Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Célként tűzték ki, hogy az országban minél többen ismerjék meg a szakmai/civil szervezetek keretében zajló tevékenységeket, az együttműködési és közéleti munkalehetőségeket. A sajtótájékoztatót a szakmai szövetségek kérésére a gazdasági és fejlesztési miniszter megbízásából Kovács István Vilmos fejlesztési elnökhelyettes (NFÜ) tartotta.

Október 5-én 20 órakor indult el egy internetes e-felhívással az az akció, ami a nemzetközi projektmenedzsment világnapra, november 6-ra összegyűjtené a Magyarországon projektmenedzsmenttel foglalkozókat, s felmutatná ennek az utóbbi időben hatalmas lendülettel fejlődő szakmának az erejét, nagyságát.

A projekt fogalma - egy meghatározott feladat adott kereteken belüli tervezett megvalósítása - nagy karriert futott be az utóbbi években, mint gyakorlati menedzsment módszertan. A kisvállalkozások számára indított európai uniós pályázatok, a nemzeti civilalap támogatása non-profit szervezeteknek mind projektkeretben valósulnak meg.

A világnap célja, hogy az emberek minél szélesebb körben ismerjék fel, mitől lesz a projekt igazán projekt, és annak tudatosítása, hogy a mindennapi élet kis "projektjei" is akkor sikeresek, ha tudatosan kezdjük el, tervezzük meg, hajtjuk végre, monitorozzuk és zárjuk le őket.

A sajtótájékoztatót - az egyesült államokbeli tapasztalatok alapján, ahol az egyes államok kormányzói indítják a programokat - a szakmai szövetségek kérésére a gazdasági és fejlesztési miniszter megbízásából Kovács István Vilmos fejlesztési elnökhelyettes (NFÜ) indította. Az ország előtt álló, nagy jelentőségű, legtöbbször Európai Uniós támogatást is felhasználó projektek sikeres teljesítése igényli a projektmenedzsment fejlesztését és reflektorfénybe állítását - mondta. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló projektek tétje ma nagyobb, mint valaha. Túl a fejlesztések konkrét tárgyán, megalapozzák a jövőbeni gazdasági növekedést, megrendeléseket biztosítanak a veszteglő kapacitásokkal rendelkező építőipari cégeknek, forráshiányos környezetben jelentős likvid pénzeszközöket biztosítanak az állami megrendelésekhez. A megvalósítás nehézségei egymásra utalt projektek egész rendszerét érinthetik, emiatt az alapok felhasználása magas szintű projektmenedzsmentet vár el a projektek gazdáin túl az őket koordináló vagy velük együttműködő partnerektől is. A megvalósult projektek menedzsmentjét meghatározott szempontok (minősítés, képzettség, képességek, tapasztalatok) szerint alaposan értékelik. A tisztségviselők felkészítésében egyre nagyobb szerepet kap a projektmenedzsment-képzés.

A projektmenedzsment tudományos eredményeit, nemzetközi K+F együttműködéseit, a felsőfokú szakmai képzésének helyzetét, az akadémiai szektor szakmai szövetségekkel való együttműködését a magyar tudomány kiemelkedő képviselője Török Ádám akadémikus, a Pannon Egyetem professzora mutatta be.

A sajtótájékoztató harmadik megszólalója Szalay Imre, a PMI Budapest Hungary elnöke volt, aki a projektmenedzsment szakma nemzetközi fejlődési tendenciáiról, a magyarországi szakmai tevékenységekről számolt be a sajtó képviselőinek.

A sajtótájékoztatót követően „GIGA PROJEKTEK ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN”  címmel olyan nagy projektek kritikus kérdései kerültek bemutatásra, mint

• a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt,
• a DunaCity Budapest projekt, amely a főváros egyik kiemelt komplex ingatlanfejlesztési projektje,
• az ITD Hungary által irányított projektek menedzsmentje, amelyek kiterjednek a befektetői szándék felkutatásától, a pozitív befektetői döntés elősegítésén át, illetve annak megszületése után azok implementációján keresztül a működő gyáregységek "after care" tevékenységéig,
• a Vodafone evolúciós EVO világprogramja, amely keretén belül a magyarországi leányvállalat az első, amely ezt a teljes átalakítást végigviszi, és élesben áttért az új modellre.

A giga projektek az adott projektek irányítói mutatták be, akik a résztvevő hallgatóság kérdéseire az előadásukat követően kerekasztal beszélgetés során válaszoltak.