Bemutatkozás
Környezet és Energia Operatív Program
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Európai Unió (EU) 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) – EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) – átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése.
A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy:
• a környezetvédelem erősítése – az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén – mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását,
• a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez,
• a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést, és javítja az ország versenyképességét,
• a fentiek térben megfelelő kialakítása elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben.
A Környezet és Energia Operatív Program fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője.
A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását.
Az alábbi táblázat összefoglalja az OP célrendszerét és bemutatja az egyes célkitűzésekhez kapcsolódó indikátorokat.
| Cél | Indikátor |
|
Élhető környezet megteremtése és fenntartása |
Megfelelő környezeti infrastruktúrával ellátott települések összlakossága, fő (Forrás: KSH) Megfelelő környezeti infrastruktúrával rendelkezik az a település, ahol a korszerű hulladékkezelési rendszerekkel ellátott lakások aránya eléri a 80%-ot, a szennyvízgyűjtési rendszerekkel ellátott lakások aránya eléri a 80%-ot (2000 LE feletti agglomerációba tartozó település esetén) ahol a megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakások aránya 100% feltételek mindegyike teljesül. |
|
Értékvédelem és megőrzés |
a) Árvízkár ellen kielégítően védett lakosság aránya az érintettek számához viszonyítva, % b) A jó állapotot elért víztestek aránya felszíni és felszín alatti víztestek vonatkozásában, % c) Az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének összesített változása |
|
Megelőzés, takarékosság, hatékonyság |
a) A megújuló energia részaránya az összes villamos energia felhasználáson belül, % b) Energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energia-felhasználás), kgoe/1000 euró
|
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet szerint.
A KEOP támogatja a lisszaboni és göteborgi stratégiák céljainak megvalósítását. Az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiáját strukturális célokká transzformáló Integrált Irányelvek tíz mikrogazdasági célkitűzése közül hármat közvetlenül, négy másikat (köztük a fenntartható erőforrás-használatot) és egy foglalkoztatási célt közvetve támogat. A horizontális célok közül továbbá hangsúlyos az energiahatékonyság növelése és a leghátrányosabb térségek (foglalkoztatási) elmaradásainak csökkentése.
Az Egészséges, tiszta települések; a Vizeink jó kezelése és a Hatékony energia-felhasználás prioritásokhoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást, így támogatásra az ország egész területe jogosult. A Természeti értékeink jó kezelése; A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése és a Fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást, amelyekre a konvergencia NUTS II régióink (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) jogosultak.
Partnerség
A Környezet és Energia Operatív Program stratégiája és az egyes területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően lebonyolított partnerségi egyeztetések eredményeképpen került véglegesítésre.
Fejlesztések
15%-os nemzeti társfinanszírozás figyelembevételével, folyó ár
| Prioritás | Támogatási összeg, euro | Százalékos megoszlás, % |
|
1. Egészséges tiszta települések 1.1 Hulladékgazdálkodás 1.2 Szennyvízkezelés 1.3 Ivóvízminőség-javítás |
2 608 905 388 |
53,06 |
|
2. Vizeink jó kezelése 2.1 Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása 2.2 Komplex vízgyűjtő-fejlesztés 2.3 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja 2.4 Környezeti kármentesítés 2.5 Vízgazdálkodási tervezés |
1 410 975 176 |
28,70 |
|
3. Természeti értékeink jó kezelése 3.1 Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése 3.2 Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) 3.3 Az erdei iskola hálózat fejlesztése |
135 281 907 |
2,75 |
|
4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése |
253 074 312 |
5,15 |
|
5. Hatékony energia-felhasználás |
154 371 500 |
3,14 |
|
6. Fenntartható életmód és fogyasztás 6.1 Fenntartható fogyasztás elősegítése 6.2 Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések |
77 562 765 |
1,58 |
|
7. Projekt előkészítés |
197 143 221 |
4,01 |
|
8. Az operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) |
78 975 544 |
1,61 |
|
Összesen |
4 916 289 813 |
100 |
Élhetőbb környezet – kevesebb energiával
Közhely, de igaz: a környezetvédelmi beruházások javítják az emberek életminőségét. Ez rövidtávon például azt jelenti, hogy tisztább, egészségesebb lesz az ivóvíz, az energiatakarékosabb megoldásokkal pénzt spórolunk, vagy éppen nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, ha hatékonyan védekezünk az árvizek ellen. De a környezettudatosság hosszabb távú, áttételes hatásokkal is jár. Az árvizekkel szemben védett területekre például nagyobb kedvvel áramlik a tőke, a fenntartható fogyasztási szokások terjedésével pedig egy élhetőbb országot hagyunk unokáinkra. Minthogy ennyire alapvető társadalmi érdekekről van szó, jelen program (KEOP) keretében 1332 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére 2013-ig. (A hazai tárfinanszírozás mértéke 15 százalék.) A teljes összeg 80 százalékából különösen nagy értékű és jelentőségű, ezért alapos tervezést igénylő, úgynevezett nagyprojektek valósulnak meg (csak az előkészítés költségei csaknem 50 milliárd forintra rúgnak), a fennmaradó 20 százaléknyi támogatásra pedig önkormányzatok pályázhatnak. A beruházások pozitív hatása pár év múlva már Magyarország majd minden lakosa számára érzékelhető lesz.
