A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség sajtóközleménye2008. augusztus 29.
A Magyar Nemzet mai cikkében azzal gyanúsítja meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül elindult Nemzeti Iskolafejlesztési Programot, hogy a pályázatok elbírálása politikai alapon történt: az iskolafejlesztési program kiemelkedő támogatásait szinte kizárólag olyan települések nyerték, amelyeknek szocialista országgyűlési képviselőjük van – állítja a lap.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pártpolitikai alapon történő döntések vádját határozottan visszautasítja, de ami ennél is fontosabb: a napilap gyanúját egyetlen tény sem támasztja alá.
Olyannyira nem, hogy a cikk egyik mondata el is ismeri a politikai alapon történt döntéshozatal vádjának bizonyíthatatlanságát: maga a lap fogalmaz úgy, hogy „a több mint 250 győztes fenntartó politikai viszonyainak áttekintése szinte lehetetlen”.
A cikkben olvasható összeesküvés-elméletet egyébként egyéni országgyűlési képviselőkre – azok politikai megoszlására – alapozták a szerzők, ami önmagában árulkodó, köztudott ugyanis, hogy az országgyűlési képviselőknek ebben a pályázati konstrukcióban éppúgy nem jutott szerep, ahogy a többi pályázat esetében sem.
Az egyetlen pont, ahol a politika és a pályázati rendszer találkozik, az a pályázni jogosult települési önkormányzat szintje, ennek politikai „hovatartozása” ugyanis elvben megállapítható. Nem véletlen azonban, hogy a Magyar Nemzet összeesküvés-elmélete nem erre a mozzanatra épül: ezek a számok ugyanis éppenséggel ellenzéki túlsúlyt mutatnak.
A pályázó önkormányzatok politikai „hovatartozását” az NFÜ nem tartja számon, annál az egyszerű oknál fogva, hogy annak a döntéshozatal során nincs és nem is lehet jelentősége. Jellemző, hogy a Magyar Nemzet vádjait olvasva, a cikkre készített reakció kedvéért külön kellett megnéznünk azt, hogy a nyertes intézményfenntartók mögötti önkormányzatok politikai megoszlása vajon mutat-e bármilyen egyenlőtlenséget – ilyen kimutatások ugyanis soha nem készülnek.
A Magyar Nemzet cikke miatt megvizsgált számok azt mutatják, hogy enyhe túlsúly éppenséggel a fideszes polgármesterek, illetve önkormányzatok oldalán mutatható ki. A Fidesz MPSZ és KDNP-s kötődésű polgármesterek közül 51, míg az MSZP és SZDSZ-es politikus által vezetett települések között 47 kapott támogatást. A többi települést, amely támogatást kapott független polgármester irányítja, azaz a pálya – cikkben sugallt – „balra lejtése” egyértelműen cáfolható.
A tények tisztázásához tartozik annak elismétlése, hogy a pályázatok elbírálásának első lépcsőjében a közreműködő szervezet az Educatio Kht., valamint az Országos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont szakértőinek véleményezése mellett, a regionális fejlesztési tanács is javaslatot tehetett a pályázatok értékelésére vonatkozóan. Ezt követően kerültek a pályázatok a hét tagú szakmai grémiumból álló Bíráló Bizottság elé. A szakmai zsűri a pályázatokról pontozási sorrend alapján döntött. A hátrányos helyzetű kistérségek plusz pontot kaptak és nagyobb támogatásban is részesültek. A döntések szigorúan vett objektív mutatók alapján születtek meg.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Kommunikációs Főosztály