Brüsszel jóváhagyta az ÚMFT-n belüli forrásátcsoportosítást2009. augusztus 27.
A kormány már tavaly novemberben egyértelművé tette: Magyarország úgy fogja felhasználni az uniós forrásokat, hogy azok a lehető legnagyobb védelmet nyújtsák a magyar munkahelyeknek a világválság hatásaival szemben.
Ezt a célt szolgálta a közelmúlt minden változtatása: a bürokráciacsökkentő és ügyintézést gyorsító lépések elfogadásától az új pályázati konstrukciók megalkotásán keresztül az operatív programokat érintő forrásátcsoportosításokig bezárólag.
Az átcsoportosítások egyik nagy nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült. A magyarázat egyszerű: magyar munkahelyek 65-70%-át a kis- és középvállalkozások biztosítják. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programnak pedig ők a címzettjei.
Vagyis a forrásátcsoportosításoknak a magyar kis- és középvállalkozások a nyertesei. Az ő érdekükben született ez a döntés, amelynek mai aktualitását az adja, hogy több hónap kemény tárgyalássorozata után Brüsszel megadta a zöld jelzést a magyar tervek első nagy etapjának, amely több mint 110 milliárd forintot „szabadít fel”.
A válságkezelő átcsoportosítások engedélyezése a magyar fejlesztéspolitikai szakemberek több hónapos munkájának eredménye és nagy lehetőség a magyar kis- és középvállalkozásoknak.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjait (OP) 2006-ban fogadta el a kormány annak érdekében, hogy az ország minél jobban ki tudja használni az Európai Uniós tagságból eredő lehetőségeket. Az azóta eltelt időben kirobbant gazdasági válság azonban alapjaiban változtatta meg a gazdasági környezetet és a fejlesztéspolitika feltételeit. A válságkezelés során a kormány a kezdetektől fogva támaszkodott az ÚMFT keretében rendelkezésre álló forrásokra, és eddig is számos intézkedést hozott a kedvezőtlen hatások mérséklésére. Újabb lépésként most az OP-k közti forrásátcsoportosítással kívánja megnövelni a gazdaságélénkítést szolgáló keretösszeget. Az ÚMFT módosításáról szóló terveket a kormány 2008 végén fogadta el, azóta folyamatos egyeztetések folytak Brüsszellel, míg végül a formális jóváhagyás is megszületett az Unió részéről.
Az átcsoportosításokat a NFÜ szakemberei számos szempont alapján tervezték meg. Legfőbb alapelv volt, hogy az elvonás a legkisebb negatív hatással legyen az adott programra. Ennek megfelelően olyan programokból történik pénzelvonás,
- amelyek iránt alacsony volt az érdeklődés,
- amelyeknek csupán visszafogott jelentősége van a gazdasági válság kezelése szempontjából, valamint
- amelyek
megvalósulása kockázatosnak tekinthető.
A forrásbefogadó programok kiválasztása során az alábbi szempontokat vették figyelembe:
- pályázói igény mutatkozzék a forrás iránt,
- az igényt fejlesztéspolitikai tapasztalati adatok támasztják alá,
- a forrás minél egyszerűbben és gyorsabban jusson el a kedvezményezetthez,
- a program illeszkedjen a hosszú távú célokhoz.
A támogatások átcsoportosítása és hatékonyabb bevonása a válságkezelésbe nem csupán tompítja a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait, hanem javítja az ország versenyképességét, valamint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez. Az átcsoportosítások legfőbb kedvezményezettjei a válság által leginkább sújtott kkv-k, amelyek a magyar munkahelyek 65-70%-át biztosítják. A módosítások kiemelt célja továbbá a hátrányos helyzetű területek megsegítése. A változások hatására, a vállalási feltételek megváltoztatásával lehetővé válik, hogy egyre több pályázó részesüljön EU-s támogatásból.
A
forrásátcsoportosítás legnagyobb
nyertese a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP). Keretösszege 111 milliárd forinttal bővült, amely a
kkv-k komplex technológiai fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására
fordítható. A forrásból az NFÜ becslései szerint 4000 kis és középvállalkozás juthat
támogatáshoz és hajthat végre fejlesztést a következő hónapokban és években.
Az átcsoportosításról az alábbi táblázat ad áttekintést:
Operatív program | Pénzösszeg (milliárd forint) | A program tartalma |
TIOP 1. |
-20 (-> GOP) |
Az oktatási infrastruktúra fejlesztése |
TIOP 2. |
-4 (-> GOP) |
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése |
TIOP 3. |
-27 (-> GOP) |
A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése |
KözOP 1. |
-46,52 (-> KözOP 4.) |
Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása |
KözOP 3. |
+31,52 (<- KözOP 4.) -45 (-> GOP) |
Térségi elérhetőség javítása |
KözOP 4. |
+46,52 (az ERFA forrást cserélik Kohéziós Alap forrásra) -46,52 (-> GOP, KözOP 3.) |
Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése |
GOP 2. |
+105 (<- KözOP, TIOP) |
A vállalkozások (kiemelten kkv-k) komplex fejlesztése |
GOP 4. |
+6 (<- TIOP) |
Pénzügyi eszközök |