NFÜ Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség
Regionális Fejlesztési
Programok Irányító Hatósága

Elérhetőségek

Írjon nekünk:
http://www.nfu.hu/eugyfelszolgalat
Infovonal: 06 40 638-638 Telefonos menürendszer

small counter placeholder

Észak-alföldi Operatív Program

Az Észak-alföldi Operatív Program célja a régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. A 2007-2013 közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően, jelen program stratégiai célkitűzése az Észak-alföldi régió leszakadásának megállítása, azaz a régió országos növekedési pályán való tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat.

Specifikus célok és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok:

A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése

  • A vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (BHÉ) növekedése a program hatására (Ft)
  • Támogatás által indukált beruházások nagysága (Ft)
  • A régióban létrejött vagy új telephellyel rendelkező kis- és középvállalatok száma (db)
  • Meghatározott foglalkoztatotti és árbevételi kategóriákba tartozó KKV-k aránya (%)

A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása

  • A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése (%)

A lakosság mobilitásának javítása

  • Közösségi közlekedést igénybe vevők száma (fő)

A régió humán erőforrásának fejlesztése

  • A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése azokban az iskolákban, ahol ezen tanulók aránya több, mint 50%. (%)

Az épített és természeti környezet állapotának javítása

  • Hasznosított barnamezős területek nagysága (ha)

Az operatív program prioritásai:

1. Regionális gazdaságfejlesztés

Területi preferenciák:

A prioritás esetében a régió teljes területe kedvezményezett. Területi preferenciát élveznek az üzleti infrastruktúra fejlesztése esetében az 1., 2. és 3.1. térkategóriába tartozó területek, az inkubációs fejlesztések esetében a területfejlesztés szempontjából hátrányos és leghátrányosabb kistérségek, a 64/2004. (IV.15.) Korm.rendelet alapján.

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható:

  • Ipartelepítés
  • Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése
  • Vállalati Tanácsadás
  • kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése
  • Inkubáció elősegítése
  • Telephelyfejlesztés
  • Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése

Várható hatások:

A prioritási tengely megvalósítása következtében javul a régió gazdaságának versenyképessége, a magasabb színvonalú üzleti környezet elősegíti a vállalkozások betelepedését és megerősödését, a vállalati együttműködések hatására javul a kkv-szektor termelékenysége, az innováció-orientált vállalatok piaci szerepe erősödik, nő a régió által megtermelt GDP, és a fejlesztések eredményeként megnő a beruházások értéke, ami a versenyképesség növelése mellett a foglalkoztatottság növekedését is eredményezi.

2. Turisztikai célú fejlesztés

Területi preferenciák:

A prioritás keretében a régió teljes területe kedvezményezett. Területi preferenciát élveznek a természetközeli turizmus esetében a Tisza-tó, Tisza-folyó és mellékfolyói, valamint a Hortobágy területe. A konferencia- és rendezvény-turizmus fejlesztése során preferenciát élveznek az 1. és 2. térkategóriába tartozó települések.

Turizmusfejlesztés keretében támogatható:

  • Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése
  • Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés támogatása
  • Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása

Várható hatások:

A turizmus a régió fejlesztése szempontjából stratégiai fontosságú ágazatnak minősül. A meglévő turisztikai attrakciók továbbfejlesztésének, illetve újak kialakításának köszönhetően a régióba látogató turisták száma és tartózkodási ideje, valamint a turisztikai szezon hossza nőni fog. A sokszínű programkínálatnak, valamint a hosszabb turisztikai szezonnak köszönhetően növekedni fognak a régió turisztikai bevételei.Az új turisztikai termékek kialakításával, támogatásával a jelenlegi nagy látogatottságú területek mellett az egyelőre még kihasználatlan turisztikai potenciállal rendelkező térségek fejlődésére, felzárkózására nyílik lehetőség, ami biztosítja az ott élő lakosság életkörülményeinek javulását. A szálláshelyek és a turisztikai intézmények munkahely-teremtése és a helyi lakosság szakképzése hozzájárul a lakosság helyben tartásához, a régió foglalkoztatottságának bővítéséhez.A régió kiemelkedő turisztikai adottságaira alapozott, összehangolt fejlesztések gazdaság-élénkítő hatása, más ágakba tovagyűrűző kedvező hatása eredményeként a régió hátrányos helyzetű területeinek felzárkózása, versenyképességének növelése is lehetővé válik.

