LHH konferencia a szentendrei Skanzenben2009. június 2.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a PROMEI Nonprofit Kft. szervezésében május 27-én tartották az első értékelő konferenciát a 33 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség felzárkóztatását szolgáló komplex programról. A szentendrei Skanzenben megrendezett eseményen Bajnai Gordon miniszterelnök mondott záróbeszédet.
A konferencián részt vettek a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek képviselői, a tervezésben résztvevő szakemberek, az irányító hatóságok, szaktárcák, a regionális fejlesztési ügynökségek és tanácsok képviselői, a Kistérségi koordinációs Hálózat képviselői és civil szervezetek.
A miniszterelnök a konferencián kifejtette, hogy a leszakadó kistérségek többsége Dél- és Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl területéhez tartozik, lakosságuk eléri az 1 milliót. Ezek a térségek átlagban 15 százalékkal maradnak el fejlettségben az ország szerencsésebb régióitól.
A felzárkóztatási program sikeréhez elengedhetetlen a kistérségekre bontott pontos keretösszegek meghatározása, a megvalósításban a fontossági sorrend felállítása, és a helyiek kezébe adott döntések joga - húzta alá a kormányfő. Ezekkel az irányelvekkel az érintettek többsége egyetért - tette hozzá.
Az elemzések szerint a program akkor lehet sikeres, ha 6-8 éven belül az érintett kistérségek legalább egyharmada egy kategóriával előbbre lép - utalt rá a miniszterelnök.
Bajnai Gordon arról is szólt, hogy a fejlesztéseknél kiemelt cél a munkahelyek teremtése, a kérdés azonban komplex kezelést igényel. Példaként említette a gyes és a gyed időtartamának csökkentését, amely - álláspontja szerint - azért is indokolt, mert az unió országai között Magyarországon a leghosszabb ez az időszak. A kismamák számára azonban nemcsak a munkaerőpiacra visszatérés lehetőségét kell biztosítani, hanem ezzel párhuzamosan bővíteni kell az óvodai, bölcsődei hálózatot is - emelte ki.
A miniszterelnök kitért a romák
helyzetére, tekintettel arra is, hogy döntő többségük éppen a leghátrányosabb
helyzetű kistérségekben lakik. "Ezért is fontos stratégiai módon kezelni,
megoldásokat kínálni a roma kérdés megoldására" - húzta alá. Ha nem
leszünk képesek a roma kisebbséget integrálni a társadalmi-szociális rendszerek
működésébe, a munka, az adózás, az oktatás világába, akkor Magyarország nem
fenntartható pályán halad. "Roma kisebbség nélkül nincsen fenntartható
fejlődés" - jelentette ki Bajnai Gordon.
Előadást tartott Kullmann Ádám, az LHH program vezetője, aki többek között kiemelte: "az LHH kistérségek nem azért hátrányos helyzetűek, mert kevés uniós támogatást kaptak, hanem a földrajzi, gazdasági, társadalmi viszonyok miatt vannak nehéz helyzetben. Azaz a hátrányos helyzetet nem azzal változtatjuk meg, ha önmagában több támogatást nyújtunk, hanem ha a szabályozási-működési környezetet megfelelően alakítjuk."
A konferencia kísérőrendezvénye volt az első alkalommal megrendezésre került LHH helyi termék EXPO, ahol a kistérségekben meglévő értékekre szerették volna ráirányítani a figyelmet. A bemutatandó termékek, szolgáltatások fő jellemzője, hogy helyi alapanyagból, helyi munkaerővel, térséghez kötődő hagyományos tudás és ismeret felhasználásával kerülnek előállításra. Az EXPO-n népművészeti termékek, borok, bioélelmiszerek, a kistérségeket bemutató prospektusok, helyben előállított pálinkák, helyi ásványvizek és más, a kistérségeket jellemző termékek kerültek kiállításra.
A konferencia előadásai innen letölthetők.
