Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a logisztika kiemelt szerepet kap, hiszen a magyar gazdaságnak alkalmazkodnia kell a globális követelményekhez, különösen az ágazat dinamikus növekedéséhez és strukturális átalakulásához. A fejlesztési terv részét képező ún. operatív programok legtöbbje közvetlenül, vagy közvetve jelentős logisztikai fejlesztéseket tartalmaz, különösen a közlekedési és a gazdaságfejlesztési program, de a vidékfejlesztési stratégia is biztosít forrásokat. Ezért szükséges megteremteni az egyes programokban megjelenő logisztikai fejlesztések összhangját. Erre szolgál az ún. Logisztikai Zászlóshajó Program, amelynek alapját, fő célkitűzéseit és eszközrendszerét határozza meg a Nemzeti Logisztikai Stratégia. A mai konferencia a szakmai egyeztetésre teremtett alkalmat az ágazat piaci szereplői, az állami intézményrendszer, valamint a kutatói szféra képviselői között.

A rendezvény első előadója, Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság társelnöke bemutatta, mi tette szükségessé a logisztikai stratégia kidolgozását. A stratégia felöleli a közlekedés, az informatika, a logisztikai központok és az üzleti környezet komplex egészét, mint a logisztikai fejlesztés célterületeit.

Az ágazat az elmúlt évtizedben a globális gazdaság legfontosabb összetevői közé került, ráadásul minden előrejelzés szerint további dinamikus fejlődés előtt áll. A logisztikai világpiac összvolumene a globális GDP 13,8 %-a, mintegy 6700 milliárd dollár. A fejlett országok logisztikai piacának részesedése általában a bruttó nemzeti termék 10-17 %-a között alakul. Az Európai Unió logisztikai teljesítménye 1200 milliárd dollár értékű. Magyarország esetében az ágazat gazdasági súlya becslések szerint még nem éri el a 10 %-ot. Az arány a felzárkózás folyamatában várhatóan „magától” is emelkedni fog. Ez a növekedés azonban nemcsak alátámasztja, hanem követelő szükségszerűséggé is teszi a fejlesztést. A globális fejlődés szerkezeti adottságaiból következik, hogy a logisztikai szolgáltatások mérete és komplexitása tovább nő.
A résztvevők elemezték Magyarországnak a transzeurópai közlekedési hálózatban elfoglalt helyét és az ország gazdaságszerkezeti adottságaiban rejlő lehetőségeket. TEN-T közlekedési folyosók nyújtotta kedvező lehetőségeket, a betelepült multinacionális cégek szerepét, a szomszédos országok gyors fejlődését, valamint az Ázsia és Európa közötti gyors forgalomnövekedést. Ezek kiváló alapot szolgáltatnak arra, hogy Magyarország a közép-kelet-európai térség logisztikai központjává váljon. Ezáltal az üzleti fejlődés egyik kulcselemének számító logisztika részesedése a GDP-ből a program hatására a jelenlegi mintegy 6%-ról közel duplájára, 10-11%-ra emelhető.

Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos a zászlóshajó program és a logisztikai stratégia kapcsolatát vázolva kiemelte, hogy az ÚMFT végrehajtása során lényeges olyan nagy jelentőséggel bíró problémaköröket definiálni, amelynek komplex – tárcákon és ágazatokon túlmutató – megoldásával a terv fő célkitűzéseit átfogó módon, több operatív program összehangolásával meg lehet valósítani.

Rámutatott arra, hogy a logisztika azon kevés területek egyike, ahol a Magyarországon működő cégek versenyképessége, különösen a kis- és középvállalkozásoké már rövidtávon is növelhető. Ráadásul a program tovagyűrűző pozitív hatásaival a kiegyensúlyozottabb regionális politikát, a vállalkozásfejlesztést, a beruházás-ösztönzést, az agrárszektor hozzáadott érték növelését és a pólusok fejlődést is segíti. További addicionális hatás lehet, hogy a programmal megvalósulhat a növekvő áruforgalom egy részének a kevésbé környezetszennyező vasúti vagy vízi útra történő terelése, ezzel szolgálva a fenntartható fejlődés követelményét. Jelenleg a magyar közlekedési rendszer alágazati munkamegosztása (modal split) romlik. A logisztikai stratégia megvalósításával ez a folyamat lelassulhat. A kormánybiztos felhívta a figyelmet arra, hogy a kellő gyorsasággal és hatékonysággal végrehajtott komplex logisztikai program hiányában a forgalomnövekedés a szomszédos országokat fogja gazdagítani. Magyarország pedig nagyrészt csupán az emelkedő tranzitforgalom negatív hatásaival, a lég- és zajszennyezéssel, a torlódással és a tovább romló közlekedési infrastruktúrával szembesülhet. A program nélkül a Magyarországon működő vállalatok nem lesznek képesek lépést tartani a régiós versenytársakkal, tevékenységüket áthelyezhetik és a működőtőke-beáramlás is visszaeshet.
A fejlesztések támogatásában a legjelentősebb szerepet a Közlekedés Operatív Program és a Gazdaságfejlesztés Operatív Program fogja játszani, míg más operatív programok fontos részt vállalnak majd a képzés és a K+F területén. Az ÚMFT és az ÚMVP együtt segíti majd a logisztikai beruházások kerítésen kívüli és kerítésen belüli megvalósítását. A logisztikai vonatkozású pályázatok 2007. nyár végétől 2008 elejéig jelennek meg.

