NFÜ Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Elérhetőségek

Írjon nekünk:
http://www.nfu.hu/eugyfelszolgalat
Infovonal: 06 40 638-638 Telefonos menürendszer

small counter placeholder

A Kohéziós Alap intézményrendszere Magyarországon

A Kohéziós Alap vonatkozásában uniós előírásokat az 1164/1994/EK és az azt módosító 1264/1999/EK és 1265/1999/EK tanácsi rendeletek, valamint az ehhez kapcsolódó bizottsági rendeletek, a nemzeti jogszabályok közül az 1/2004. (I. 5.) és a 360/2004 (XII.26.) Kormányrendeletek, valamint a kapcsolódó miniszteri rendeletek tartalmazzák.

Az alábbiakban részletezett feladatok a végrehajtás irányításával, a végrehajtás nyomon követésével (monitoring), illetve a pénzügyi menedzsmenttel és ellenőrzéssel kapcsolatosak.

Végrehajtás

Kohéziós Alap Irányító Hatóság


A hivatkozott tanácsi rendeletek értelmében a Kohéziós Alap által támogatott projektek megvalósításáért a Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóság (KA IH) felel, amely ezáltal a Kohéziós Alap intézményrendszerének központi elemét képezi. A Környezetvédelmi Programok Irányító Hatóság átfogó, általános felelősséget visel a Kohéziós Alap felhasználásával összefüggő tevékenységek összehangolásáért.

A Hatóság felelős a támogatott projektek lebonyolításának koordinációjáért, amely magában foglalja a:

  • Kohéziós Alap keretstratégia kidolgozása, a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes Operatív Programjaival való összhang biztosítása;
  • Közreműködő Szervezetek javaslatai alapján a Kohéziós Alapból finanszírozásra előterjesztett projektek listájának összeállítása és Kormány elé terjesztése, majd a támogatási kérelmek ellenőrzése és benyújtása az Európai Bizottsághoz
  • Közreműködő Szervezet vezető kinevezésének jóváhagyása,
  • javasolt projekteknek az Európai Közösség irányelveivel, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervvel való összhangjának biztosítása;
  • Kohéziós Alap felhasználásával kapcsolatban tárgyalások folytatása az Európai Bizottsággal; Kohéziós Alap támogatásinak felhasználásához megfelelő pénzügyi és eljárási iránymutatók kidolgozása;
  • támogatások felhasználására vonatkozó értékelések irányítása;
  • Kohéziós Alapból nyújtott támogatások felhasználásának folyamatos figyelemmel kísérése, valamint annak felügyelete, hogy teljesülnek-e az ahhoz szükséges követelmények, hogy az Alap támogatásait a Közreműködő Szervezetek hatékonyan és szabályszerűen használják fel;
  • az egységes monitoring informatikai rendszer működtetése;
  • Kohéziós Alap Monitoring Bizottság működtetése és vezetése;
  • Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokkal összefüggő információ szolgáltatási és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok összehangolása és ellátása;
  • A felelősségi körébe tartozó jelentési rendszer működtetése és a jelentések eljuttatása a jogosult szervezetek részére.


Kohéziós Alap Közreműködő Szervezetek

A Kohéziós Alap által támogatott projektek végrehajtásában kiemelt szerepet kapnak azok a szervezetek, melyek a két támogatott szektor (környezetvédelem és közlekedés) minisztériumában kerülnek felállításra, s amelyek a végrehajtáshoz kapcsolódó operatív feladatokat látják el. A két Közreműködő Szervezet feladatai ennek megfelelően a következők:

  • javaslat kidolgozása a Kohéziós Alap keretstratégiára;
  • az érintett szektoron belül a Kohéziós Alapból finanszírozásra ajánlott projektek listájának összeállítása;
  • a projektjavaslatokat részletesen leíró támogatási kérelmek összeállítása;
  • közreműködés a projektek megvalósításához közbeszerzési eljárások lebonyolításában;
  • a projektek előkészítéséhez és a végrehajtáshoz szükséges valamennyi dokumentum előkészítettségének biztosítása, azok minőségének felülvizsgáltatása egy független szakértő által;
  • meggyőződés a támogatási kérelmek benyújtását megelőzően az érintett projekt sikeres, tervszerű végrehajtásához szükséges előfeltételek, valamint engedélyek meglétéről;
  • a támogatási szerződések megkötése a projekt kedvezményezettjével;
  • pénzügyi kimutatások és előrejelzések kidolgozása;
  • projektek megvalósulásának, folyamatos nyomon követése; a fizikai megvalósulás felügyelete;
  • fizikai és pénzügyi teljesítések igazolása, a kifizetések és támogatás igénylések lebonyolítása;
  • az egységes monitoring informatikai rendszer naprakész, a monitoring jelzőszámokhoz, valamint az értékeléshez szükséges adatokkal való feltöltése;
  • számviteli és irattári nyilvántartás vezetése;
  • a Közreműködő Szervezet felügyelete alá tartozó Kohéziós Alapból támogatott projektekkel összefüggő információ szolgáltatási és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátása és összehangolása, az Irányító Hatósággal egyeztetve kommunikációs akcióterv készítése, honlap működtetése;
  • rendszeres és eseti adatszolgáltatás az Irányító és Kifizető Hatóságok felé;
  • a végrehajtást akadályozó problémák felderítése, elemzése és a megoldást célzó intézkedések kidolgozása, megvalósítása a Kohéziós Alap Irányító Hatósággal együttműködésben.