3. Közlekedési feltételek javítása

Területi preferenciák:

A prioritás keretében a régió teljes területe kedvezményezett. A prioritás keretében előnyben részesülnek a területfejlesztés szempontjából hátrányos és leghátrányosabb kistérségek, a 64/2004. (IV.15.) Korm.rendelet alapján.

Közlekedésfejlesztés keretében támogatható:

  • Önkormányzati utak fejlesztése
  • Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása
  • Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
  • Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése
  • Önkormányzati utak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH térségekben
  • Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  •  Közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése

Várható hatások:

A fejlesztések eredményeképpen javul a hátrányos helyzetű térségek elérhetősége, ezen térségek lakossága gyorsabban és kényelmesebben eljut munkahelyére, valamint hozzájut a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz. A javuló közlekedési kapcsolatok miatt a periférikus térségek is bekapcsolódhatnak a regionális gazdaságba, felgyorsul a működő tőke térségbe történő áramlása, és a beruházások eredményeként létrejövő munkahelyek javítják ezeknek a térségeknek a foglalkoztatottságát. A helyi és helyközi, elővárosi és helyi, városi közösségi közlekedési rendszerek összehangolása, integrált fejlesztése az ingázók százezrei számára nyújt egészségesebb, kényelmesebb, racionálisabb és – remélhetőleg – biztonságosabb utazási lehetőséget, valamint javítja az érintett térségek életminőségét, környezeti állapotát és elérhetőségét.

4. Humán-infrastruktúra fejlesztése 

Területi preferenciák: 

A prioritás keretében a régió teljes területe kedvezményezett.

Humán-infrastruktúra fejlesztés keretében támogatható:

  • Oktatási-nevelési intézmények fejlesztésének támogatására
  • Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése
  • Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése, valamint Közösségi intézmények/terek fejlesztése
  • Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
  • Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
  • A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése

Várható hatások:

A fejlesztések eredményeképpen a régió lakossága számára elérhetővé válnak a megfelelő minőségű közszolgáltatások, ezáltal a területi különbségek csökkennek, ami hozzájárul a periférikus térségek felzárkózásához.

5. Város- és térségfejlesztés

Területi preferenciák:

A prioritás keretében a régió teljes területe kedvezményezett. A szociális típusú városfejlesztések elsősorban a nagyobb lakosságszámú településekre koncentrálnak, a városközponti fejlesztések esetében preferenciát élveznek a kistérségi és térségi központok. A belvízvédelmi fejlesztések az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal összhangban, meghatározott belvízi öblözetek területén valósulnak meg.

Város- és térségfejlesztés keretében támogatható:

  • Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések
  • Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a komplex programmal segítendő LHH kistérségekben
  • Településfejlesztés a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
  • Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció támogatása
  • Helyi településfejlesztési akciók
  • 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése
  • Települési szilárd és folyékony hulladéklerakók, állati hulladéktemetők, dögkutak rekultivációja
  • Belvízvédelemhez kapcsolódó térségi vízrendezés
  • Települési bel- és külterületi vízrendezés
  • Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések
  • A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Várható hatások:

A fejlesztések eredményeképpen területileg kiegyensúlyozott, funkciógazdag, társadalmi és gazdasági vonzerővel és jelentős térszervező erővel egyaránt rendelkező városhálózat alakul ki, javul a városok gazdasági vonzereje, megszűnik a leromlott állapotú városrészek további leszakadása, újraintegrálódnak a város életébe. Ezentúl a régió lakossága számára elérhetővé válnak a megfelelő minőségű közszolgáltatások, ezáltal a területi különbségek csökkennek, ami hozzájárul a periférikus térségek felzárkózásához. A fejlesztések eredményeként csökken a belvízzel veszélyeztetett települések száma, javul a kistelepülések szennyvízcsatorna-hálózattal való ellátottsága, ami hozzájárul a biztonságos, tiszta és egészséges lakókörnyezet kialakításához. Elsősorban a vidéki településeken nő a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, ami hozzájárul a helyi közösségek önszerveződéséhez, fejlődéséhez.Összességében olyan településhálózat kialakítása indul meg a régióban, ahol a városi települések megfelelő térségi és központi szolgáltatási funkciókkal képesek ellátni tágabb környezetüket, a régió teljes területén megoldott a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakosság egészséges és biztonságos települési környezetben él és dolgozik, és adottak a helyi közösségek együttműködésének, önszerveződésének, társadalmi szerepvállalásának lehetőségei.