Felszámolja a késő kifizetéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség2007. április 3.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése elrendelte az elszámolási és kifizetési rendszer teljes átvilágítását és a késedelmes kifizetésű projektek tételes vizsgálatát. Az Ügynökség szolgáltató szervezetnek tekinti magát, ezért az egész intézményrendszer működésében érvényesíteni kívánja a hatékonyság és a transzparencia elveit.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban jól teljesít az I. Nemzeti
Fejlesztési Terv kifizetéseiben. A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam
között a második-harmadik helyen áll. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv
(2004-2006) forrásaira eddig 16 280 támogatási szerződés került
aláírásra. E projektek közül mostanáig mintegy 5 000 zárult le azzal,
hogy megtörtént a támogatási összeg teljes kifizetése. Mostanáig a 670
milliárd forint 60 százaléka, mintegy 404 milliárd forint jutott el a
kedvezményezettekhez.
A kedvező átfogó mutatók azonban számos rendszerszintű problémát rejtenek. Jelenleg több mint 11.000 projekt megvalósítása folyik, ebből körülbelül 2.700 projekt (24%) rendelkezik 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával. Ezek összértéke 30 milliárd forint.
Ez a helyzet nem elfogadható sem a pályázók, sem az intézményrendszer számára.
A hatékonyság növelése érdekében a munkaszervezetben prioritást kap a hátralékok ledolgozása. Racionalizáljuk az ellenőrzéseket, a kifizetési ügyeket intézők számára ösztönző rendszert alakítunk ki. Minden projekthez azonosítható felelőst rendelünk. Ha a folyamat gyorsítása érdekében szükséges, a közreműködő szervezeteknél és irányító hatóságoknál a teljesítéshez többletkapacitás is igénybe vehető.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már áttekintette az intézményrendszer működését és egyszerűsítéseket, új érdekeltségi formákat vezetett be. Most lényegében az új működési modell visszamenőleges alkalmazása történik meg annak érdekében, hogy a csúszó kifizetéseket rendezze az Ügynökség.
Az intézkedések segítségével 2007. június 20-ra 5 százalék alá csökken az egy éven túl ki nem fizetett számlák aránya, szeptember 15-re 1 százalék alatt lesz a 90 napnál hosszabb idő óta ki nem fizetett számláké. Az egyik cél, hogy hiánytalan igénylések esetén szeptember 3-tól az I. NFT valamennyi operatív programjánál egységesen tartani lehessen a kifizetések teljesítésénél a legfeljebb 60 napos határidőt.
Az Úja Magyarország Fejlesztési Tervben már olyan feltételek szerepelnek, amelyek jelentősen megkönnyítik a pályázók munkáját.
A biztosítéki szabályok tekintetében a korábbi 5 millió helyett 10 milliós támogatás alatt nem szükséges biztosíték nyújtása, csökken a biztosíték előírt mértéke, a fenntartási időszakra 50 millió forint alatt az nem is szükséges
Az új rendszerben a pályázatok benyújtásához kevesebb igazolásra van szükség. Ezeket jellemzően csak a már nyertes pályázóktól a támogatási szerződés megkötéséhez kéri be kiíró.
A korábbi harmincféle eljárásrendet öt eljárásrend váltja fel a projektek típusának megfelelően. Egyszerűsödtek, egységessé váltak a pályázati adatlapok és a támogatási szerződések mintái.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyablakos ügyintézést vezet be. Minden szakterületen egyetlen közreműködő szervezet végzi a pályázatkezelést, így a pályázó az eddigi gyakorlattal szemben, immár csak egyetlen közreműködő szervezettel áll kapcsolatban a pályázati anyag összeállításától a projekt befejezéséig.
Kiterjesztésre kerül az elektronikus ügyintézés. Nemcsak a kifizetési kérelmek benyújtása történhet elektronikus úton, hanem a hiánypótlásra felszólító levelek megküldése is.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétfordulós pályázati eljárást vezet be. Ez az adminisztrációs terheket és a felesleges papírmunkát csökkentheti majd, elsősorban az önkormányzati projektek esetében. A kétfordulós rendszer a fejlesztési ötletek egyfajta előszűrését jelenti majd annak érdekében, hogy a komplex pályázati dokumentációt már csak a valóban jó és támogatható projektötletekre kelljen kidolgozniuk a pályázóknak.