Közreműködő szervezetek:

  • KvVM Fejlesztési Igazgatóság (www.fi.kvvm.hu)
  • KKK KIKSZ (www.kiksz.eu)

Kohéziós Alap Kedvezményezettek, illetve Lebonyolító Testületek


A projektek tényleges megvalósítói maguk a kedvezményezettek. A közlekedési projektek tekintetében ez a vasúti és közúti (autópálya) társaságokat jelenti (pl. MÁV, Nemzeti Autópálya Rt.), akik általában több Kohéziós Alapból támogatott projekt egyidejű megvalósítói. A környezetvédelmi projektek esetében kedvezményezettként önkormányzatokról, illetve önkormányzati társulásokról beszélünk. A Közreműködő Szervezetek tehát egyes feladatokat - az intézményrendszer kialakításáért felelős Irányító Hatóság egyetértése és jóváhagyása mellett – a Támogatási Szerződésben a Lebonyolító Testületekre, illetve kedvezményezettekre delegálhatnak. A delegált feladatok köre szervezetenként eltérő lehet. Általánosságban azonban elmondható, hogy a közbeszerzések lebonyolítása mellett az ő feladatuk a projektek fizikai megvalósításának irányítása, a teljesítések igazolása, a számlák kezelése, valamint a folyamatos jelentéstétek a Közreműködő Szervezet felé. A Lebonyolító Testületek és a kedvezményezettek a Közreműködő Szervezetekkel tartják a kapcsolatot.

Lebonyolító testületek:


EU Közbeszerzési Koordinációs Egység

Az EKKE, mint kormányzati tanácsadó szervezet a társfinanszírozott projektek és tenderek minőségbiztosítását és közbeszerzési vizsgálatát látja el. (www.cfcu.hu)

A végrehajtás nyomon követése, monitoring

Kohéziós Alap Monitoring Bizottság

A Kohéziós Alap által támogatott projektek végrehajtásának nyomon követésére külön Monitoring Bizottság kerül felállításra, mely Bizottság feladat- és felelősségi köre a következőkben összegezhető:

a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása során elért előrehaladás rendszeres felmérése, a megvalósítás eredményeinek áttekintése, különös tekintettel az egyes projektek kapcsán kitűzött célok elérésére;
az éves és végső megvalósítási jelentések elemzése és jóváhagyása az Európai Bizottsághoz történő benyújtás előtt.


Egységes Monitoring és Információs Rendszer

Az EMIR célja, hogy támogassa a pályázati rendszerek hatékony és átlátható működéséhez szükséges adatok nyilvántartását és feldolgozását.

Az EMIR biztosítja a rendszerbe rögzített adatok elérhetőségét, további feldolgozhatóságát, ezzel ösztönzi az adatbázis folyamatos és naprakész feltöltését, valamint lehetővé teszi, hogy a rendszer felhasználói napi munkájukat könnyen, hatékonyan el tudják végezni. Természetesen a rendszer a már feldolgozott adatokkal táplálja a statisztikai és elemző funkciókat is.

Pénzügyi menedzsment


Kifizető Hatóság


A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap vonatkozásában a Pénzügyminisztérium (www2.pm.gov.hu) került Kifizető Hatóságként kijelölésre, és ennek értelmében felelős a lehívási kérelmek összeállításáért és benyújtásáért, valamint a Bizottság kifizetéseinek fogadásáért. A Kifizető Hatóság felelősségi körébe tartozik továbbá:

  • minden évben, legkésőbb április 30-ig kifizetési előrejelzés benyújtása a Bizottság részére;
  • az Alapok számlájára történő kifizetések intézése;
  • igazolt lehívási kérelmek összeállítása és a Bizottságnak történő benyújtása a végső kedvezményezetteknél felmerült, tényleges kiadások alapján;
  • annak biztosítása, hogy a végső kedvezményezett a lehető leghamarabb hozzájusson az EU hozzájárulásához;
  • az adminisztratív hibák felfedezéséből, a program irányítása során bekövetkező eseményekből vagy szabálytalanságok miatt alkalmazandó pénzügyi korrekcióknak az alapok felé történő visszatérítése, a visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat évi rendszerességgel történő elkészítése és a Bizottság számára történő benyújtása.

Ellenőrzés

Minden intézménynek vagy testületnek, amely részt vesz a Kohéziós Alapok révén kapott támogatás lebonyolításában, rendelkeznie kell saját belső ellenőrzési egységgel, amely hagyományos belső ellenőri feladatokat lát el. Az érvényes jogszabályok értelmében minden költségvetési intézménynek működtetnie kell saját belső ellenőrzési egységet, amely közvetlenül a felső vezetésnek jelent. A minisztériumok belső ellenőrzési egységei (közvetlenül a miniszternek vagy a közigazgatási államtitkárnak jelentenek) és az Irányító és Kifizető Hatóságok belső ellenőrzési egységei (közvetlenül az IH/KH vezetésének jelentenek) funkcionálisan, illetve szervezetileg függetlenek.

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

A KEHI felelős az egyes projektek végén a szabályoknak megfelelő kifizetések ellenőrzéséért és a megfelelőségi záradék kibocsátásáért, elvégzi továbbá az igazolt éves kiadások minimum 15%-át lefedő kötelező projekt ellenőrzéseket. (www.kehi.gov.hu)

Állami Számvevőszék


Az ÁSZ a nemzetgazdasági költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében vizsgál(hat)ja az egyes szereplők tevékenységét és gazdálkodását. (www.asz.hu)