Számok tükrében: lezárult a Nemzeti Fejlesztési Terv első időszaka2008. február 4.
Az Irányító Hatóságok 2004-től összesen több mint harmincezer projektről döntöttek, húszezernek ítéltek meg támogatást 720 milliárd Forint értékben, melynek 84%-át 2007 végéig ki is fizették. A programok, régiók, kistérségek szerinti eloszlásról, a megítélt pályázatok részletes adatairól tanulmány készült az NFÜ-ben.
Pályázatok, döntések, támogatások
A 2004-ben indult Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) során 2007 végéig összesen több mint harmincezer projekt esetében hoztak döntést az Irányító Hatóságok (IH). Közel húszezer projektnek ítéltek meg támogatást összesen kb. 720 Milliárd Ft értékben. A megítélt támogatásokban összesen kb. 7% túlvállalás van. (A technikai célú túlvállalás az EU engedélyével az esetleges visszalépések, illetve az árfolyam-ingadozások miatt van beépítve a rendszerbe.)
2007 során folyamatosan és jelentősen növekedett azon projektek száma, ahol bármilyen kifizetés (előleg, részfizetés, teljes kifizetés) történt. Az összes támogatást nézve a GVOP-ra (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) benyújtott pályázatok kapták a legtöbb támogatást. (Kilenc és fél ezer pályázó összesen 150 milliárd Forintot.)
Megvalósulás, munkahelyek
Az NFT által támogatott beruházások befejezéséig 1.110 milliárd Ft beruházás valósul meg, melyekhez a kedvezményezettek közel 400 milliárd Ft saját erővel járulnak hozzá. Így ötvenötezer új munkahely jön létre és több mint 160 ezer régit sikerül megtartani.
Területi eltérések
A legnagyobb egy főre jutó megítélt támogatást az Észak-Magyarországi Régió kapta, ez 86 ezer Ft/fő. A fejlettebb régiók egy főre jutó támogatása az átlag (68e Ft/fő) alatt maradt. Az elmaradottabb régiók jelentősebb ROP (Regionális Fejlesztés Operatív Program) támogatásban részesültek, a fejlettebbekben viszont a GVOP támogatás volt nagyobb.
Önkormányzatok
A több mint ötezer önkormányzati támogatási igényből az IH-k közel kétezerhétszázat támogattak, az össztámogatás mértéke 170 milliárd Forint fölött van. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Pest megye kapta a legnagyobb mértékű támogatást. A pályázók a megítélt támogatások közel 80%-át már megkapták A legnagyobb számban AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program) támogatásban részesültek az önkormányzatok. Sokkal több önkormányzat szeretett volna azonban ROP támogatást kapni, mint amennyi ténylegesen hozzájutott.
Kistérségek
Az ország 174 kistérségéből* pályázó több mint háromezer önkormányzat közül két és fél ezer részesült NFT forrásban.
A hátrányos helyzetű kistérségekben él az ország lakónépességének mintegy 31%-a, ugyanakkor ide került az NFT pályázati támogatásának 36%-a. Egy főre jutó támogatásuk az országos átlag 115%-a, ötvenkilencezer Ft/fő. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ez az összeg hatvanezer forint felett van.
A kistérségek fejlettségéhez viszonyított támogatásának mértéke, azaz a fejlettség és a támogatás összefüggése szerint fajlagosan jelentősen túltámogatott a Debreceni, az Egri, a Gárdonyi és a Pécsi kistérség. Kedvező tény azonban, hogy a kistérségek túlnyomó többsége (101 db) az átlagos fajlagos támogatottságú kategóriába tartozik. Jelentősen alultámogatott egyedül a Sarkadi és Lengyeltóti kistérség. (Alultámogatottnak mondhatók még a Bodrogközi, a Csengeri, a Hajdúhadházi, a Kazincbarcikai, a Mátészalkai, a Mezőcsáti, a Nagyatádi, az Ózdi, a Szécsényi és a Záhonyi kistérségek. Az alultámogatott kistérségek egyébként kivétel nélkül elmaradott térségek. A Bodrogközi, a Csengeri, a Mátészalkai, a Mezőcsáti és az Ózdi kistérségek részesei lesznek az Új Magyarország Felzárkóztatási Programnak, mivel az ország lakosságának 10%-át kitevő leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartoznak.)
|
*A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény 174-ben határozza meg a magyarországi kistérségek számát. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeknek minősülnek a hátrányos helyzetű kistérségek és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek: 1. Hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyek (országgyűlési határozatban leírt) komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. 2. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él, leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kell minősíteni. 3. Azokra a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni. A kedvezményezett kistérségek besorolását kormányrendelet tartalmazza. Eszerint 94 kistérség számít hátrányosnak, ezen belül 47 a leghátrányosabb, és ezen belül 33 kistérség a komplex programokkal segítendő.
|