Kohéziós politika a katalizátor2008. november 25.
A gazdaságélénkítő csomag részeként a kohéziós politikát is katalizátorként kívánja felhasználni az Európai Bizottság az uniós szinten összehangolt nemzeti erőfeszítések sikere érdekében.
A gazdasági talpraállítási terv a lisszaboni stratégia négy fő prioritási területén végrehajtandó intézkedésekkel élénkítené a keresletet és javítaná a bizalmat szerte az Európai Unióban. Ezek: a humán erőforrás, a vállalkozások, az infrastruktúra-fejlesztés és az energia, valamint a kutatás és innováció. A Bizottság szerint az uniós politikák és pénzügyi alapok okos kombinálása katalizátorként hathat az EU-ban sorra kerülő kulcsfontosságú beruházásokra.
Az egyik ilyen jelentős kezdeményezés az európai foglalkoztatást támogatná, mégpedig az Európai Szociális Alap kiadásainak újraprogramozásával. Brüsszel azt tervezi, hogy az előlegek fizetésére vonatkozó szabályok módosításával jövő év elejétől összesen 2,3 milliárd eurót bocsát a tagállamok rendelkezésére, amiből azok részben a munkavállalók munkahelyváltásának és képzésének megkönnyítésére, részben pedig a források leginkább rászorulók számára történő felhasználására költhetnének (utóbbi esetében a projektek 100 százalékos uniós finanszírozására is lehetőség lesz). José Manuel Barroso és csapata a globalizáció negatív hatásainak enyhítésére létrehozott pénzalapot egy hatékonyabb válságkezelési alappá alakítaná át, amelyet a jelenleginél szélesebb körben lehetne alkalmazni.
Brüsszel arra is felszólítja a tagállamokat, hogy éber monitorozással gondoskodjanak arról, hogy az élelmiszer- és energiaárak csökkentését a fogyasztók is megérezzék. A program részét képezi majd az Európai Beruházási Bank (EIB) év végéig eldöntendő tőkeemelése, amely lehetővé tenné a pénzintézet számára, hogy a tervezett 30 milliárd eurón felül megnövelhesse a kis- és középvállalkozások finanszírozását.
A gazdaságélénkítő tervben nagy szerepet kap a kohéziós alapok végrehajtásának meggyorsítása, amire azért van szükség, mert fennáll a veszély, hogy a pénzügyi válság miatt a nemzeti költségvetéseknek nem lesz elég pénzügyi mozgásterük, hogy az uniós forrásból támogatott projekteket társfinanszírozzák. A Bizottság ezért 2009-ben 4-7 milliárd euróra növeli azt a keretet, amivel a programokat és projekteket előfinanszírozni lehet. Az EIB pedig a jelenlegi 5 milliárdról 10 milliárd euróra emeli a klímavédelemre, az energiabiztonságra és infrastruktúra-fejlesztésre fordítható éves hitelkeretét. Brüsszel azt is el akarja érni, hogy a tagállamok a rendelkezésükre álló strukturális alapok nagyobb hányadából finanszírozzanak energiahatékonyság javítását célzó beruházásokat. Ennek előmozdítására az operatív programok átdolgozására sürgeti a kormányokat.
A talpra állítás terve „zöld autó kezdeményezés” néven egy nagy állami- és magánpartnerségi programot hirdet az európai autóipar megsegítésére, amihez az EIB 2 milliárd euró értékben járulna hozzá (a teljes pénzösszeg egyelőre nincs feltüntetve a tervezetben). Hasonló módszerrel nyúlnának az építőipar hóna alá is, amely elsősorban az új energiahatékonysági, klímabarát beruházások beindításából profitálhatna és ellensúlyozhatná a gazdasági pangás és recesszió miattt elszenvedett veszteségeit.
A Brüsszeli hírek rovatot a BruxInfo szerkeszti.