Az egyszerűbb és gyorsabb a kifizetési eljárás részeként csökken a kifizetésekhez benyújtandó dokumentumok száma. Például az általános költségek (így a rezsiköltségek bizonyos körben) a projekt összköltségének adott hányadáig tételes igazolás nélkül elszámolhatóak lesznek.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teljesítményalapú finanszírozást vezet be az intézményrendszerben, amely kikényszeríti a gyors, pontos és pályázóbarát munkát a támogatásokat kezelő intézményeknél. Ennek részeként az állami igazolások beszerzése a pályázó helyett a kiíró dolga lesz.
A kedvező átfogó mutatók azonban számos rendszerszintű problémát rejtenek. Jelenleg több mint 11.000 projekt megvalósítása folyik, ebből körülbelül 2.700 projekt (24%) rendelkezik 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával. Ezek összértéke 30 milliárd forint.
Ez a helyzet nem elfogadható sem a pályázók, sem az intézményrendszer számára.
A hatékonyság növelése érdekében a munkaszervezetben prioritást kap a hátralékok ledolgozása. Racionalizáljuk az ellenőrzéseket, a kifizetési ügyeket intézők számára ösztönző rendszert alakítunk ki. Minden projekthez azonosítható felelőst rendelünk. Ha a folyamat gyorsítása érdekében szükséges, a közreműködő szervezeteknél és irányító hatóságoknál a teljesítéshez többletkapacitás is igénybe vehető.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már áttekintette az intézményrendszer működését és egyszerűsítéseket, új érdekeltségi formákat vezetett be. Most lényegében az új működési modell visszamenőleges alkalmazása történik meg annak érdekében, hogy a csúszó kifizetéseket rendezze az Ügynökség.
Az intézkedések segítségével 2007. június 20-ra 5 százalék alá csökken az egy éven túl ki nem fizetett számlák aránya, szeptember 15-re 1 százalék alatt lesz a 90 napnál hosszabb idő óta ki nem fizetett számláké. Az egyik cél, hogy hiánytalan igénylések esetén szeptember 3-tól az I. NFT valamennyi operatív programjánál egységesen tartani lehessen a kifizetések teljesítésénél a legfeljebb 60 napos határidőt.
Az Úja Magyarország Fejlesztési Tervben már olyan feltételek szerepelnek, amelyek jelentősen megkönnyítik a pályázók munkáját.
A biztosítéki szabályok tekintetében a korábbi 5 millió helyett 10 milliós támogatás alatt nem szükséges biztosíték nyújtása, csökken a biztosíték előírt mértéke, a fenntartási időszakra 50 millió forint alatt az nem is szükséges
Az új rendszerben a pályázatok benyújtásához kevesebb igazolásra van szükség. Ezeket jellemzően csak a már nyertes pályázóktól a támogatási szerződés megkötéséhez kéri be kiíró.
A korábbi harmincféle eljárásrendet öt eljárásrend váltja fel a projektek típusának megfelelően. Egyszerűsödtek, egységessé váltak a pályázati adatlapok és a támogatási szerződések mintái.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyablakos ügyintézést vezet be. Minden szakterületen egyetlen közreműködő szervezet végzi a pályázatkezelést, így a pályázó az eddigi gyakorlattal szemben, immár csak egyetlen közreműködő szervezettel áll kapcsolatban a pályázati anyag összeállításától a projekt befejezéséig.
Kiterjesztésre kerül az elektronikus ügyintézés. Nemcsak a kifizetési kérelmek benyújtása történhet elektronikus úton, hanem a hiánypótlásra felszólító levelek megküldése is.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétfordulós pályázati eljárást vezet be. Ez az adminisztrációs terheket és a felesleges papírmunkát csökkentheti majd, elsősorban az önkormányzati projektek esetében. A kétfordulós rendszer a fejlesztési ötletek egyfajta előszűrését jelenti majd annak érdekében, hogy a komplex pályázati dokumentációt már csak a valóban jó és támogatható projektötletekre kelljen kidolgozniuk a pályázóknak.
Az egyszerűbb és gyorsabb a kifizetési eljárás részeként csökken a kifizetésekhez benyújtandó dokumentumok száma. Például az általános költségek (így a rezsiköltségek bizonyos körben) a projekt összköltségének adott hányadáig tételes igazolás nélkül elszámolhatóak lesznek.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teljesítményalapú finanszírozást vezet be az intézményrendszerben, amely kikényszeríti a gyors, pontos és pályázóbarát munkát a támogatásokat kezelő intézményeknél. Ennek részeként az állami igazolások beszerzése a pályázó helyett a kiíró dolga lesz.