Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

Az esemény célja az volt, hogy a potenciális pályázók közvetlenül a szakértőktől szerezhessenek információkat a környezetvédelmi beruházásokkal és az Európai Unió támogatásaival kapcsolatban, és így a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban, összehangoltabban használhassák majd fel.

Hazánk 2007 és 2013 között 22,5 milliárd eurós, azaz közel 6000 milliárd forintos támogatást kap annak érdekében, hogy felzárkózhasson a közösség fejlettebb országaihoz. (A kötelező magyar állami önrésszel együtt ez mintegy 7000 milliárdot tesz ki, amelyet további, körülbelül 1300 milliárd forinttal egészít ki a vidékfejlesztésre felhasználható támogatás, amelyet az FVM kezel.)

Dióssy László megnyitó beszédében elmondta: a Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti, természetvédelmi és vízügyi kötelezettségek teljesítése, és a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben stratégiai jellegű, környezetvédelmi és energetikai beruházásokra a fejlesztési terv költségvetésének 16 százaléka, 4,9 milliárd euró, folyó áron számítva kb 1200 milliárd forint áll rendelkezésre – tette hozzá a szakállamtitkár.

A konferencia résztvevői délelőtt plenáris előadásokon tájékozódtak a támogatásokról, délután, a tematikus kerekasztal-beszélgetések során pedig a konkrét, pályázatokkal kapcsolatos kérdéseikre kaphattak választ.

Az eseményen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztály, valamint a Fejlesztési Igazgatóság vezető tisztviselői tartottak előadásokat. Az elméleti előadásokat követően az előző időszakban támogatást nyert projektgazdák ismertették beruházásuk megvalósítását, ezzel is segítséget nyújtva a leendő pályázók fejlesztési tevékenységéhez.

A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti, természetvédelmi és vízügyi kötelezettségek teljesítése, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékos használata. Az Operatív Program a fő fejlesztési irányvonalakat ún. prioritástengelyekben fogalmazza meg. A prioritásokat intézkedésekre és konstrukciókra bontják, és ezekre épülve írják ki a pályázati felhívásokat.

Bár a KEOP különböző prioritástengelyeinek megfelelően a pályázók köre is eltérő, a beruházások jelentőségéből és nagyságrendjéből fakadóan a legtöbb aspiráció a költségvetési szektorból (önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, központi költségvetési szervek és intézményei, stb.) érkezik. A megújuló energia és energiahatékonyság, továbbá a fenntartható életmód és fogyasztás területén számítanak a kis- és középvállalkozások jelentkezésére is. Akadnak olyan területek, – pl. a települések tisztaságát és a lakók egészségének megőrzését, a fenntartható életmód kialakítását szolgáló tevékenységek csoportja – ahol civil szervezetek és egyházak kérnek támogatást terveik megvalósításához.

A KEOP prioritástengelyei

Egészséges, tiszta települések

Ide tartoznak a hulladékgazdálkodási (a hulladékkezelési rendszerek kialakítása, a szelektív hulladékkezelés elterjesztése, a kiemelt hulladékáramok kezelése); a települési szennyvízkezelési, valamint az ivóvízminőség-javítási fejlesztések. Ezek a beruházások érintik, vagy érinthetik majd az ország teljes lakosságát, és az esetek több mint 95%-ában az EU által kötelezően előírt normák elérésének teljesítése, a tiszta és biztonságos települések kialakítása a fő cél.

Vizeink jó kezelése

Befejeződik a Duna árvízvédelmi rendszerének kiépítése és folytatódik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének megvalósítása. Önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek és egyéb vízfolyások árvízvédelmi fejlesztéseire is lesz lehetőség.

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az integrált vízhasználat területén a vizek jó állapotának elérése érdekében, a Víz Keretirányelv (VKI) által előírt intézkedésekre igényelhető támogatás (monitoring, a vizek mennyiségi és minőségi védelme). Annak érdekében, hogy vizeink 2015-re elérjék a jó állapotot vízvédelmi fejlesztések és a felszín alatti vizek további szennyezését megakadályozó intézkedések (diagnosztikai és biztonságba-helyezési műveletek az ivóvízbázis-védelmi beavatkozások keretében, rekultivációs intézkedések, környezeti kármentesítés) valósulnak meg.

Természeti értékeink jó kezelése

A természetvédelem területén megvalósuló beavatkozások magukba foglalják a NATURA 2000 és egyéb védett területek természetvédelmi fejlesztéseit (faj- és élőhelyvédelem, erdei iskolák, vonalas létesítmények tájromboló hatásának mérséklése, élőhely megőrző mező- és erdőgazdálkodás). A fejlesztések természetvédelmi szempontból érintik vagy érinthetik majd az ország területének 20%-át, megvédik az ország ma még gazdag biodiverzitását.

A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai között kiemelt szerepet kap az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása, a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítése. A megújulóenergia-felhasználási arány növelésének szinergikus hatása nagy jelentőségű a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szerkezetváltása és az ezzel elérhető versenyképesség javítása szempontjából is.

Hatékonyabb energia felhasználás

Az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása mellett fontos feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. A 2006/32/EK irányelvvel összhangban évi 1%-os energiatakarékosságot kell elérni.


Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok, e-környezetvédelem

A gazdaság fenntartható működésének alapvető feltétele a piac kínálati és keresleti oldalán tapasztalható bevett gyakorlatok, szokások módosítása. A KEOP jelen konstrukciója a keresleti oldal környezettudatos gondolkodásmódjának, életmódjának kialakítását célozza. A fenntartható fogyasztást, életmódot segítő szemléletformálási tevékenységek ösztönzése – különösen az olyan kiemelten fontos célcsoportokban, mint a gyermekek, a fiatalok és a nők– hozzájárul a fenntarthatóbb társadalmi környezet kialakulásához.

A digitalizálás a papíralapú eljárások háttérbe szorítását eredményezi, ami fontos lépés a környezetünk megóvása érdekében. Ezért környezetvédelemmel kapcsolatos informatikai fejlesztések is finanszírozhatók lesznek a rendelkezésre álló környezetvédelmi keretből. Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek támogatására irányul. A pályázati konstrukció célja az intézmények környezetvédelmi adatbázisainak fejlesztése és harmonizálása, az adatgyűjtés, adatszolgáltatás fejlesztése, valamint az elektronikus ügyintézés biztosítása a környezetvédelem területén.