Tisztább települések
Ma hazánkban csak minden második ember érintett ilyen-olyan módon a szelektív hulladékgyűjtésben, és egy 2002-es adat szerint 2,5 millió ember ivóvize nem felelt meg az európai uniós normáknak. 707 milliárd forint fordítható arra a következő hét évben, hogy Magyarországon látványosan javítson a hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési (csatornázási) és az ivóvíz-minőségi állapotokon. A program befejeztével várhatóan már az ország 95 százalékában sikerül majd teljesíteni a vonatkozó közösségi előírásokat. (A hulladékgazdálkodásba persze nem csupán a szelektív gyűjtés problémája tartozik bele, hanem egyebek közt a hulladékképződés megelőzése, illetve a veszélyes hulladékok kezelésének kihívásai is.)
Harc az árvíz ellen
Magyarország területének közel egynegyede ártérben helyezkedik el, és egy 2004-es adat szerint az ott élők mintegy fele nem megfelelően védett az árvízkárokkal szemben. A következő hét évben összességében 382 milliárd forint jut majd árvízvédelemre, így várhatóan a program végeztével a veszélyeztetett régiókban élők számát sikerül majd jócskán 20 százalék alá szorítani. Befejeződik a Duna árvízvédelmi rendszerének kiépítése, valamint megvalósulnak a Vásárhelyi Tervben foglalt fejlesztések (utóbbiak jellemzően folyószabályozási és hullámtér-rendezési teendőket takarnak). Ne feledjük; mindez az árterekben élő családok növekvő biztonsága mellett egyben azt is eredményezi, hogy a befektetők is szívesebben mennek majd ezekre a területekre. És azt sem nehéz belátni, hogy mondjuk a Balaton vizének tisztasága miként függ össze a turizmus (és persze az abból származó bevételek) jövendő mértékével.
A természeti sokszínűség védelme
Köztudott, hogy hazánk számos, csak nálunk élő állat- és növényfajtának ad otthont. A természeti értékek védelme és helyreállítása (például élőhely-megőrzéssel, erdősítéssel, a tájromboló hatások mérséklésével) ezért fontos feladatunk. Közel 36,6 milliárd forintot költhetünk majd e programnak köszönhetően a biológiai sokszínűség megóvására. Ez Magyarország területének egyötödét érinti. Kevesen tudják például, hogy az ember által épített úthálózatok, elektromos póznák sokszor megakadályozzák egyes állatfajok szabad vándorlását, és így akár az állomány fennmaradását is veszélyeztethetik. Ilyen esetekben is indokolt lehet bizony egy-egy komolyabb költségű beruházás, mondjuk egy adott vezetékszakasz föld alá helyezése.
Elmozdulás a megújuló energiák felé
A megújuló energiák használatának aránya nálunk jelenleg csupán 5 százalék körüli. Holott a hagyományos energiahordozók csupán véges mennyiségben állnak rendelkezésre, ráadásul a környezetünkre is felettébb ártalmasak, gondoljunk csak a sokat emlegetett üvegház-hatásra. A szomorú helyzet javítására 68,5 milliárd forintunk lesz. Így várhatóan 2010-re az említett, alternatív energiákról szóló hazai szám is megduplázódik, ami várhatóan a gazdasági versenyképességre is jótékony hatással lesz majd. Megjegyzendő, hogy Magyarország mezőgazdasági adottságai kiemelkedően kedvezőek az úgynevezett bio- vagy növényi energiák elterjesztése szempontjából, ezért e területre külön is összpontosít a program.
Cél: a takarékosság
Riasztó adat, hogy Magyarországon az energiapazarlás a legjóindulatúbb becslések szerint is másfélszer magasabb, mint az Európai Unió fejlett országaiban. Ezért az energiatakarékos gondolkodásmód elterjesztése sürgetően aktuális feladatunk. Ez egyaránt vonatkozik az ipari szektorra és a fogyasztókra. 41,8 milliárd forint jut a következő években középületeink energiafelhasználásának modernizációjára és a távhő-ellátás korszerűsítésére. Minden egyes, e célra fordított forint többszörösen térül majd meg. Rövid távon behozza az árát, hosszú távon pedig a ránk következő generációk életminőségére is hatással lesz. De szokásaink változásával mérséklődik hazánk importfüggősége, azaz a kiszolgáltatottság érzése is.
A zöld gondolat terjesztése
Társadalmi szemléletváltás, azaz a fogyasztási szokások változása nélkül persze a fentiek csupán részeredményeket hozhatnak. Ezért több mint 21 milliárd forintnyi uniós támogatás áll rendelkezésre, hogy az önkormányzatok (illetve azok intézményei), valamint a kis- és középvállalkozások könnyebben átállhassanak a környezetünket kevésbé terhelő eljárásokra. Anyag- és energiatakarékossági fejlesztések, az újrahasznosítás kultúrájának széleskörű elterjedése, a környezetbarát eljárások bevezetésének segítése – ezek mind hozzájárulhatnak mentalitásunk változásához, és persze a gazdasági fejlődés fenntarthatóságához. A „zöld gondolat” híveinek száma 2013-ra várhatóan a statisztikákban is kimutatható módon növekszik majd a program intézkedéseinek hatására. Egyebek mellett információs és szemléletformáló kampányok, valamint az alternatív hozzáállást népszerűsítő mintaprojektek létrehozása és bemutatása fogja segíteni ezt a fajta „nevelő munkát”. Környezetvédelemmel kapcsolatos informatikai fejlesztések is finanszírozhatók lesznek a rendelkezésre álló pénzből. Hisz nyilvánvaló: mindenféle digitalizálás a papíralapú eljárások háttérbe szorítását jelenti, ami már önmagában is fontos lépés környezetünk megóvásáért.
