NFÜ Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Elérhetőségek

Írjon nekünk:
http://www.nfu.hu/eugyfelszolgalat
Infovonal: 06 40 638-638 Telefonos menürendszer

small counter placeholder

Erőteljes területi kiegyenlítésre van szükség – ez derül ki a kohéziós jelentésből2007. június 6.

Az Európai Bizottság a múlt héten hozta nyilvánosságra negyedik kohéziós jelentését. A dokumentum megállapítja, hogy a jövedelmi szinteket és a foglalkoztatást tekintve csökkentek a különbségek az uniós tagállamok illetve régiók között, de még számos a tennivaló a szegényebb térségek felzárkóztatásában.

A felzárkóztatás terén tett közösségi szintű erőfeszítések a szegénység visszaszorításában és a társadalmi kirekesztés csökkentésében is jól látszanak: A területi különbségek teljes kiegyenlítése azonban csak hosszú távon lehetséges. Magyarországon az I Nemzeti Fejlesztési terv időszakában érkező uniós források mind a GDP-t, mind a foglalkoztatás szintjét 0,6%-kal emelték. A bizottság előzetes becslése szerint 2015-ig a kohéziós politika Magyarországon 5,4 százalékkal növeli a bruttó hazai terméket és 3,7%-kal a foglakoztatást.

A 2005-ös adatok szerint az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország az immár 27-tagú EU átlagának 64 százalékán áll, a 2010-es évek elején érheti el az átlagos szint háromnegyedét.

Ezen belül azonban, az egyes régiók között igen nagy az eltérés. Továbbra is a Budapestet magába foglaló Közép-Magyarország a legfejlettebb, amely az átlag fölött, 101,6 százalékon áll. A legkevésbé fejlett magyar régió az észak-alföldi, az uniós átlag mindössze 41,9 százalékával. További három magyarországi térség fejlettségi szintje sem éri el az átlag felét, ezek: Észak-Magyarország (42,5 %), Dél-Alföld (44,2 %) illetve Dél-Dunántúl (45,6 %). Közép- és Nyugat-Dunántúlnak már sikerült meghaladnia az átlagos uniós fejlettség 50 %-át, az előbbi mutatója 61,1 százalékos, az  utóbbié 66,8 százalék.

Az erőteljes területi kiegyenlítés szükségességét erősíti, hogy 1995 és 2004 között az átlagos éves GDP-növekedési ütem a legkevésbé fejlett Észak- és Dél-Alföldön (4,0 illetve 2,9 %), valamint Észak-Magyarországon (3,6 %) is elmaradt az országos átlagtól (4,5 %). Az amúgy is fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlon (5,5 illetve 5,2 %) volt a leggyorsabb a növekedés ebben a tíz évben, illetve a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországon (5 %).

A magyarországi foglalkoztatási ráták igen alacsonyak. A legrosszabb a helyzet e téren a kohéziós jelentés 2005-ös adatai szerint Észak-Magyarországon, ahol a 15-64 éves népességnek mindössze 49,5 százalékát foglalkoztatják legálisan munkaadók. A humánszféra lehetőségeit jelzi azonban, hogy a magas képzettségűek aránya jónak mondható a hazai régiókban.

A mezőgazdasági tevékenység leginkább a dél-alföldi régióban jelentős a magyar térségek közül, itt a GDP 9,9 százaléka származott 2005-ben az ágazatból. Az ipar súlya Közép-Dunántúlon a legmagasabb, 43,1 százalékos.  A szolgáltatások jelentősége viszont a fővárost és Pest megyét magába foglaló régióban a legnagyobb, a GDP 74,4 százalékát adja. Ez utóbbi érték az EU egészét tekintve is a magasak közé tartozik.

Igen nagy Magyarország pótolni valója a kutatásra-fejlesztésre fordított összegek nagyságát tekintve. A Közép-Magyarországon mért érték (ott a GDP 1,3 százaléka megy K+F-re) európai összehasonlításban alacsony, de nem kirívó. A többi térségben azonban , 0,3-0,7 % közötti értékeket regisztráltak.

Megoldást jelenthet a területi egyenlőtlenségekre, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben valós helyi igényekre, széles körű társadalmi egyeztetés eredményeire épülnek a 2007–13-as regionális operatív programok. A régiók számára lehetőség nyílik arra, hogy a hét év alatt hazánkba érkező uniós források segítségével megvalósítsák fejlesztési, felzárkózási elképzeléseiket. A kohéziót az ágazati operatív programok is segítik a közlekedés területén éppúgy, mint a képzésben, vagy a gazdaságfejlesztésben. Az Európai Unióban tapasztalható tendencia érvényesül Magyarországon is, a fejletlenebb térségekben a pályázók kevésbé aktívak. Ezért indokolt, hogy a hátrányos helyzetű térségek számára külön keretek kerüljenek meghatározásra.