A Schengen Alap
A Schengeni térséghez való csatlakozás érdekében az Európai Unió a Csatlakozási Szerződés 35. cikkével létrehozta a Schengen Alapot. Az Alapból jelentős pénzügyi támogatás jut az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is. E forrás teszi lehetővé a schengeni vívmányok mielőbbi alkalmazását – különös tekintettel a külső határok ellenőrzésére.
A Schengen Alap összesen több mint 165 millió euró pénzügyi támogatással járul hozzá Magyarország teljes körű schengeni tagságához. A források lekötésére a 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti időszak áll rendelkezésre.
Magyarország 2003. tavaszán megkezdte a felkészülést a Schengen Alap forrásaira. A Kormány elfogadta a Schengen Alap felhasználáshoz szükséges intézményi felkészülésről szóló 2303/2003. (XII. 9.) Kormányhatározatot, később pedig a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V.26.) Kormányrendeletet, amely rendelet elfogadásával egyben felállítottuk a Schengen Alap hazai intézményrendszerét is.
2004-re elkészült az úgynevezett Indikatív Program, amelynek elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, mint Felelős Hatóság – feladata volt. Az Indikatív Program rögzíti a Schengen Alap hazai intézményrendszerét, illetve a Schengen Alapból a három év alatt megvalósítani tervezett magyar fejlesztési célkitűzéseket, feladatokat és azok várható költségeit. A végleges dokumentációt 2004. májusában nyújtottuk be az Európai Bizottság részére. A három éves ütemterv elkészítésén túlmenően további kötelezettségünk minden egyes évben megküldeni a Bizottság részére az adott évre vonatkozó, aktualizált Indikatív Programot.
A Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján minden egyes évre finanszírozási határozatot fogad el, amely alapján a támogatási keret adott évi részlete Magyarország számára felhasználhatóvá válik.
Magyarország 2003. tavaszán megkezdte a felkészülést a Schengen Alap forrásaira. A Kormány elfogadta a Schengen Alap felhasználáshoz szükséges intézményi felkészülésről szóló 2303/2003. (XII. 9.) Kormányhatározatot, később pedig a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V.26.) Kormányrendeletet, amely rendelet elfogadásával egyben felállítottuk a Schengen Alap hazai intézményrendszerét is.
2004-re elkészült az úgynevezett Indikatív Program, amelynek elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, mint Felelős Hatóság – feladata volt. Az Indikatív Program rögzíti a Schengen Alap hazai intézményrendszerét, illetve a Schengen Alapból a három év alatt megvalósítani tervezett magyar fejlesztési célkitűzéseket, feladatokat és azok várható költségeit. A végleges dokumentációt 2004. májusában nyújtottuk be az Európai Bizottság részére. A három éves ütemterv elkészítésén túlmenően további kötelezettségünk minden egyes évben megküldeni a Bizottság részére az adott évre vonatkozó, aktualizált Indikatív Programot.
A Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján minden egyes évre finanszírozási határozatot fogad el, amely alapján a támogatási keret adott évi részlete Magyarország számára felhasználhatóvá válik.