Decemberre halasztották az ír probléma megoldását2008. október 20.
Az európai állam- és kormányfők legutóbbi csúcstalálkozóján a jelenleg is tartó pénzügyi válság „mindent vitt”, a Lisszaboni Szerződés leszavazása után kialakult ír és egyben európai patthelyzet feloldása pedig így némiképp háttérbe szorult. A tagállamok képviselői végül abban maradtak, hogy decemberben térnek vissza az ügyre.
Az Unió soros elnökségét ellátó Franciaország államfője, Nicolas Sarkozy elismerte, hogy a tanácsi következtetések lényegében időhúzást takarnak, de mindennek az az oka, hogy „még nem vagyunk készen arra, hogy egy megoldást tegyünk le az asztalra”. Sarkozy december elején egyébként ismét Dublinba látogat majd, hogy tárgyalásokat folytasson Brian Cowennel. Brüsszeli sajtótájékoztatóján az ír kormányfő ugyanakkor meg sem említette egy második referendum lehetőségét. Cowen nagyon óvatosan fogalmazott, és annyit mondott: ígéretet tett európai kollégáinak arra, hogy „a megoldás elemeit” a decemberi uniós csúcson terjeszti majd elő.
Az ír miniszterelnök szerint egyébként a jelenlegi nehéz időkben az uniós tagság előnyei sokkal inkább kézzelfoghatóak. Sajtótájékoztatóján Nicolas Sarkozy és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is arról beszélt, hogy a pénzügyi válság megerősíti a Lisszaboni Szerződés szükségességét. Barroso külön kiemelte, hogy nagyon nagy szükség lenne olyan stabil tanácsi elnökségre, mely az egyes témakörök (dossziék) folyamatosságát biztosítani tudná.
Mindezek ellenére a Lisszaboni Szerződés ügye alig került terítékre az októberi tanácsülésen, a pénzügyi válság ugyanis „mindent vitt”. A halasztás ugyanakkor nem jelent túl sok jót Brian Cowen számára, akinek kettős nyomás alatt kell tető alá hoznia a megoldást. Egyrészről az ír közvélemény azt szeretné, ha figyelembe vennék a júniusi népszavazás eredményét, és nem tudja elképzelni, hogy újra voksoljon a szerződésről, másrészről pedig az uniós tagállamok egy része azért lobbizik, hogy a szigetországban lehetőleg még a 2009 júniusában esedékes európai parlamenti választások előtt egy második referendumot rendezzenek az ügyben.
Ahhoz, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe léphessen, mind a 27 tagállamnak jóvá kell hagynia azt. Írország mellett még Svédország és Csehország nem adta áldását a dokumentumra, és Lengyelországban és Németországban sem zárult még le a folyamat. A svéd parlament a tervek szerint november 23-án ratifikálja az Európai Unió döntéshozatali és intézményi rendszerét megreformáló szerződést, a csehek pedig az ország alkotmánybíróságának döntésére várnak. A ratifikáció ügyét ugyanakkor bonyolíthatja, hogy Lech Kaczynski lengyel államfő a sajtónak a napokban azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem kívánja aláírni a ratifikációt. „Készségesen aláírom a ratifikációs dokumentumot, de csak akkor, ha az írek igent mondanak” – hangsúlyozta. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ezt követően azt mondta, hogy Nicolas Sarkozy december elején Lengyelországba látogat, hogy személyesen győzze meg Kaczynskit a ratifikáció szükségességéről.
A Brüsszeli hírek rovatot a BruxInfo szerkeszti.