Közös magyar-szerb fejlesztési program uniós támogatással2007. október 17.
2007. október 17-én a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség „Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program a 2007-2013 közötti programozási időszakban” címmel tájékoztató konferenciát rendez Szegeden. A rendezvényre számos érdekeltet és érdeklődőt hívtak meg a határ mindkét oldaláról.
A magyar-szerb együttműködési program az úgynevezett előcsatlakozási támogatások keretében, az unió 2007-2013-as pénzügyi időszakában valósul meg. Ez a támogatás három tagjelölt (Horvátország, Macedónia, Törökország) és négy lehetséges tagjelölt (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia) ország számára jelent pénzügyi forrást a 2007-től kezdődő költségvetési időszakban. A tervezett intézkedések elsődleges, általános célja az Európai Unió előírásaihoz és politikáihoz történő fokozatos alkalmazkodás, beleértve az ún. közösségi vívmányokhoz történő igazodást is.
A határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése érdekében a két ország határ menti megyéi működnek közre. Ez a határ menti övezetek felzárkózását, integrációját, az együttműködés fejlesztését, illetve a helyi közösségek kohézióját hivatott elősegíteni. A program finanszírozása 85%-ban közösségi hozzájárulásból (50 millió euró értékben), 10 %-ban a résztvevő tagállamok kormányzati hozzájárulásaiból és 5%-ban a pályázók által biztosított önerőből tevődik össze. Az együttműködésben magyar részről Csongrád és Bács-Kiskun megye vesz részt, szerb részről pedig: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska és Közép-Bánát, valamint két úgynevezett kapcsolódó terület: Dél-Bánát és Szerémség. A program átfogó koordinációjáért a magyar Irányító Hatóság és a szerb Nemzeti Hatóság és közös szervezetei, mint a program Monitoring Bizottság és a Szakmai Titkárság felelnek.
A program hosszú távú célja egy harmonikus és együttműködő régió létrehozása, fenntartható és biztonságos környezettel. Mindez magában foglalja a közös kulturális és természeti örökség védelmét, a kultúra- és tudásalapú fejlesztést, az intenzív társadalmi és gazdasági kapcsolatokat, az oktatási, kutatási és kulturális együttműködéseket. A közös fejlesztések új munkahelyeket és jobb elérhetőséget eredményeznek, így minimálisra csökkenthetik a schengeni külső határ okozta elszigeteltséget.
A prioritások az unió lisszaboni céljai és a göteborgi alapelvek, az esélyegyenlőség, a fenntarthatóság, a kétnyelvűség és a határon átnyúló együttműködés figyelembevételével kerültek kialakításra.
A program konkrét tartalma többek között a határmenti infrastruktúra-fejlesztés, amely a gyakorlatban határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építését és felújítását jelenti. Sor kerülhet a térségi tömegközlekedési járatok, menetrendek összehangolására.
Közös érdek, hogy a határ két oldalán mindkét ország polgárai biztonságban élhessék mindennapjaikat. Ezért kerülhet sor többek között az árvíz-előrejelzési rendszerek fejlesztésére, összehangolt ár- és belvízvédelmi intézkedésekre. Együttműködések alakulnak ki az állategészségügyi szektorban, ellenőrző rendszerek kiépítésével és adatbázisok létrehozásával.
A program kiterjed a határon átnyúló üzleti partnerkeresésre éppúgy, mint a termékorientált közös kutatás-fejlesztésre és innovációra. A humán területeken a határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása és a kulturális örökségvédelem kap nagy hangsúlyt, de lehetőség nyílik oktatási-, képzési- és csereprojektekre, az emberek közötti kapcsolatépítésre is az önkormányzatok és a civil szféra bevonásával.