Új partnerséggel a lisszaboni stratégiáért2008. február 26.
A kormány partnerséget ajánl a Gazdasági Szociális Tanácsnak (GSZT), az EU Lisszaboni stratégiája 3 évre szóló nemzeti reformprogramjának kidolgozásában és monitoringjában - mondta Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a magyar lisszaboni stratégia fő felelőse a GSZT hétfői ülésén.
A korábbi célok felülvizsgálatát követően egyéves tervet adtunk be: ebben a legtöbb lisszaboni célkitűzéssel kapcsolatos vállalásunkat - köztük a foglalkoztatási rátával kapcsolatosat - mérsékeltük – mondta a miniszter. Az Európai Bizottság a legtöbb területen korlátozottnak minősítette a korábbi ajánlásai alapján tett magyar erőfeszítéseket és több országspecifikus ajánlást is adott. A foglalkoztatás esetében, az oktatásban, az adópolitikában és a segélyezési rendszer átalakításakor is újabb strukturális reformokat vár Magyarországtól, hogy érdemben hozzájáruljon a lisszaboni célkitűzések teljesítéséhez, azaz hogy Európa 2010-re a világ legversenyképesebb régiója legyen.
A bizottság szerint javítani kell az intézményi reformokkal kapcsolatos tájékoztatás és a társadalmi egyeztetés hatékonyságán, ezért a kormány szeretné jobban bevonni a döntéshozatalba a különböző társadalmi csoportokat. Egyúttal partnerséget és a korábbinál jelentősebb szerepet kínált a GSZT-nek a következő hároméves lisszaboni akcióterv kidolgozásában és monitoringjában.
A kormány várhatóan a nyár közepére fogadja el a stratégia 3 évre szóló nemzeti programjának tervezetét és szeptember közepéig tarthat a társadalmi párbeszéd, amelyben a kormány kiemelt szerepet szán a GSZT-nek. A végső változatot ez év október végéig kell benyújtani az uniónak. Bajnai Gordon szerint a következő fél év reformprogramjának egyeztetési folyamata arról is szól, hogyan válhat Magyarország prosperáló tudásalapú versenyképes országgá.
A program társadalmi megismertetése céljából a GSZT ez év őszén konferenciasorozatot szervez, hogy az EU-nak benyújtandó program minél teljesebben tükrözze a civil társadalom, az érdekképviseletek véleményét. A KSH kidolgozott egy indikátorrendszert, amellyel mérhető a társadalmi haladás. A GDP egy főre jutó mértéke ugyanis önmagában nem alkalmas az emberek életminőségének mérésére. Az indikátorrendszert a GSZT következő ülésén megvitatják.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a GSZT társelnöke emlékeztetett arra, hogy a stratégia szerint az EU-tagállamok kutatás-fejlesztési (K+F) költésének néhány éven belül el kellene érnie a GDP 3 százalékát. Ugyanakkor jelenleg az EU átlag 1,92 százalék, míg Magyarország ettől is jelentősen elmaradva a GDP-nek mindössze 1 százalékát fordítja K+F-re, pedig e terület Magyarország számára kitörési pont lehetne.
Bajnai Gordon válaszában kifejtette: a magyarországi K+F költés valóban csekély mértékű, ám véleménye szerint arányában a magánszféra ráfordításai rendkívül alacsonyak, és nem biztos, hogy az állami források növelése a hatékonyság emelkedését is jelentené. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a Géniusz programot, ami a következő 7 évre 50 milliárd forintot különített el a magyar tehetségek megtalálására, támogatására az általános iskolás kortól az akadémiai taggá válásig.