Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

A szentendrei Skanzenben megrendezett eseményen Bajnai Gordon miniszterelnök mondott záróbeszédet.
A kormány 2007. őszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. Számos gazdasági-társadalmi folyamatot tapasztalunk, amelyek kedvezőtlenül érintik a leghátrányosabb helyzetű térségeket illetve társadalmi csoportokat, nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás, nem versenyképes az oktatás, veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a folyamatok halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez is vezet.
A felzárkóztatást célzó, összesen 96,9 milliárd forint keretösszegű program - melynek forrása az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) - hamarosan beérik. A 33 érintett kistérségnek január végéig kellett benyújtania a végleges, komplex projektcsomagot a kistérségenként megállapított támogatás felhasználásáról, a javaslatok egy zsűrizésen mentek keresztül. A zsűrizést követően a pontosított projektjavaslatok alapján írja majd ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kifejezetten a kistérségeknek szóló felhívásokat, amelyekre így lényegében verseny nélkül nyújthatják be részletes projektjavaslatukat az érintettek.
A konferencián a komplex felzárkóztató programok készítése során szerzett tapasztalatok összegzésére, az egyes fejlesztési területeken szükséges szabályozási javaslatok megvitatására, valamint a jó gyakorlatnak tekinthető konkrét projektek bemutatására került sor.
A konferencián részt vettek a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek képviselői, a tervezésben résztvevő szakemberek, az irányító hatóságok, szaktárcák, a regionális fejlesztési ügynökségek és tanácsok képviselői, a Kistérségi koordinációs Hálózat képviselői és civil szervezetek.
A konferencián előadást tartott Kullmann Ádám, az LHH program vezetője, aki többek között kiemelte: „az LHH kistérségek nem azért hátrányos helyzetűek, mert kevés uniós támogatást kaptak, hanem a földrajzi, gazdasági, társadalmi viszonyok miatt vannak nehéz helyzetben. Azaz a hátrányos helyzetet nem azzal változtatjuk meg, ha önmagában több támogatást nyújtunk, hanem ha a szabályozási-működési környezetet megfelelően alakítjuk.”

A konferencián Bátonyterenye polgármestere, Lavajné Dóka Éva az alábbi szavakkal foglalta össze az LHH program által nyújtott lehetőséget: „Olyan programokat szeretnénk megvalósítani, melyek a térség felzárkóztatását szolgálják, ezért kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a munkahelyteremtést és oktatást támogató projekteknek. Nagyon boldogok és bizakodóak vagyunk, e lehetőségek nélkül nagyon nehéz lenne a kistérségünk fejlesztése.
A konferencia záróbeszédét Bajnai Gordon miniszterelnök tartotta, aki elmondta: a válságkezelő program egyik legfőbb célja a szociális feszültségek enyhítése, hogy a gazdasági válságból ne legyen társadalmi válság, elkerülhető legyen a leszakadás. Ez az elv húzódik meg a leghátrányosabb helyzetű régiók kiemelt támogatása mögött is. Segítségével a bizonytalan helyzet eséllyé, a kilábalásért tett erőfeszítés igazi fejlődéssé válhat.

A konferencia kísérőrendezvénye volt az első alkalommal megrendezésre került LHH helyi termék EXPO, ahol a kistérségekben meglévő értékekre szerették volna ráirányítani a figyelmet. A bemutatandó termékek, szolgáltatások fő jellemzője, hogy helyi alapanyagból, helyi munkaerővel, térséghez kötődő hagyományos tudás és ismeret felhasználásával kerülnek előállításra. Az EXPO-n népművészeti termékek, borok, bioélelmiszerek, a kistérségeket bemutató prospektusok, helyben előállított pálinkák, helyi ásványvizek és más, a kistérségeket jellemző termékek kerültek kiállításra.