Közeledés az uniós normákhoz: infrastruktúra-fejlesztés az állatihulladék-kezelés 2,7 milliárd forintból 15 projekt révén2009. április 8.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az átláthatóság és a fejlesztések hatékonyságának további növelése érdekében független szakértőkkel készíttet értékelést a pályázati források felhasználásáról a különböző területeken. Az értékelések európai uniós előírások alapján, az NFÜ által előre meghatározott menetrendben készülnek.
A KPMG Tanácsadó Kft. most elkészült értékelése a KIOP „Állati hulladék kezelése” intézkedést vizsgálta.
A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program keretében 15 projektre közel 2,7 milliárd forint támogatást használtak fel. Ezek célja, hogy uniós normák szerinti infrastruktúrát építsenek ki az állati hulladék kezeléséhez. Az uniós támogatásnak köszönhetően 85 dögkutat rekultiváltak, 12 gyűjtő-átrakó állomást és 2 komposztáló rendszert építettek ki, 52 speciális begyűjtő járművet szereztek be és 2 esetben fejlesztették a már meglévő állatihulladék-ártalmatlanító telepeket.
A 2004-2006 közti pályázati időszakban benyújtott 41 pályázatból a 15 nyertes projekt hiánytalanul megvalósította a beruházásokat.
Az értékelés hazánk európai uniós kötelezettsége, egyúttal Magyarország kiemelt érdeke is. Elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztán lássuk a források felhasználásának hatásait, a pályázati rendszer hatékonyságát, az intézményrendszer működését. Az értékelők megvizsgálják az operatív programok, akciótervek, konstrukciók végrehajtásának eredményeit, és a megszerzett tapasztalatok beépülnek a programok kidolgozását és megvalósítását végző szereplők munkájába. A visszacsatolás révén hatékonyabbá válhat a forrásfelhasználás, javul az operatív programok stratégiájának és végrehajtásának minősége.
A KPMG által elkészített, a KIOP 1.2 „Állati hulladék kezelése” intézkedést vizsgáló jelentés elfogadott módszertan alapján szakmai megalapozottsággal tekinti át a kiinduló helyzetet, az intézkedés célkitűzéseit, az elvégzett feladatokat, az uniós források felhasználásának körülményeit és eredményeit. Az értékelés célja olyan értékelő dokumentum létrehozása volt, mely strukturált formában, meghatározott értékelési szempontok mentén vizsgálja az intézkedés szükségességét, a kedvezményezetti kör meghatározásának indoklását, valamint a beavatkozás megvalósulását.
Az értékelők öt tényezőt azonosítottak, melyek az intézkedésre vonatkozó igényt befolyásolták: az önkormányzati felelősségbe tartozó hulladék csökkenését, a dögkutak és dögtemetők uniós előírások miatti kötelező bezárását, a hagyományos hulladékkezelési üzleti modell összeomlását, a verseny megjelenését és az illegális hulladékkezelés megszűnését. A pályázati célokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Európai Unió jogszabályaival összhangban határozta meg: regionális állatihulladék-gyűjtőhelyek és ártalmatlanító létesítmények létrehozása és fejlesztése, égető berendezések létesítése, a komposztálás arányának növelése a feldolgozásban, a dögkutak és dögtemetők 2005. december 31-ig történő bezárása.
85 dögkút és dögtér rekultivációjára került sor. Az ország számos pontján épült az állati hulladék számára regionális gyűjtőhely vagy komposztáló üzem, két ártalmatlanító létesítmény korszerűsítése valósult meg, mindezeken felül megújult a járműpark is. A fejlesztések eredményeként összesen közel 150 m3 gyűjtőkapacitás jött létre, mely éves szinten megközelítőleg 7400 m3 - mintegy 3900 tonna - állati hulladék begyűjtését teszi lehetővé.
A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 2004-2006-ig tartó pályázati időszaka alatt a környezetvédelmi prioritás 1.2 intézkedés keretében 41 benyújtott pályázatból 15 projektet támogattak 2,68 milliárd forint értékben. 2008. december 31-ig valamennyi projekt megvalósult. Az értékelés megállapítása szerint a program folytatása – egy elfogadott stratégia mentén – indokolt.
Függelék – Az értékelés részletes szakmai eredményei
1. Dögkutak, dögtemetők felszámolása
Az elvégzett interjúk és a beszerzett információ alapján a dögkutak és dögterek kérdése rendezettnek tűnik, bár nem áll rendelkezésre elegendő információ a valós helyzet megítéléséhez. Összességében elmondható, hogy valamennyi dögkutat állategészségügyi szempontból szakszerűen lezárták, azonban a megmaradt dögkutak, dögterek rekultivációja jövőre nézve további feladatot jelent.
