratok
Termőföld értékesítése állam részére életjáradék fizetés ellenében
Fiatalok otthonteremtési támogatásához
 4.000,- Ft Kérelem
Az értékelni kért ingatlan tulajdoni lap másolata
az ügylet tárgyát képező szerződés másolata
 
Hagyatéki eljáráshoz
Gyámhatósági ügyekhez
Bírósági végrehajtói ügyekhez
 Illeték mentes  

Útmutató, tájékoztatás
Az eljárás jogi alapjai:
Az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. tv. 101. §;
és mellékletének XIX. fejezete
Az ügyintézés határideje: 15 nap

tovább-->


 
Oldalletöltések:ma: 56 | összesen: 124151  
© Borsfa Község Önkormányzata