270 milliárd forint városrehabilitációs fejlesztésekre2008. április 30.
Nemzetközi konferencia az integrált városrehabilitációs fejlesztések gyakorlatáról. Élhetőbbé, kényelmesebbé válhatnak, és gazdaságosabban működtethetőek le-hetnek a magyar városok a városrehabilitációs programokra biztosított európai uniós források felhasználásával – mondta Dr. Vági Márton a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke azon a konferencián, amelyet az NFÜ az ÖTM-mel és a Megyei Jogú Városok Szövetségével (MJVSZ) közösen rendezett Budapesten Integrált városrehabilitációs fejlesztések a gyakorlatban címmel.
Hangsúlyozta, hogy a projektekre való felkészülés elmúlt 6-8 hónapja sikeres volt. A konferencián, amelyen Debrecen, Győr, Kaposvár, Nyíregyháza és Budapest mellett Berlin és Lisszabon városfejlesztési törekvéseiről és tapasztalatairól is szó volt, különös hangsúlyt kapott a leszakadó városlakók szociális felemelkedését is ösztönző kezdemé-nyezések fontossága. Nagy érdeklődéssel kísérték a résztvevők például a lisszaboni get-tók elszigeteltségének feloldására végrehajtott sikeres integrált programokról szóló be-számolót. A tanácskozásnak külön aktualitást adott a március végén elfogadott, a kiemelt beruházásokat felgyorsító intézkedéscsomag, amely lényegesen egyszerűsíti a bürokrati-kus folyamatokat. Ennek az olyan nagyberuházásoknál van különös jelentősége, mint az integrált városrehabilitációs programok.
Mosonyi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Regionális Fejlesztési programok Irányító Hatósága főigazgatója előadásában elmondta, hogy városrehabilitációs fejleszté-sekre 2013-ig több mint 270 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll Magyarország ren-delkezésre és ebből csaknem 103 milliárd forintnyi keretösszeg a 2007-2008 évi időszak-ban lehívható. A megyei jogú városok számára speciális feltételek, eljárásrend és konzul-tációk segítik pályázatok elkészítését, amelyek ez év tavaszától folyamatosan benyújtha-tók. A városrehabilitációs célkitűzések középpontjában a fenntartható fejlesztési akciók ösztönzése áll. Elvárás a hosszú távú jövőkép, a 7-8 évet átölelő integrált városfejlesztési stratégiák elkészítése és a városok méretéhez igazított fejlesztési volumenek figyelembe vétele. Fontos szempont, hogy az akciótervek lehetőséget adjanak a helyi kis- és közép-vállalkozásoknak arra, hogy bekapcsolódhassanak a tervek megvalósításába. A pályáza-tokat folyamatosan értékelik és a pozitív eredményt követően a kormány dönt az elfoga-dásról. Még ebben az évben pályázónként legalább egy projekt megvalósítása is elkez-dődhet. Az uniós támogatás szerinte ott tud igazán változást elérni, ahol a fejlődésnek már csírája van.
Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Debrecen polgármestere hangsúlyozta a politikamentesség fontosságát a városrehabilitációval összefüggő köz-igazgatási ügyekben. A tapasztalatok alapján egyebek között szóvá tette a rendelkezésre álló rövid határidőket. Mint mondta, az önkormányzatok akkor tölthetik be a motor sze-repét a városrehabilitációs folyamatokban, ha megfelelően átgondolt, racionalitásra ala-pozott fejlesztési stratégiát dolgoznak ki a helyi viszonyok ismeretében.
Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár a városok szerepének nö-vekedésérről szólva az európai uniós irányelvekre és elvárásokra épülő célokról beszélt. Koherens, szinergiákra épülő városfejlesztésre van szükség, integrált tervezésre és a helyi, regionális valamint nemzeti szinten megvalósuló partnerségre. Kiemelte: nem önálló projektekre, hanem projektek csokrára van szükség, aminek előnye a költséghaté-konyság és a párhuzamos megvalósulás.
