Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós fejlesztési forrásainak jelentős része nyílt pályázatokon nyerhető el. Vannak azonban olyan esetek – elsősorban országos vagy térségi jelentőségű beruházások és programok –, amikor éppen a projektek jellegéből adódóan nincs értelme a fejlesztési elképzelések versenyeztetésének. Ilyenkor a kormány egy szigorúan szabályozott és átlátható javaslattételi eljárás eredményeként dönt arról, hogy mely projektek esetében javasolja azok részletes kidolgozását. Ezeket a projekteket nevezzük kiemelt projekteknek. A különleges eljárásrend egyébként éppúgy szolgálja e beruházások felgyorsítását – és az európai uniós források minél gyorsabb felhasználását –, mint az a gyorsító csomag, amelyről a nyári szünet előtti utolsó ülésén döntött a parlament.
A kormány döntése értelmében a 12 most kidolgozásra javasolt projekt között kiemelkedő fontosságú turisztikai beruházások kaptak zöld jelzést. Ezek közül is kiemelkedik a „Velencei-tó kapuja” és a „Tisza-tavi ökocentrum” című projekt. Előbbi elsősorban sétányok, korzók, rendezvényterek kialakításával járul hozzá a Velencei-tó turisztikai vonzerejének – és természetesen az ott élők életminőségének – javításához. Utóbbi pedig – a Hortobágyi Nemzeti Park északi szegletében – elsősorban a Tisza-tó környéki élővilág bemutatására alakít ki az ökoturizmus fejlesztését célzó látnivalókat. E programok mellett a kormány támogatta a budapesti belváros tehermentesítését és élhetőbbé tételét célzó Budapest Szíve Program első ütemének három jelentős beruházását, a Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának második ütemét – az első ütem ugyancsak európai uniós támogatással valósult meg –, valamint az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély és környezetének rekonstrukcióját is. Ez utóbbi beruházás a Cserehát és a Galyaság térségének komplex turisztikai fejlesztéséhez is hozzájárul.

A turisztikai célú beruházásokon túl az innovációt és a gazdaságfejlesztést célzó programok támogatásáról is döntött a kormány. Kecskeméten egy jelenleg használaton kívüli katonai létesítményből alakíthatnak ki 14 milliárd forintos beruházással, európai uniós támogatással egy kreatív innovációs központot – már ha a mostani kormánydöntést követően részletesen kidolgozott projekt is elnyeri majd a támogatást. A kialakítandó tudásközpontban laboratóriumok, kutatóhelyek, oktatási és konferenciatermek, valamint egy regionális innovációs, illetve K+F-információs központ és egy internet alapú, virtuális tudásközpont kap majd helyet, elősegítve a magas hozzáadott értékű iparágak betelepülését, elsősorban a robotika, az elektronika, az anyagtechnológia és a gépgyártás területén.

Ugyancsak a gazdaságfejlesztést célozza az ITD Hungary Zrt. befektetés-ösztönző és üzletfejlesztő programja, valamint a Záhony térségében található Tornyospálca község önkormányzatának útfejlesztési projektje, amely a község mellett található, normál és széles nyomtávú vasútvonallal egyaránt ellátott ipari-logisztikai terület intermodalitását kívánja erősíteni. Mindkét projektet részletes kidolgozásra és esetleges európai uniós támogatásra érdemesnek találta a kormány.

Ugyancsak pozitívan értékelte a kabinet a Duna-völgyben a vizek mennyiségi és minőségi védelmének a fejlesztését célzó projektjavaslatot, valamint a kecskeméti CS-2-0-0 jelű csapadékvíz-csatorna megépítését. Ez utóbbit a meglévő csatornahálózat állapota és helyenként balesetveszélyessége indokolja, valamint az, hogy hozzá kapcsolódik a város belterületi vízgyűjtő területének nem kevesebb mint egytizede. Mindkét program most elvi támogatást kapott a kormánytól – vagyis ha a részletes kidolgozásuk is eredményes lesz, úgy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, európai uniós támogatással valósulhatnak meg ezek a projektek is.