Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség

A hazai fejlesztéspolitika sikere, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország nyújtotta be Brüsszelnek a legtöbb nagyprojektet. A beruházások azért is kiemelt jelentőségűek, mert a magas színvonalon előkészített nagyberuházások jelentenek választ azokra a kihívásokra, amelyekkel a nemzetközi pénzügyi- és gazdasági válság miatt szembesül az építőipar, a hazai munkaerőpiac. A most elfogadott nagyprojektek is részét képezik annak a 636 nagyberuházásnak, amely 2009-2010 során 1800 milliárd forint értékű építőipari megrendelés állományt nyitnak meg a vállalkozások előtt.

Nyíregyháza szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése
A nagyprojekt keretében több mint 12,7 milliárd forintos beruházással épül ki Nyíregyházán és térségében a még hiányzó szennyvízcsatorna-rendszer, újra üzemelni fog a nyíregyházi II. számú szennyvíztisztító telep, és a szennyvíziszap korszerű kezelésére megépítenek egy új komposztáló telepet is. A beruházás jelentősen csökkenti a térségben a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését, ezzel összesen mintegy 130 ezer lakos számára teremt tisztább és egészségesebb környezetet.

Nyíregyházán és az agglomerációhoz tartozó Nyírpazonyban, Kótajon valamint Kálmánházán korábban már kiépült a szennyvízelvezető hálózat. A megyeszékhelyen ugyanakkor számos olyan elszórtan elhelyezkedő utca, utcaszakasz van, amelyek a korábbi szennyvízberuházásokból kimaradtak, mint ahogy az új városrészeken és település környéki bokortanyás részeken sincs még szennyvízcsatorna. A most induló fejlesztések során lefektetnek 207 kilométernyi szennyvízcsatornát, és több mint 8 ezer háztartást kötnek rá a hálózatra. A munkálatok 180 ezer négyzetméternyi út- illetve járdaburkolat helyreállítását is magukban foglalják. A projektben összesen mintegy 146 kilométer gravitációs csatorna épül, illetve újul meg, további 89 átemelőt létesítenek, illetve korszerűsítenek.

A nyíregyházi szennyvízberuházás kiemelt eleme a jelenleg üzemen kívüli II-es szennyvíztisztító telep fejlesztése és bővítése. Ez a telep ugyanis nem csak a túlterhelt I-es szennyvíztisztító telepet tehermentesíti, de kezelni tudja a bekötendő városrészek, valamint a már jelenleg is ellátott területeken a jövőben várhatóan emelkedő mértékű fogyasztás miatt megnövekedő mennyiségű szennyvizet is. A telep a bővítést és a gépészeti berendezések teljes cseréjét követően naponta 500 köbméter szippantott szennyvíz fogadására is alkalmas lesz majd.

A nyíregyházi beruházás része egy új komposztáló telep építése is a régi, kis kapacitású és korszerűtlen komposztáló telep területén. Az új komposztáló mindkét szennyvíztisztító telepen keletkező iszapot fogadja majd, naponta 10,81 tonnás kapacitással.

Az európai uniós szennyvízhálózat-fejlesztési program környezetvédelmi szempontból is jelentős előrelépést jelent Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Számítások szerint Nyíregyházán és környékén ma még évente mintegy 750 ezer köbméter szennyvíz szikkad el a talajba, jelentősen szennyezve a talajvizet és emelve annak szintjét. A beruházások végeztével 2012-re négyötödével, vagyis 600 ezer köbméterrel csökkenhet a csatornán el nem vezetett szennyvíz mennyisége a szabolcsi megyeszékhelyen. A szennyvíz-átemelők szagtalanításával és a komposztáló telep fejlesztésével pedig mintegy 3500-an lélegezhetnek majd fel – a szó szoros értelmében.

A kormány tavaly októberben döntött a projekt támogatásáról, és még ugyanebben a hónapban az NFÜ ki is küldte Brüsszelbe jóváhagyásra. A szennyvíztisztító és komposztáló telep kivitelezésére várhatóan július közepén, a csatornahálózatra július végén kötik meg a szerződéseket.

A több mint 12,7 milliárd forint becsült összköltségű projekt 9,9 milliárd forintos uniós támogatással valósulhat meg, befejezése 2011 decemberében várható.

Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt
A kormány még tavaly augusztusban döntött a beruházásról, az uniós támogatással megvalósuló komplex rendszer 313 település 426 ezer lakosa számára, évi mintegy 200 ezer tonna hulladék kezelésének problémáját oldja meg. A beruházás célja egy regionális hulladékgyűjtési rendszer, valamint szelektív gyűjtési- és hasznosítási, továbbá ártalmatlanítási rendszer kialakítása. Ennek keretében a 12 város és a 301 község számára Pécs-Kökény telephelyen egy regionális hulladékkezelő központ létesül – 30 ezer tonna kapacitású válogatóművel, 150 ezer tonna kapacitású mechanikai-biológiai előkezelővel és 9,75 ezer tonna kapacitású komposztáló teleppel –, valamint további két, összesen évi 40 ezer tonna kapacitású regionális hulladékkezelő alközpont épül Barcson és Marcaliban. A regionális hulladékgyűjtés 4 átrakó állomás segítségével valósul meg Kaposszekcsőn, Pécsett, Barcson és Szentlőrincen, melyek összesen évi mintegy 53 ezer tonna hulladék begyűjtését optimalizálják. Emellett 22 – festék, szárazelem, gyógyszer és elektronikai hulladék gyűjtésére is szolgáló – hulladékudvar, valamint 820 db hulladékgyűjtő sziget létesül a szelektív gyűjtéshez.

A térség települési szilárd hulladékkezelése már középtávon sem megoldott, azok kapacitása mindössze 1-2 évre elegendő. A területen levő hulladéklerakók döntő többsége nem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel és szigeteléssel, így 2009 nyaráig be kell zárni őket. A térség egyetlen hulladékválogatója és egyetlen komposztáló telepe nem elegendő a keletkező hulladék korszerű kezelésére. A fennmaradó nem szelektíven gyűjtött hulladékot előkezelik, ebből a leválasztott szerves anyagokat biológiailag stabilizálják, a többit a fémek mágneses leválasztása után energetikailag hasznosítják, vagy hulladéklerakóba kerül.

A fejlesztés eredményeként minden településen elérhetővé válik a szelektív hulladékgyűjtés házhoz menő, vagy gyűjtőszigetes megoldással. 2015-re csaknem megháromszorozódik az anyagában hasznosított hulladék aránya, létrejön egyes hulladékfajták korábban nem létező energetikai hasznosítása – erőműi és cementgyári együttégetés -, az előkezelés nélkül hulladéklerakóba kerülő hulladék pedig kevesebb, mint 13-ad részére csökken majd. Megoldódik továbbá, hogy szerves hulladék minimális arányban kerüljön csak hulladéklerakókba, ebben segít a széles körű házi komposztálás bevezetése, a biostabilizálási és komposztálási lehetőségek megteremtése a projektterületen.

A projekt 16,87 milliárd forintos összköltségéből mintegy 11,8 milliárd – 70 százalék – a tervezett támogatás összege. A kivitelezés várhatóan a jövő év elején kezdődhet, és 2012 nyarára készül el.

Magyarország több mint negyven nagyprojektet nevezett meg, ezek közül 23 rendelkezik már a kormány jóváhagyásával. A brüsszeli döntéshozókhoz már 21-et ki is küldtünk, így az eddig elfogadott kilenc nagyprojekten túl további 12 várja Brüsszel támogató döntését. Ezek mindegyike közlekedésfejlesztési vagy környezetvédelmi beruházás, és értéküknél fogva mind brüsszeli jóváhagyást igényel. (A nagyprojektek döntő többsége 13 milliárd forintot meghaladó volumenű beruházás, míg a környezetvédelmi beruházások értékhatára 6,5 milliárdos. Mindezekkel összefüggésben a nagyprojektek esetében az egyes tagországok kormányának jóváhagyásán túl az Európai Bizottság támogatására is szükség van.)

A magyar nagyprojektek között olyan jelentős közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, a debreceni és a miskolci villamoshálózat fejlesztése, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út építése, valamint a Kelenföld–Székesfehérvár-vasútvonal fejlesztése. De brüsszeli jóváhagyásra várnak már további jelentős környezetvédelmi fejlesztések is, mint például Makó és térségének szennyvízprogramja.