Jorge Miranda portugál önkormányzati képviselő a lisszaboni Amadora elnevezésű város-részben megvalósított sikeres szociális projektek tapasztalatairól beszámolva kiemelte a partnerség fontosságát, azaz a közös jövőalkotási alternatívák kidolgozásának eredmé-nyességét. A városfejlesztési stratégiát úgy tervezték, hogy ne a közösségnek, hanem a közösséggel együtt építsék a várost. A gettókban élő embereket nem problémának, ha-nem lehetőségnek tekintik. A projektek egyik célja, hogy a leszakadt negyedekben élők a gettónk kívül is megtalálják a boldogulásukat. A portugál szakember kiemelte, hogy a támogatási szerződésben a jogok mellé szükséges kötelezettségek társítása, az ered-ménykommunikáció és a globális partnerség is.
Dr. Ottófi Rudolf, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere elmondta, hogy Győr sikere visszavezethető többek között arra, hogy a célkitűzéseket előzetesen felmért közösségi igényekkel hozták összhangba. Városbeszélgetések keretében meghallgatták a lokális érdekeket, elképzeléseket.
Thomas Knorr-Siedow, a berlini IRS Institute for Regional Development munkatársa az óvatos városfejlesztés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a városi struktúrákat meg kell őrizni, az elavult struktúrák lerombolása előtt modernizálásra van szükség. A város-fejlesztési terveket meg kell, hogy előzze a statisztikai adottságok monitorizálása (szüle-tési ráta, foglalkoztatottság, munkanélküliség) mert ezek fontos támpontot adnak a fej-lődés irányának és eszközrendszerének meghatározásához. Ezek figyelembevételével lehet fejlődő pályára állítani egy közösség, egy város életét.
Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere, a MJVSZ alelnöke városa, Nyíregyháza ki-emelt projektjeiről beszélt: a barnamezős beruházásokról és a és laktanya átépítésekről. A fejlesztések fontos feltétele a társadalmi konszenzus. Erre példa Jósaváros megújulása, amely élhetővé, szerethetővé vált, megváltoztatta a közösségi szokásokat is, így valóban javult az életminőség és nőtt a város vonzereje. A lakosságtól folyamatosan érkeznek pozitív visszajelzések.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere, az MJVSZ ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, hogy a koncepciók kidolgozásánál az a legfontosabb, hogy ne csupán íróasztal mögül szülessenek meg a döntések, hanem az érintettek és a téma szakérői párbeszéd útján alkossanak közös képet a jövőre vonatkozóan. Kaposvárott először azt vizsgálták meg, városuk hányadik helyen van az egyes mutatók tekintetében. Ezt követően határozták meg az integrált városfejlesztés irányát: honnan kell indulni, hova tartson, milyen fejlő-dési pályára álljon a város. Szita Károly szerint a városokat egyedivé, beazonosíthatóvá kell tenni a látogatók számára, azaz valami olyat kell nyújtani, ami helyhez kötött és máshol nem lehet hozzájutni. Kaposvárnál ez az egyetem, a kulturális turizmus, a konfe-renciaturizmus és a gyógyturizmus. Minden város feladata, hogy kiaknázza saját vonze-rejének forrását és elérhetővé, élvezhetővé tegye mások számára is.
Alföldi György a budapesti Magdolna telep projektmenedzsere a szociális típusú városrehabilitáció kiemelt szerepéről szólva hangsúlyozta: korábban a városrehabilitáció elsősorban a műszaki kérdéskörre koncentrált, mára egy tágabb feladatkört felölelő, szo-ciális rehabilitációt is magában foglal. Az integrált városfejlesztési stratégiák kidolgozásá-hoz a Rév8 Rt. vezérigazgatója három kiemelt feladatkört emelt ki: a gazdasági szektort érdekeltté kell tenni a helyi közösségi életbe való csatlakozásban, aktivizálni kell a társa-dalmi szereplőket, és a megfelelő kérdések döntéseit alacsonyabb szintre kell vinni, lévén a túlzott bürokrácia útvesztőiben eltűnnek a célok és felemésztődnek a koncepcióban lefektetett elképzelések.
Mosonyi Balázs zárszavában nagyra értékelte a megyei jogú városok kezdeményező sze-repét a konferencia létrejöttében. A tanácskozás olyan párbeszédet nyitott, amely nem-csak az eredményeket, hanem azok továbbgondolásával az előrelépés lehetőségét is megmutatta.
Budapest, 2008. április 29.