Közös magyar-román fejlesztési program – szakmai konferencia Gyulán2007. június 21.
Az európai területi együttműködés keretében 224,5 millió euró európai (ERFA) hozzájárulással közös magyar-román fejlesztések indulhatnak, amelyek határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítését szolgálják. A területi együttműködéseket az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, az egész európai térség fejlesztése és kohéziója céljából.
A két ország határ menti megyéi működnek közre a határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az egymás felé forduló megyékre, régiókra alapozó program a határ menti övezetek felzárkózását, integrációját, a térségbeli országok közötti együttműködés fejlesztését, illetve a helyi közösségek kohézióját hívatott erősíteni. A program Irányító Hatóságát képviselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a román Fejlesztési, Közmunka- és Lakásügyi Minisztérium - azaz a romániai Nemzeti Hatóság - közreműködésével a közös uniós fejlesztési lehetőségekről, a 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó elképzeléseikről rendez Gyulán 2007. június 21-én tájékoztató konferenciát az érintettek számára.
A Magyarország –Románia határon átnyúló együttműködés operatív program a 2007-2013 közötti tervezési időszakra szól. Finanszírozását 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10%-ban pedig a résztvevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A maradék 5%-ot a forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek, azaz a határ két oldalán működő projektgazdák, így önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági érdekképviseleti szervek biztosítják minden egyes projektben. A program keretében 224,5 millió euró uniós forrás kerül felhasználásra, amely kiegészülve a nemzeti hozzájárulásokkal nagy értékű közös fejlesztést biztosít a programterületnek. Az együttműködésben magyar részről Szabolcs–Szatmár–Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye vesz részt. Partnereik román részről a következő megyék: Szatmár, Bihar, Arad és Temes. A program átfogó koordinációjáért az Irányító Hatóság és a román illetőségű Nemzeti Hatóság mellett közös szervezetek felelnek, így a program Monitoring Bizottsága valamint a Szakmai Titkárság.
A program egyik prioritása elő kívánja segíteni a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. A két ország programozással foglalkozó szakemberei abból indultak ki, hogy a térségben élő embereket be kell kapcsolni a közös gazdasági vérkeringésbe, ezért szükséges a határ mentén elhelyezkedő településeket összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ebbe beletartozik többek között a határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása, szélesítése éppúgy, mint a határhoz vezető főutakra kötő, alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztése. Szintén prioritás a határon áthaladó vasútvonalak rövidebb szakaszainak fejlesztése a nemzetközi vasúti személy- és teherforgalom javítása érdekében.
A közlekedési kapcsolatok intenzitásának növelésével egyenrangú cél a határon átnyúló kommunikáció javítása. Ennek eszköze lehet például, hogy az együttműködő régiókban minél többen elérhessék a szélessávú internetet, közös információs és telekommunikációs technológia segítségével. Az európai kohéziót szolgáló érdek a határon átnyúló hírközlés lehetőségeinek kiépítése is.
A két ország közös kincse a víz, ezért kiemelt figyelmet kap a vízgazdálkodási együttműködés, az árvizek és szennyezések megelőzése, árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, valamint a vízminőség javítása. Közös probléma a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtése is, ezért a program támogatni kíván közös feldolgozási projekteket.
Lehetőség nyílik majd határon átnyúló üzleti és gazdasági infrastruktúra létesítésére, és a már meglévő háttér fejlesztésére. Támogatásban részesülhetnek a közös iparági együttműködések, az ún. klaszterek, továbbá üzleti infrastruktúra beruházások, így az ipari területek, ipari parkok, közös logisztikai központok, inkubátorházak, kereskedelmi központok. Az operatív program ösztönözni kívánja az együttműködést a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is. Új partnerségi kapcsolatok alakulhatnak ki a határ két oldalán működő egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások között, kutatói csereprogramok valósulhatnak meg. Ide tarozik a közös kutatások ösztönzése, a K+F és innovációs eredmények terjesztése, és nem utolsó sorban technológiatranszfer a vállalkozói szektor felé. A program támogatni kívánja ún. tudástranszfer-hálózatok kialakítása is, ami a legjobb gyakorlatok megosztását jelenti az oktatási intézmények között.
