A közbeszerzésről tartottak konferenciát az Európai Bizottság és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértői2008. április 11.
Workshop keretében összegezték közbeszerzéssel kapcsolatos tapasztalataikat az Európai Bizottság Regionális Politikáért Felelős Főigazgatóságának és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség munkatársai. A szakemberek szerint uniós támogatásokkal kapcsolatos szabálytalanságok minden tagállamban előfordulnak, és elsősorban közbeszerzéssel kapcsolatosak. A szabálytalanságok miatt a Bizottság gyakran pénzvisszafizetésre kötelezi a tagállamokat.
Ennek mértéke általában tíz- és százmillió euró között mozog, de van példa 500 milliós visszafizetésre is. Magyarország esetében nem volt még példa arra, hogy Magyarországnak közbeszerzési szabálytalanságból fakadóan pénzt kellett volna visszafizetnie az EU-nak. A szabálytalanságok büntetési tételeiről a Bizottság 2007-ben részletes útmutatót dolgozott ki, amely mindenki számára elérhető a NFÜ honlapján.
Közbeszerzési workshopot rendezett Budapesten az Európai Bizottság Regionális Politikáért Felelős Főigazgatósága és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség április 3-án és 4-én. A megbeszéléseken a szakértők összegezték az uniós támogatásokhoz kapcsolódó közbeszerzésekről szerzett tapasztalataikat, valamint számba vették a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok főbb okait. Ilyen szabálytalanság ugyanis gyakran előfordul az Európai Unió tagállamaiban. Az Európai Számvevőszék jelentése szerint 2006-ban a 32,4 milliárd eurós büdzsével gazdálkodó felzárkóztatási alapok forrásainak legalább 12 százalékát szabálytalanul költötték el a tagállamok.
Az Európai Bizottság több új tagállamban is kezdeményezett hasonló megbeszélést. A régi tagállamok tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a szabálytalanságok és visszafizetések hátterében legtöbbször a közbeszerzéssel kapcsolatos okok állnak. Bár a közbeszerzés elveinek megsértése önmagában is indokolhatja a szabálytalanság megállapítását, a brüsszeli szakértők szerint mégis az alábbi közbeszerzési szabálytalanságok a legjellemzőbbek a tagállamokban:
- versenykorlátozó feltételek alkalmazása (pl. az adott tagállamok vállalkozásait előnyben részesítő adminisztratív feltételek),
- előre nem látható körülmények indokolatlan hivatkozása,
- szerződés értékének növelése vagy egyéb jelentős módosítása külön eljárás lefolytatása nélkül.
A Bizottság szakemberei elmondták, hogy a szabálytalanságok miatti pénzvisszafizetés nem ritka eset az EU-ban. Tíz- és százmillió eurós pénzügyi korrekciók gyakorlatilag minden régi tagállamban előfordulnak, de volt példa ennél nagyobb visszafizetésekre is. Legismertebb Görögország esete, amelyet a Bizottság 2005-ben 518 millió euró visszafizetésére kötelezett közbeszerzési szabálytalanságok miatt. A Bizottság azonban olyan prominens tagállamokat is rendszeresen visszafizetésekre kötelez, mint Németország vagy Olaszország.
A szabálytalanságokhoz kapcsolódó pénzügyi korrekció mértékéről a Bizottság 2007-ben részletes útmutatót dolgozott ki, amely a NFÜ honlapján is elérhető. Az útmutatóban szereplő gyakorlatorientált „büntetési tételek” az EU költségvetésének sérelméhez igazodnak. Eltérőek például a büntetések, ha egyáltalán nem vagy csak részlegesen teljesülnek a Bizottság irányelvei, illetve ha nem megfelelő értékelési szempontokat alkalmaznak a hatóságok a kiválasztásnál.
A Bizottság szakemberei egyértelművé tették a workshopon, hogy a szabálytalanság megállapítása – és az esetleges pénzügyi korrekció kezdeményezése – a támogatásokat kezelő intézményrendszer (közreműködő szervezetek, NFÜ, KEHI) felelőssége, amely nem hárítható át a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati fórumokra (Közbeszerzési Döntőbizottság, Európai Bíróság). Az uniós szabályozás érdekeltté is teszi a tagállamokat a szabálytalanságok feltárásában. Amennyiben ugyanis a tagállam intézményrendszere maga fedi fel a szabálytalanságot és állapítja meg a jogosulatlanul felhasznált költséget, úgy a tagállam nem veszti el teljesen az érintett összeget: az adott célra ugyan már nem, de más célra még felhasználhatja azt. Ha azonban az elkövetett hibát később a Bizottság tárja fel, a tagállam végérvényesen elveszíti ezt az összeget.