Közös magyar-román fejlesztési program – szakmai konferencia Gyulán2007. június 29.
Az európai területi együttműködés keretében 224,5 millió euró európai (ERFA) hozzájárulással közös magyar-román fejlesztések indulhatnak, amelyek határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítését szolgálják. A területi együttműködéseket az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, az egész európai térség fejlesztése és kohéziója céljából.
A két ország határ menti megyéi működnek közre a határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az egymás felé forduló megyékre, régiókra alapozó program a határ menti övezetek felzárkózását, integrációját, a térségbeli országok közötti együttműködés fejlesztését, illetve a helyi közösségek kohézióját hívatott erősíteni. A program Irányító Hatóságát képviselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a román Fejlesztési, Közmunka- és Lakásügyi Minisztérium - azaz a romániai Nemzeti Hatóság - közreműködésével a közös uniós fejlesztési lehetőségekről, a 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó elképzeléseikről rendez Gyulán 2007. június 21-én tájékoztató konferenciát az érintettek számára.
A Magyarország –Románia határon átnyúló együttműködés operatív program
a 2007-2013 közötti tervezési időszakra szól. Finanszírozását 85%-ban
az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10%-ban pedig a résztvevő
tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A maradék 5%-ot a
forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek, azaz a határ két
oldalán működő projektgazdák, így önkormányzatok, társadalmi
szervezetek, gazdasági érdekképviseleti szervek biztosítják minden
egyes projektben. A program keretében 224,5 millió euró uniós forrás
kerül felhasználásra, amely kiegészülve a nemzeti hozzájárulásokkal
nagy értékű közös fejlesztést biztosít a programterületnek. Az
együttműködésben magyar részről Szabolcs–Szatmár–Bereg, Hajdú-Bihar,
Békés és Csongrád megye vesz részt. Partnereik román részről a
következő megyék: Szatmár, Bihar, Arad és Temes. A program átfogó
koordinációjáért az Irányító Hatóság és a román illetőségű Nemzeti
Hatóság mellett közös szervezetek felelnek, így a program Monitoring
Bizottsága valamint a Szakmai Titkárság.
A program egyik prioritása elő kívánja segíteni a közlekedési
kapcsolatok fejlesztését. A két ország programozással foglalkozó
szakemberei abból indultak ki, hogy a térségben élő embereket be kell
kapcsolni a közös gazdasági vérkeringésbe, ezért szükséges a határ
mentén elhelyezkedő településeket összekötő közlekedési infrastruktúra
fejlesztése. Ebbe beletartozik többek között a határon átnyúló,
településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása, szélesítése
éppúgy, mint a határhoz vezető főutakra kötő, alacsonyabb rendű
úthálózat fejlesztése. Szintén prioritás a határon áthaladó
vasútvonalak rövidebb szakaszainak fejlesztése a nemzetközi vasúti
személy- és teherforgalom javítása érdekében.
A közlekedési kapcsolatok intenzitásának növelésével egyenrangú cél a
határon átnyúló kommunikáció javítása. Ennek eszköze lehet például,
hogy az együttműködő régiókban minél többen elérhessék a szélessávú
internetet, közös információs és telekommunikációs technológia
segítségével. Az európai kohéziót szolgáló érdek a határon átnyúló
hírközlés lehetőségeinek kiépítése is.
A két ország közös kincse a víz, ezért kiemelt figyelmet kap a
vízgazdálkodási együttműködés, az árvizek és szennyezések megelőzése,
árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, valamint a vízminőség javítása.
Közös probléma a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtése is, ezért a
program támogatni kíván közös feldolgozási projekteket.
Lehetőség nyílik majd határon átnyúló üzleti és gazdasági
infrastruktúra létesítésére, és a már meglévő háttér fejlesztésére.
Támogatásban részesülhetnek a közös iparági együttműködések, az ún.
klaszterek, továbbá üzleti infrastruktúra beruházások, így az ipari
területek, ipari parkok, közös logisztikai központok, inkubátorházak,
kereskedelmi központok. Az operatív program ösztönözni kívánja az
együttműködést a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is. Új
partnerségi kapcsolatok alakulhatnak ki a határ két oldalán működő
egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások között, kutatói
csereprogramok valósulhatnak meg. Ide tarozik a közös kutatások
ösztönzése, a K+F és innovációs eredmények terjesztése, és nem utolsó
sorban technológiatranszfer a vállalkozói szektor felé. A program
támogatni kívánja ún. tudástranszfer-hálózatok kialakítása is, ami a
legjobb gyakorlatok megosztását jelenti az oktatási intézmények között.
A határ menti térségek lakóinak életminőségét javíthatják a közös
egészségügyi szolgáltatások, például a határ közelében lévő kórházak
kapacitásainak kiaknázása. Tulajdonképpen az élhetőbb környezetet
szolgálja a meglévő kulturális örökség védelme és a kulturális
intézmények határon átnyúló együttműködéseinek támogatása is.