Nem ellentétes a cseh alkotmánnyal a Lisszaboni Szerződés2008. november 28.
A cseh alkotmánybíróság ismertetett végzésében világossá tette, hogy a Lisszaboni Szerződés vitatott részei nem ellentétesek a cseh alkotmánnyal. Bár a bírák elismerték azt is, hogy a szerződés egészét nem vizsgálták. Többen attól tartanak, hogy emiatt újra megakadhat a ratifikációs eljárás.
Nagy várakozás előzte meg a prágai alkotmánybíróság ítéletét: Csehország ugyanis már korábban közölte, hogy addig nem folytatja a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, amíg a taláros testület meg nem állapítja, hogy a dokumentum rendelkezései összhangban vannak-e a cseh alkotmánnyal.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a reformszerződés nem ellentétes az ország alkotmányával - igaz, elismerte azt is, hogy nem a dokumentum egészét vizsgálták, csupán azon részeit, melyek ellen a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátori csoportja és az államfő kifogást emelt.
Az euroszkeptikusként ismert Václav Klaus cseh elnök – aki a bíróság egyik ülésén még azt kérte: mondják ki, hogy a szerződésben foglaltak ellentétesek a cseh jogrenddel – a döntés ismertetését követően politikainak és szubjektívnek nevezte azt. Közleményében sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az alkotmánybíróság – miként fogalmazott – nem adott megfelelő választ az általa felvetett jogi érvekre, és hozzáfűzte: arra számít, hogy a reformszerződés ellenében a képviselők vagy szenátorok egy csoportja ismét felveti ezeket – vagy más érveket.
A cseh szenátus elnöke, Premysl Sobotka (ODS) ugyanakkor a CTZ hírügynökség szerint nem tartotta valószínűnek, hogy a szenátorok újra az alkotmánybírósághoz fordulnának. „Ebben a pillanatban a parlament két házában semmi sem akadályozza a Lisszaboni Szerződés ratifikálását” – hangoztatta a szenátus feje. Mirek Topolanek cseh miniszterelnök szintén azt mondta, hogy a bíróság döntése lehetővé teszi a reformszerződés parlamenti ratifikációjának folytatását.
A Brüsszeli hírek rovatot a BruxInfo szerkeszti.