Az EP előtt a harmadik távközlési csomag2008. augusztus 31.
A fogyasztók védelme és érdekeinek szem előtt tartása, az átlátható számlázás, a beruházási kedv fenntartása és a piacszabályozás közti optimális egyensúly fenntartása, valamint a polgárok adatainak védelmét szolgálja mindenekelőtt a harmadik távközlési csomag néven futó tervezet került először az EP plenáris ülése elé.
Valódi fogyasztói csomagról álmodik az EP, amely az sms spam letörésétől, az egy napon belül érvényesíthető számhordozhatóságon és a hátránnyal élők hozzáférésének javításán át a tagországok hatósági gyakorlatainak harmonizációján át számos területre kitér, miközben mindvégig szem előtt tartja a piaci verseny fontosságát. Ez utóbbi ugyanis az eddigieknél is fontosabb szempont a következő generációs optikai kábelhálózatok kiépítése és a digitális műsorszórásra történő átállás nyomán felszabaduló rádiófrekvenciák kiosztása és hasznosítása miatt.
A Bizottság által kiadott összegzés szerint számos fontos területen nyitott még a szabályozás kérdése a távközlési csomag kapcsán. A legtöbb port felverő kérdés továbbra is a nemzeti hírközlési hatóságok függetlensége és a létrejövő európai szabályozó hatóság feladatköre. Míg a Bizottság minden értelemben független nemzeti hatóságokat akar, amelyek csak az európai szabályozószervnek engedelmeskednek, addig a Parlament spektrummenedzsmentben és biztonsági kérdésekben is szabad hatóságokat akar. Ezzel szemben a Tanács minél több hatáskört megtartana nemzeti kézben, s csak a versenypiacra vonatkozó területeket adná az unió kezébe. Utóbbi fontossága abban áll, hogy a multinacionális távközlési vállalatokat csakis határokon átnyúló szabályozás révén lehet kordában tartani, arra a nemzeti hatóságoknak nincsenek eszközeik.
A második kérdéses terület a funkcionális szétválasztásé (mely a hírközlési hatóságoknak arra adna lehetőséget, hogy feldarabolják a vezetékhálózatot birtokló és a telefon vagy internet szolgáltatást egyszerre nyújtó, volt nemzeti távközlési mamutvállalatokat). Ezt a Bizottság eredeti javaslata a szabad verseny érdekében szeretné a nemzeti hatóságok kezébe adni. Hosszas viták után a Parlament most szigorúan szabályozva, de megtartani látszik a funkcionális szétválasztást a szabályozásban, a Tanáccsal megvívandó csatározások során azonban könnyen elvérezhet ez az eszköz, mivel számos tagállam erősen ellenzi. Az ellenzők fő érve szerint a funkcionális szétválasztás nyomán nem lennének elég tőkeerősek a távközlési cégek az új rendszerekbe történő beruházásokhoz.
A harmadik fő téma a spektrumszabályozás kérdése, amelynek kapcsán ugyan a tagállamok korábban már megállapodtak a tévéadások digitális sugárzására történő átállás nyomán felszabaduló rádiófrekvenciák közös uniós felhasználásáról, a Tanács azonban egyelőre minden közös koordinációt elvet. Az egységes spektrummenedzsmenttől azt várja a Bizottság, hogy az eddig a piaci versenyből kimaradt területeken és településéken is megindul a küzdelem az előfizetők kegyeiért, az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabb szélessávú elérést kínálva. A vitában az egyik képviselő azonban jelezte, hogy amennyiben Európa nem határoz a spektrumszabályozásról és nem kezdődik meg a megvalósítás még idén, hasonló technológiai lemaradásba kerül Európa, mint a Galileo a GPS-el szemben. Japán már használja a rádiófrekvenciáit szélessávú adatforgalomra.