Közös kutatási projektekre venné rá Brüsszel a tagállamokat2008. augusztus 1.
A közös európai kutatási infrastruktúrák kiépülését ösztönző ajánlást tett közzé az Európai Bizottság, amely a meglévő pénzügyi források hatékonyabb közös felhasználásától reméli az európai K+F előremozdulását.
Az olyan tudományos kihívások, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, az új energiahordozók, vagy a katasztrófák elleni védekezés nem csak egy-egy tagállamot, hanem az egész Uniót érintik, mégis az európai kutatások 85 százalékát nemzeti alapon finanszírozzák. Ennél azonban a Bizottság javaslata szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha a tagállamok a meglévő forrásaik nagyobb hányadát használnák fel közösen. Ehhez alakított ki jogi keretet a Bizottság a Brüsszelben bemutatott „Közös kutatási programok felé: együttműködés a közös kihívások hatékonyabb megválaszolására” című javaslat előterjesztésével.
Janez Potocnik, kutatásért és fejlesztésért felelős biztos elmondta: elképzelésükben az vezérelte kollégáival, hogy mivel a tagállamok számára nehézségekbe ütközik a GDP kutatásra fordított hányadának három százalékra növelése, az egyetlen megoldás, ha a tagállamok összedobják azt, amijük van. A biztos szerint a kutatások számos területe – mint az élelmiszerbiztonság, az egészségvédelem, a tengerek ökológiai rendszere vagy a biodiverzitás – nem ér véget a nemzeti határoknál, ezért azokban hatékonyabb lenne közösen eredményeket elérni. Hozzátette, hogy nélkülözhetetlenek a nemzeti kutatások is, de ha azokat nem hangolják kellően össze a tagállamok, akkor gyakran duplán végeznek el bizonyos tudományos kísérleteket, melyek a meglévő források felaprózódásához és kárba veszéséhez vezetnek.
A „közös kutatási programok kezdeményezés” elképzelései szerint, a tagállamoknak előbb meg kell állapodniuk néhány közös prioritásként kezelt kutatási területben, melyeken aztán közös erőforrásaikat összpontosítva, koncentráltan tevékenykednek. A Bizottság azonban az elképzelést önkéntes alapon képzeli el, vagyis nem szükséges, hogy az összes tagállam részt vegyen benne. Minden ország akár csak egy-egy adott kutatási területre vonatkozóan is beszállhat, nemzeti kutatási programjának részeként, vagy új közös programokhoz csatlakozva. A Bizottság feladata az együttműködés megkönnyítése lesz, valamint annak eldöntése, hogy az adott program megvalósulásához szükség van-e közösségi források bevonására.
A „közös kutatási programok” javaslat a Bizottság öt, kutatási politikákkal kapcsolatos javaslatának egyike, melyek „Az európai kutatási térség: új perspektívák” című 2007-es zöld könyv nyomán születettek. A folyamat célja az ún. „ötödik szabadság”, vagyis a tudás és a tudomány szabad áramlása előtt továbbra is tornyosuló akadályok felszámolása.
A közös kutatási célok elképzelés támogatására a Bizottság egy egységes jogi keret létrehozását is bejelentette, melyben a tagországoknak, egyesítve erőiket, saját pénzügyi korlátaikat meghaladó méretű kutatási projektek közös finanszírozására nyílik majd lehetősége.
„Egy egy kutatási infrastruktúra annyira komplex és drága lehet, hogy az gyakran egy kutatói csoport számára beláthatatlan és elérhetetlen, melyet nem képes egy adott régió vagy állam pénzelni. Ezek a gyakran 100 millió eurókért kiépített rendszerek, melyeknek csak működtetése is évente több 10 millió euróba kerül, s ehhez nélkülözhetetlen az Uniós államok közti összefogás” – mondta a Potocnik.
A Bizottság javaslata szerint ilyenek lehetnek például a gén adatbankok, szuperszámítógépek, obszervatóriumok, magashegyi mérőállomások. A biztos szerint eddig erősen hátráltatta az ilyen konstrukciók létrejöttét, hogy nem volt megfelelő keret azok felállítására, mert a meglévő jogi formák nem elégítették ki ezen multinacionális infrastruktúrákhoz szükséges speciális igényeket.
A jogi keretet várhatóan ősszel vitatják meg az Európai Unió Tanácsának szakminiszterei, s ezt követően a Bizottság szerint decemberben fogadhatják el azt.
A Brüsszeli hjrek rovatot a BruxInfo szerkeszti.