Szélessáv: Magyarország még mindig az utolsó harmadban2008. december 1.
Bár Magyarországon viszonylag gyors ütemben terjed a szélessáv, ám az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az uniós átlaghoz viszonyítva hazánkban még mindig kevesen férnek hozzá a nagysebességű internethez.
A gazdaság egészére vonatkozó rosszabbodó növekedési kilátások ellenére az Európai Unióban a szélessávú szolgáltatások részarányának növekedése a tavalyi év során is folytatódott – derül ki az Európai Bizottság pénteken ismertetett adataiból. Eszerint 2008. július 1-én több mint 107 millió vezetékes szélessávú vonal volt az EU-ban, amelyből 17 milliót 2007 júliusa óta kötöttek be. A növekedési ráta Máltában (6,7 új előfizetés 100 lakosra), Németországban (5,1 új előfizetés 100 lakosra) és Cipruson (4,9 új előfizetés 100 lakosra) volt a legmagasabb, míg Finnországban (1,9 új előfizetés 100 lakosra) és Portugáliában (1,0 új előfizetés 100 lakosra) a legalacsonyabb. Magyarországon a vizsgált időszakban 4,0 új előfizetés jutott 100 lakosra.
Mindezek ellenére hazánkban még mindig meglehetősen kevesen rendelkeznek szélessávú elérhetőséggel: Magyarország ugyanis a maga 15,7 százalékával EU-viszonylatban az utolsó harmadban kullog (az uniós átlag 21,7 százalék). A világon továbbra is Dánia és Hollandia vezet a szélessávú szolgáltatások terén, több mint 35 százalékos elterjedtséggel. Az Egyesült Államoknak az OECD 2008. júniusi statisztikája szerinti 25 százalékos eredményénél jobb helyezést kilenc EU-tagállam ért el (Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország, Nagy-Britannia, Luxemburg, Belgium, Franciaország és Németország).
Bár a Bizottság úgy véli, hogy a legjobban (Dánia, 37,2 %) és a legrosszabbul (Bulgária, 9,5%) teljesítő országok közti különbség továbbra is jelentős, de most először mérséklődött (a Dániai elterjedtség 2007 júliusában 34,1 % volt, míg Bulgáriában mindössze 5,7 %). A jelentős különbséget főleg a verseny hiánya és a szabályozás gyengesége magyarázza. Például míg a domináns piaci helyzetben levő vezetékes szélessávú szolgáltatók piaci részesedése 45 százalék körül látszik stabilizálódni, egyes országokban (Ausztriában, Bulgáriában, Franciaországban, Írországban, Litvániában, Romániában és Spanyolországban) részesedésük 2007 júliusa óta növekedett. A szélessávú szolgáltatások előtt álló fő akadályokat az Unió a távközlési szabályok – az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa által jelenleg is tárgyalt – reformjával kívánja elhárítani.
A Bizottság kiadta a vezetékes szélessávú előfizetések adatátviteli sebességével kapcsolatos első adatokat is: az EU területén található előfizetések 74,8 százalékának adatátviteli sebessége legalább a 2 Mbps tartományban található. 62 százalékuk 2 és 10 Mbps közötti, 12,8 százalékuk 10 Mbps fölötti. Az európai internetezőknek mindössze 1,4 százaléka rendelkezik nagyon gyors, például üvegszálas kapcsolattal (100 Mbps vagy gyorsabb). Az EU-ban a digitális előfizetői vonal (DSL) a legelterjedtebb szélessávú technológia: körülbelül 86 millió ilyen vonal van. A többi, első alkalommal publikált adatból kiderül az is, hogy a mobiltechnológián, mint például 3G-n alapuló szélessávú hozzáférés, és az adatkártyákon keresztüli adatszolgáltatások egyes tagállamokban egyre elterjedtebbé válnak. Dániában, Görögországban, Németországban, Olaszországban, Szlovéniában és Spanyolországban 10 százalékot meghaladó arányú a mobil szélessáv elterjedtsége.
A Brüsszeli hírek rovatot a Bruxinfo szerkeszti.