A határ menti térségek lakóinak életminőségét javíthatják a közös egészségügyi szolgáltatások, például a határ közelében lévő kórházak kapacitásainak kiaknázása. Tulajdonképpen az élhetőbb környezetet szolgálja a meglévő kulturális örökség védelme és a kulturális intézmények határon átnyúló együttműködéseinek támogatása is.
A Magyarország –Románia határon átnyúló együttműködés operatív program a 2007-2013 közötti tervezési időszakra szól. Finanszírozását 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10%-ban pedig a résztvevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A maradék 5%-ot a forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek, azaz a határ két oldalán működő projektgazdák, így önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági érdekképviseleti szervek biztosítják minden egyes projektben. A program keretében 224,5 millió euró uniós forrás kerül felhasználásra, amely kiegészülve a nemzeti hozzájárulásokkal nagy értékű közös fejlesztést biztosít a programterületnek. Az együttműködésben magyar részről Szabolcs–Szatmár–Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye vesz részt. Partnereik román részről a következő megyék: Szatmár, Bihar, Arad és Temes. A program átfogó koordinációjáért az Irányító Hatóság és a román illetőségű Nemzeti Hatóság mellett közös szervezetek felelnek, így a program Monitoring Bizottsága valamint a Szakmai Titkárság.
A program egyik prioritása elő kívánja segíteni a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. A két ország programozással foglalkozó szakemberei abból indultak ki, hogy a térségben élő embereket be kell kapcsolni a közös gazdasági vérkeringésbe, ezért szükséges a határ mentén elhelyezkedő településeket összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ebbe beletartozik többek között a határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása, szélesítése éppúgy, mint a határhoz vezető főutakra kötő, alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztése. Szintén prioritás a határon áthaladó vasútvonalak rövidebb szakaszainak fejlesztése a nemzetközi vasúti személy- és teherforgalom javítása érdekében.
A közlekedési kapcsolatok intenzitásának növelésével egyenrangú cél a határon átnyúló kommunikáció javítása. Ennek eszköze lehet például, hogy az együttműködő régiókban minél többen elérhessék a szélessávú internetet, közös információs és telekommunikációs technológia segítségével. Az európai kohéziót szolgáló érdek a határon átnyúló hírközlés lehetőségeinek kiépítése is.
A két ország közös kincse a víz, ezért kiemelt figyelmet kap a vízgazdálkodási együttműködés, az árvizek és szennyezések megelőzése, árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, valamint a vízminőség javítása. Közös probléma a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtése is, ezért a program támogatni kíván közös feldolgozási projekteket.
Lehetőség nyílik majd határon átnyúló üzleti és gazdasági infrastruktúra létesítésére, és a már meglévő háttér fejlesztésére. Támogatásban részesülhetnek a közös iparági együttműködések, az ún. klaszterek, továbbá üzleti infrastruktúra beruházások, így az ipari területek, ipari parkok, közös logisztikai központok, inkubátorházak, kereskedelmi központok. Az operatív program ösztönözni kívánja az együttműködést a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is. Új partnerségi kapcsolatok alakulhatnak ki a határ két oldalán működő egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások között, kutatói csereprogramok valósulhatnak meg. Ide tarozik a közös kutatások ösztönzése, a K+F és innovációs eredmények terjesztése, és nem utolsó sorban technológiatranszfer a vállalkozói szektor felé. A program támogatni kívánja ún. tudástranszfer-hálózatok kialakítása is, ami a legjobb gyakorlatok megosztását jelenti az oktatási intézmények között.
A határ menti térségek lakóinak életminőségét javíthatják a közös egészségügyi szolgáltatások, például a határ közelében lévő kórházak kapacitásainak kiaknázása. Tulajdonképpen az élhetőbb környezetet szolgálja a meglévő kulturális örökség védelme és a kulturális intézmények határon átnyúló együttműködéseinek támogatása is.