Uniós pénz a háztartások energiahatékonyságának javítására 2008. december 7.
Az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartások energiahatékonyságát fokozná az a javaslat, amelyet elfogadott az Európai Bizottság. A kohéziós forrásokat egyebek között napelemek beszerelésére, vagy falak és tetők szigetelésére használhatnák fel.
Első alkalommal nyílna lehetőség a tagállamokban arra, hogy kohéziós pénzekből finanszírozzák a háztartások energiahatékonyságának fokozását, illetve ugyanitt a megújuló energiaforrások felhasználását. Ez derül ki abból a javaslatból, melyet elfogadott az Európai Bizottság. A tervezet elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásokat veszi célba, s lényege, hogy az EU olyan tagállami, regionális, illetve önkormányzati kezdeményezéseket társfinanszírozzon, melyek keretében energiahatékony intézkedéseket hajtanának végre, például kétrétegű, hőszigetelt üvegeket helyeznének be, leszigetelnék a falakat vagy a tetőket, napelemeket szerelnének fel, illetve energiahatékonyabb készülékre cserélnék a régi bojlereket.
A strukturális alapok jelenlegi szabályozása kevés lehetőséget ad az új tagállamoknak, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) forrásaiból a lakások fejlesztésére fordítsanak összegeket. A javaslat értelmében azonban mind a 27 tagállamban lehetőség nyílna arra, hogy az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások felhasználására ERDF-támogatást igényeljenek – mindenféle épülettípus esetében.
Igaz, mindezt csak az alacsony bevételű háztartások esetében lehet igénybe venni. „Ez minden szempontból nyereséges intézkedés: energiát takarít meg, csökkenti a károsanyag-kibocsátást, s lefaragja a tüzelőanyag költségeit a társadalom legsebezhetőbb tagjai számára, emellett segít az építőiparnak, különösen a kkv-knak” – hangsúlyozta a javaslat ismertetését követően a regionális politikáért felelős biztos. Danuta Hübner egyúttal azon reményének adott hangot, hogy a Tanács és a Parlament késlekedés nélkül elfogadja a javaslatot, s így hamar lehetőség nyílik majd a szabályozásban rejlő lehetőségek kiaknázására.
Andris Pielbalgs energiapolitikai biztos arra mutatott rá, hogy a lakossági ágazat az energiafogyasztás egynegyedéért felelős Európában. Szerinte a mostani intézkedéssel amellett, hogy segítenek az európai polgároknak, hogy javítsanak otthonaik minőségén, jelentős mértékben hozzájárulnak a klímaváltozásról és az ellátásbiztonságról szóló uniós politikák célkitűzéseinek teljesítéséhez is. Ez utóbbi azért is fontos, mivel az Európai Unióban a károsanyag-kibocsátás 40 százaléka az épületekre vezethető vissza. A nem eléggé hatékony fűtés, hűtés és világítás miatt rengeteg energiát elpazarolnak az európaiak; a Bizottság becslése szerint ugyanakkor 2020-ra az épületeket illetően akár 28 százalékos úgynevezett költséghatékony energiamegtakarítást is el lehetne érni. Van olyan kalkuláció is, mely szerint egy átlagos uniós háztartás az energiahatékony intézkedések következtében – az energiafogyasztástól függően – évente 200-1000 eurót is megspórolhat.
A tagállamok a Bizottság tervei szerint – a kohéziós politika révén – 4,8 milliárd eurót fordítanának a megújuló energiaforrásokra, 4,2 milliárd eurót pedig az energiahatékony és energiafelhasználási intézkedésekre.
A Brüsszeli hírek rovatot a BruxInfo szerkeszti.