Magyarország hatékonyan használta fel a Schengen Alap forrásait - Napokon belül leomló belső határok – új, schengeni külső határok2007. december 13.
2007. december 13-án „Napokon belül leomló belső határok – új, schengeni külső határok” címmel sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az egyesült Európa országai az unió külső határain a biztonság megerősítésével ellensúlyozzák a belső határellenőrzések megszüntetését. Ezért az Európai Unió a 2004-ben csatlakozott országok számára a csatlakozási szerződés 35. cikke alapján létrehozta az ún. Schengen Alapot. Ez az ideiglenes pénzügyi alap 2004 és 2006. között pénzügyi segítséget nyújtott az érintett tagállamoknak annak érdekében, hogy az EU új külső határain a schengeni vívmányok érvényesülését és a külső határellenőrzés előírt feltételeit biztosíthassák.
A Schengen Alap tervezése során négy fő célkitűzés került meghatározásra: a külső határok őrizetével kapcsolatos fejlesztések, a mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelése, a rendészeti szervek adatszolgáltatási képességének növelése, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség és kapacitás fokozása.
A csatlakozási szerződés Magyarország számára mintegy 165,8 millió eurót biztosított három éves időtartamra, amit a schengeni csatlakozással kapcsolatos beruházások, beszerzések intézményfejlesztések és képzések finanszírozására lehetett fordítani. Ezek lebonyolítására 2007. szeptember végéig volt lehetőség.
A támogatás fő kedvezményezettjei a Schengen Alap ún. Szakmai Közreműködő Szervezetei –amelyek egyben a fejlesztések szakmai megvalósításért is felelősek voltak –, azaz az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium (2007. január 1-től a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ - Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet).
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium bruttó 35 milliárd forintot, a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 7,3 milliárd forintot, a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium 3,2 milliárd forintot, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 4,5 milliárd forintot, végül a Külügyminisztérium 1 milliárd forintot fordított a Schengen Alap céljainak megvalósítására.
A támogatás felhasználása során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tölti be az ún. Felelős Hatóság szerepét, tehát felel a Schengen Alap forrásaiból finanszírozott feladatok teljes körű megvalósításáért. A Felelős Hatóság fő feladatai közé tartozik a lebonyolítás során, hogy kapcsolattartóként működjön együtt az Európai Bizottsággal, felügyelje az alap felhasználására vonatkozó szabályok betartását, és működtesse a monitoring rendszert. A Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység feladata volt többek között a közbeszerzési eljárások lefolytatása és a szerződéskötés, továbbá az Alap forrásainak fogadása, továbbítása és a kifizetések szabályszerűségének biztosítása.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által megvalósított fejlesztések rendkívül összetettek. A határőrizeti kirendeltségekhez kapcsolódó építési beruházásokon kezdve, a speciális eszközbeszerzéseken át, a komplex informatikai fejlesztésekig igen sokféle intézkedés fedezetét teremtették meg a Schengen Alap forrásai. Az eszközbeszerzések nyomán továbbfejlődött a határellenőrzés speciális technikai háttere, a mobilitást biztosító gépjármű állomány és a rádió-kommunikáció technikai feltétele. Mindezek elősegítették az európai szintű határőrizetet, a határforgalom-ellenőrzést és megvalósult az integrált határrendészet. Az informatikai eszköz és alkalmazásfejlesztések nyomán megvalósult nyilvántartások harmonizációja. Ezen kívül lehetővé vált a schengeni elvárásoknak megfelelő adatcsere, valamint az egyszerűbb és gyorsabb idegenrendészeti ügyintézés. Az informatikai fejlesztések további célja, hogy biztosítsa a második generációs Schengeni Információs Rendszerhez (SIS II) történő csatlakozás technikai feltételeit. Az építés-beruházások eredményeként számos határőrségi, rendőrségi és a BÁH idegenrendészeti objektum felújítása történt meg. Az állomány szakmai képzése jelentősen segítette az európai uniós gyakorlat hazai adaptálását.
A Vám- és Pénzügyőrség a rendelkezésre álló források nagyobb részét a határellenőrzés megerősítésére fordította. Ennek keretében került sor a határátkelőhelyek fejlesztésére, a biztonsági térfigyelő kamerarendszer kiépítésére valamint a kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni harchoz szükséges eszközök beszerzésére. További jelentős összeg került felhasználásra a mélységi ellenőrzés hatékonyságának növelésére.
A Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium a külső határokon történő határellenőrzés megerősítése érdekében két egyedi beruházást (a Mohácsi folyami határkikötő kiépítését valamint Eperjeske vasúti határátkelőhely korszerűsítését) valósította meg, továbbá határellenőrzési feladatokat ellátó szervek számára szerzett be eszközöket.
Összességében elmondható, hogy az Európai Unió által biztosított pénzügyi forrás döntő mértékben járult hozzá hazánk sikeres schengeni csatlakozásra való felkészüléséhez.