Az egész régiót átfogó kutatás-fejlesztési és innovációs Tudásközpont jöhet létre a Pannon Egyetemen2009. november 19.
Az Új Magyarországi Fejlesztési Terv keretében, két pályázat (TIOP 1.3.1./1, 1.3.1./2) lezárásával 13 intézményben, összesen 55,4 milliárd forint értékű felsőoktatási fejlesztés valósulhat meg.
A nyertes pályázók egyike a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem, ahol közel 4,5 milliárd forintból infrastrukturális és informatikai fejlesztésre kerül sor.
A Pannon Egyetemen történő fejlesztések közvetlen célja az oktatási, kutatási, szolgáltatási ingatlan, és eszközállomány infrastruktúrájának bővítése, megújítása. A projekt az egész régiót átfogó kutatás-fejlesztési és innovációs Tudásközpont létrehozásával a régió iparágaival való kapcsolatok magasabb szintre helyezését teszik lehetővé. A közel 4,2 milliárd forint uniós támogatással megvalósuló projekt, melynek támogatási szerződése a napokban került aláírásra, az Egyetem infrastrukturális és informatikai fejlesztésének feltételeit is megteremti.
A Pannon Egyetem veszprémi campusán egy Oktató és Kutató Központ, egy Hallgatói Szolgáltató Központ, egy Technológiai Kísérleti Központ, és egy Kutató Fejlesztő Központ kialakítására kerül sor. Az egyetem keszthelyi karán Biotechnológiai Oktató és Kutató Központ kialakítása, a Szendrey-telep fejlesztése, és lovarda kialakítása a cél. A Székesfehérvári campuson építési beruházás és jelentős eszközbeszerzés veszi kezdetét. Az Info-kommunikációs technológiai fejlesztés keretében az egész egyetem informatikai hálózat fejlesztése valósul meg.
A fejlesztések hosszú távú célja az Egyetemi és vállalkozói kutatásfejlesztési és innovációs együttműködések (tudástranszfer) kialakítása, amelyeknek eredményeképp előzetes gazdasági információkra alapozott, piacképes K+F+I eredmények születhetnek. Az így előállított termékek segítik a versenyképes regionális vállalkozások kialakulását, új munkahelyek teremtését.
Az egyetemi-vállalkozói együttműködés hatására a magyar vállalkozásoknál is megjelennek azok a források, amelyeket további fejlesztésekre tudnak fordítani. Ezeket a forrásokat az egyetemekkel közösen kialakított kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekbe tudják fektetni, ami további piacképes termékeket és/vagy szolgáltatásokat eredményez. A „körforgás” kialakulásával megvalósul az Európai Unió által is szorgalmazott információs társadalom kiteljesedése.