2. Regionális gyűjtő-átrakó telepek helyzete
A legtöbb pályázó az állati hulladékkezelés intézkedés keretében megvalósítható fejlesztést gyűjtő-átrakó telep kialakításával, majd valamely ATEV, illetve SZATEV telephelyre történő elszállítással kívánta megvalósítani.
A regionális hulladék gyűjtő-átrakók iránti igény megállapítását nehezíti, hogy nincs közösen elfogadott alapadatbázis és egységes logisztikai koncepció az iparág résztvevői között. A begyűjtés során kulcssiker-tényező a gyorsaság (24 órán belüli begyűjtés), mely egységes, országos rendszerben kell, hogy történjen.
A KIOP indításának, tervezésének éveiben nagyobb mennyiségű állati hulladék származott az önkormányzatok területéről, mely az állattartási szokások megváltozásával lényegesen csökkent. Önkormányzati feladatellátásban ma már szinte alig kell átvenni hulladékot, pedig a kistérségi gyűjtőhelyek ezen igény kielégítésére épültek. Valószínűsíthető, hogy a telepek kihasználtsági gondokkal fognak szembesülni. Különösen igaz ez a hajdúszoboszlói és a tótkomlósi gyűjtő-átrakó telepekre, melyek közel helyezkednek el az ATEV telephelyeihez. Legnagyobb valószínűséggel a falusi jellegű településszerkezet esetében jelentkezhetnek kihasználtsági problémák (hiszen a kedvtelésből tartott, 50 kg-nál kisebb állatokat tulajdonosaik kertjükben elföldelhetik), míg a városokban nagyobb igény mutatkozik a regionális gyűjtő-átrakók kialakítására. Valós következtetéseket a beszállított hulladékmennyiségre vonatkozóan az összes telep üzembe helyezésének első éve után lehet majd levonni.
Annak ellenére, hogy a fejlesztések csak néhány körzet lefedését biztosítják, összességében elmondható, hogy a nyertes pályázatok földrajzi elhelyezkedés alapján beilleszthetők a jelenlegi rendszerbe.
3. Gyűjtő-átrakó telepek önkormányzati kézben tartása
Az önkormányzat az állatihulladék-begyűjtőkkel hagyományos, de nem kötelezően ellátandó többletfeladatot vállalt magára, amely marketing tevékenységgel is jár és további vezetési kapacitást és figyelmet igényel. Finanszírozása a jelen pénzügyi helyzetben kritikus lehet.
4. A fejlesztések műszaki tartalma
Az értékelés megállapítja, hogy a műszaki tartalom „felhízott”. A mai jogszabályi kötelezettségek és hatósági előírások betartása mellett nem lehet a feladatnak még megfelelő minimális tartalomra szűkíteni a projekteket.
A regionális hulladékgyűjtők üzemeltetése kapcsán az értékelők úgy látják, hogy a gyűjtő-átrakók hatékony működtetéséhez szükséges, hogy megfelelő begyűjtő gépjármű álljon rendelkezésre.
5. Hulladékkezelés állami kézben tartása
Az értékelés megállapítja, hogy nincs verseny az 1. és 2. kategóriájú állati hulladék kezelésében. Mivel ez a terület üzleti alapon nem működik, nem a szabályozás az oka annak, hogy az ATEV/SZATEV monopol helyzetben működik. Országos szinten hasznos az ATEV megléte, mivel így az üzleti alapú begyűjtés mellett kis többletköltséggel szervezhető meg az 1. és 2. kategóriájú állati hulladék begyűjtése is. Az ATEV ilyen irányú tevékenységes nélkül drágább lenne a hulladékbegyűjtés, és a szennyező fizet elvének alkalmazása révén nagyobb teher nehezedne az állattartókra.
6. Az intézkedés folytatása
Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztéspolitikai dokumentumok más projektösszetételt feltételeztek (dögkút-megszüntetés, feldolgozás fejlesztése). Ehelyett gyűjtő-átrakó helyek kialakítása, országos járműpark fejlesztés valósult meg
A gépkocsipark fejlesztése országos szinten hasznos, viszont a megépült telepek működtetése további odafigyelést igényel. Az intézkedés / megvalósított fejlesztések létjogosultságát nem csak a beszállított hulladékmennyiség indokolja, hanem az a követelmény, hogy az állati hulladék begyűjtése ne járjon járvány-, közegészségügyi- és környezetvédelmi veszéllyel.
A program folytatása elfogadott stratégia mentén indokolt. A stratégia magában foglalná a gépjárműpark fejlesztését, a feldolgozás energiahatékonysági fejlesztését, a begyűjtő-hálózat országos lefedettségének növelését és a biogáz irány lehetőségének kihasználását.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség állásfoglalása az értékeléssel kapcsolatban
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teljes mértékben elfogadja az értékelésben megfogalmazott ajánlásokat, és egyetért azzal, hogy elfogadott stratégia alapján a program folytatható.