I. Nemzeti Fejlesztési Terv
Magyarország 2004. május 1-én vált az Európai Unió teljes jogú tagállamává, így a 2000-2006-os programozási időszak ötödik évében kezdődött meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása, amelynek keretében tervezési árfolyamon mintegy 1200-1300 Mrd Ft fejlesztési forrás felhasználásával számolhattunk.
Az NFT I. hosszútávú célként az életminőség javítását jelölte meg, amelynek elérését az Európai Unió átlagától elmaradó jövedelmi különbségek mérséklésével kívántak biztosítani. Ezen átfogó cél elérésének érdekében négy specifikus célt határoztak meg:
• a gazdasági versenyképesség javítását, amely a termelő szektorok versenyképesebbé tételét célozta
• a humán erőforrások jobb kihasználása, a növekvő foglalkoztatáson és az emberi erőforrások fejlesztésén keresztül
• jobb minőségű környezet, fejlett infrastruktúra, amelyhez az infrastruktúra fejlesztése, illetve a tisztább környezet elérését,
• kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés, amelyet a régiók potenciális természeti, gazdasági és humán kapacitásainak felhasználásával kívántak elérni.
A fenti négy specifikus cél öt operatív programban öltött testet:
• Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP),
• Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP),
• Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP),
• Környezetvédelem és Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Program (KIOP),
• Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP).
A Regionális Operatív Program a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosításával segítette a területi fejlettségbeli különbségek mérséklését, míg az ágazati operatív programok az egyes tématerületek megvalósulását tekintették elsődleges céljuknak.
2004-2006 között az Irányító Hatóság 476,21 milliárd foritn összértékben 3 prioritást kezelt, melyek a következők:
1. Turisztikai potenciál erősítése a régiókban
• 1.1 Turisztika vonzerők fejlesztése
• 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása
2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése
• 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének a javítása
• 2.2 Városi területek rehabilitációja
• 2.3 Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése
3. A humán-erőforrásfejlesztés regionális dimenziójának erősítése
• 3.1 A helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése
• 3.2 a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása
• 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése
• 3.4 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása
Az NFT I. fejlesztési ciklus egyik fontos módszertani áttörése volt, hogy lehetővé vált a programok végrehajtásának egységes mérése. Az NFT I. valamennyi programja, így a ROP is rendelkezett indikátorrendszerrel, melynek adatait egységes monitoring rendszer gyűjtötte össze (EMIR).
A ROP programszintű indikátora teljesült, a felhasználható források legalább 75%-a a négy kevésbé fejlett régióba (ÉA, ÉM, DA, DD) jutott. A rendelkezésre álló forrásokat maradéktalanul sikerült felhasználni, a tervezett összes közkiadást, 476,21 milliárd forintot, az operatív program szintjén 4,4%-kal haladta meg az igazolt közkiadások összege.
Az operatív program legtöbb intézkedésében az új munkahelyek teremtése, mint intézkedés specifikus mutató jelenik meg. Az indikátor teljesülése a minimális célérték, vagyis 2500 új munkahely létrehozása, melyet sikerült megduplázni. A 4 kevésbé fejlett régió részesedése önmagában teljesíti a minimális célértéket.