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára előadásában Magyarországot, mint természetes logisztikai választást jellemezte. Magyarország kedvező földrajzi helyzetét kihasználva a logisztikai szolgáltatások komplexitásának és színvonalának emelésével, az ellátási és elosztási központok vonzásával a közép-kelet európai térség rendszerintegrátori funkciójába kerülhet. Mindehhez pozitívan járulhatnak hozzá a globális gazdaságban észlelhető szerkezeti változások, főként az ázsiai térség jelentőségének növekedése.

Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke kiemelte a magyar logisztikai szakma összefogásának a stratégiaalkotásban betöltött szerepét. A Logisztikai Egyeztető Fórum küldetése, hogy az egyes logisztikai irányzatokat, illetve a szolgáltatói és igénybevevői oldal közötti érdekeket közös mederbe terelje. Ez teszi lehetővé annak a konszenzusnak a megteremtését, amely a K+F, a képzés és az egyéb anyagi eszközökbe történő befektetések sikerét nemzetgazdasági és globális szinten megalapozza. A fórum a stratégia koncepciójának és részleteinek – elsősorban cél- és eszközrendszerének – kidolgozásával tud hozzájárulni a zászlóshajó program végrehajtásához.

Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője az agrár- és vidékfejlesztésben jelentkező logisztikai lehetőségeket ismertette. Az agrárlogisztika, mint az általános logisztika része a vidékfejlesztés stratégiájának kialakítása során tehát nem cél, hanem komplex eszközrendszer. A cél ugyanis a versenyképesség fokozása, a mezőgazdaság jövedelemtermelésének optimalizálása, a versenyelőnyök biztosítása és kihasználása a versenytársakkal szemben. Egyben a vidéki népesség életminőségének, jövedelemteremtő képességének, a vidék felzárkóztatásának, fejlődésének javítása a magyar termőföldben, termelésben, feldolgozásban, értékesítésben rejlő komparatív előnyök kihasználása révén. A vidékfejlesztési program célja továbbra is a szerkezetváltás, a tárolási kapacitások, a helyi piacok és a számozás nélküli mezőgazdasági utak támogatása.

Bertók Tibor, az Energiaközpont Közhasznú Társaság munkatársa, a logisztika energetikai kérdéseiről beszélt. Az energiahatékonyság mellett az alternatív energiahordozók igénybevételét is befolyásoló logisztikai szempontok vizsgálatakor kiemelte, hogy a hazai és uniós támogatási lehetőségek megteremtése ösztönző eszköz mind a hatékonyság növeléséhez, mind az alternatív források fokozottabb igénybe vételéhez. A támogatási konstrukciók kidolgozásakor ugyanakkor cél, hogy a növekvő hatékonyság eredményeképpen keletkező megtakarításból a kedvezményezettek maguk is járuljanak hozzá a fejlesztések finanszírozásához. Az energiaszektor átalakulása ugyanakkor a logisztikai szolgáltatók számára a piacok szerkezetváltozását is jelenti.
Kiss Pál, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának igazgatója az inverz logisztikával összefüggő hulladékgazdálkodás, valamint a közmű infrastruktúra meghatározó szerepéről szólt. A hulladékoktól való megszabadulás, illetve újrahasznosításuk minden szervezet számára alapvető logisztikai kérdés. A logisztika szerepe e területen is a költségek optimalizálása, amit nagymértékben befolyásolni lehet a fejlesztési programok által támogatott, illetve finanszírozott beruházásokkal. A közművek, különösen a víz- és szennyvíz hálózat fejlettsége a telephelyválasztás egyik legfontosabb feltétele. Sok esetben a jó közlekedési adottságokat semmissé teheti a közműellátottság alacsony foka.

Az eladások után mintegy egyórás panel beszélgetésre került sor. A legfontosabb vitakérdésnek az bizonyult, hogy a logisztikai stratégiát a globális gazdasági folyamatokra érdemes-e elsősorban építeni vagy ez csak egyike a sok meghatározó tényezőnek. A panel beszélgetés alapján igazolódni látszik, hogy a logisztikai stratégia és a rá épülő zászlóshajó program a döntő befolyással lesz a magyar társadalom és gazdaság 2015-ig tervezhető fejlődési pályájának irányára. Magyarországnak választani kell a fejlesztési célok között, és ki kell emelni közülük a legfontosabbakat. A versenyképesség, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés a mai környezetben csakis a globális gazdaság keretei között értelmezhető, így a logisztika is ezen az úton kell, hogy továbbhaladjon.