Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési
Programok Irányító Hatósága

Specifikus célok és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok:

A versenyképesség meghatározó tényezőinek fejlesztése

• A külföldi tőkebefektetések növekedése a régióban székhellyel rendelkező vállalkozások jegyzett tőkéjét tekintve a 2003-2004 évek átlagához viszonyítva (kumulált %)
• Egy foglalkoztatottra jutó külföldi tőkebefektetések (ezer Ft) átlagos értéke

A régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése

• Egy foglalkoztatottra jutó bruttó jövedelem-egyenlőtlenség indexe a Közép-magyarországi régióban a kistérségek szintjén (%)
• A foglalkoztatottság Közép-magyarországi régió kistérségeiben mért egyenlőtlenségeinek változása (%)
• Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott-érték egyenlőtlenség index a Közép-magyarországi régió kistérségeiben mért változása (%)

Az operatív program prioritásai:

Területi preferenciák:

Integrált Városfejlesztési Stratégia 

A fejlesztések jelentős hányada várhatóan a városokban, térségi központokban fog megjelenni, hiszen ezeken a területeken sűrűsödnek a társadalmi-gazdasági folyamatok, tevékenységek. Fontos, hogy a fejlesztések integráltan szolgálják a városfejlődést és olyan fejlődést generáljanak, amelyben a városok élhető lakókörnyezetet biztosítanak, élő társadalmi-gazdasági élettel rendelkezzenek és dinamizálják térségüket, vonzáskörzetüket. A városoknak a regionális fejlődés valós motorjaivá kell válniuk, amelynek keretében aktívan képesek térségük dinamizálására. 

A régió városhálózatának fejlesztésének fő fókuszai 

Cél Budapest kiemelt fejlesztési pólus húzóerejének növelése: Budapest és térsége nemzetközi gazdaságszervező szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának, kapuvárosi szerepének megerősítése, a tudás-ipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerő meglétéből adódó előnyök kihasználásának ösztönzése, nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése, az élhető város és agglomerációja megteremtése az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése révén, közlekedési kapcsolatok modernizációja, transzverzális irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, integrált közlekedési rendszer kialakítása a közösségi és környezetbarát közlekedés fejlesztése, az érintett települések és településrészek és szervezetek intézményesült együttműködésének megteremtése, illetve javítása. A megyére máig jellemző az agglomerációs és periférikus területek kettőssége. A fejlettségi különbségi szintek közötti határok ugyanakkor egyre kevésbé élesek az agglomeráció fokozatos terjedésének és az ipari-logisztikai beruházások Budapest körüli szélesedő övezetének köszönhetően. A periférikus területek elmaradása egyre inkább a tudásbázis és a szolgáltatások terén jelentkezik.  

Agglomeráció településeinek fejlesztési iránya 

Cél a harmonikusan és fenntartható módon működő agglomerációs rendszer megteremtése, kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményező alközpontok fejlesztése révén és a fővárost övező ökológiai és rekreációs zöld gyűrű kialakításával, valamint a helyben történő munkavégzés ösztönzésével. A szuburbanizációs folyamat következtében a Budapest környéki települések lakóinak száma jelentősen megnövekedett, ugyanakkor a kiköltözöttek nagyrészt továbbra is Budapestre járnak dolgozni, és ott veszik igénybe a szolgáltatásokat. Az ingázó életforma megterhelő a családok részére. Ennek érdekében szükséges a megnövekedett népességszámhoz illeszkedő kapacitásnövelés az óvodai, iskolai, szociális és egészségügyi ellátásban. Az agglomerációs települések fő fejlesztési iránya a településközpont nélküli, kiterjedt településeken a központi funkciót ellátó városközpont területi kialakítása városrehabilitációs akciók keretében.  

Kistérségek központjainak funkcionális megújítása 

Az agglomeráción kívül eső települések szórtabb eloszlása egyértelműbb települési vonzáskörzetek lehatárolását teszi lehetővé. A központok száma alacsony, ugyanakkor a városi funkciójú települések komplexebbek, önállóbban látják el városi funkcióikat. Nagyvárosi jellegű intézménnyel Vác, Gödöllő és Szentendre rendelkezik, de a többi város is rendelkezik azzal az intézményi és magasabb szintű szolgáltatási háttérrel, amely a piaci viszonyok között egy települést központi hellyé tesz. A fejlesztésekkel cél a kistérségi központi funkciót betöltő települések funkciógazdagságának növelése és funkcióellátásának erősítése. A belső városi problémáknak, a városok élhetőségi, társadalmi-környezeti szempontjainak kiemelt szerepet kell kapniuk. A leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek fejlesztése, a társadalmi kirekesztés problémájával veszélyeztetett, vagy azzal küzdő városi területek rehabilitációja továbbra is fontos hangsúlyt kap. Az élhető város érdekében a közösségi terek fizikai rehabilitálásával, az épületek renoválásával, a környezetminőség jobbításával (zöldterületek, szabadidő-területek, hulladék- és vízgazdálkodás, energiatakarékosság, tömegközlekedés)A társadalmi kohézió biztosítására a közbiztonság növelése, a szociális és kulturális integráció támogatása a veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetben levő közösségek számára (bevándorlók, nők, fiatalok, roma lakosság), diszkrimináció leküzdése és jobb szolgáltatások biztosítása A városi szempontok integráltsága helyi szinten érvényesülhet leginkább, szükséges ezért a városok felkészülése a fejlesztésekre, amelynek során olyan intergált városfejlesztési tervek készülnek, amelyek szervesen illeszkednek a regionális programhoz. A városi területekre hosszú távú fejlesztési tervek készítése, különösen ahol a tervek előfeltételei a privát befektetők mobilizálásának a leromlott területek rehabilitálására, valamint a közösségi-privát együttműködésnek.  A főbb szempontok a városfejlesztési koncepció vonatkozásában:

• integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében)
• a városokat térségükkel, vonzáskörzetükkel integráltan kezelő stratégiai célokon alapul
• a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása
• a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának transzparenciája
• erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése 

A városfejlesztési beavatkozások megvalósításában fontos szerepet játszik a magántőke mobilizálása, megtérülő fejlesztések esetén visszatérítendő támogatások alkalmazása. Az operatív program lehetőséget teremt az EIB, CEB hitelkonstrukcióival megvalósuló városfejlesztési alapok városfejlesztési beavatkozásokba való bevonására, ezáltal elősegíti a Jessica pénzügyi eszköz lehetséges alkalmazását a városrehabilitációs beavatkozások finanszírozásába.

Vidéki térségek revitalizációja: elmaradott kistérségek 

A vidéki térségek egyre inkább felértékelődő belső adottsága, amely egyúttal a versenyképesség növeléséhez is hozzájárul, a nyugodt, egészséges lakókörnyezet, amely az alacsony népsűrűségből és beépítettségből, a civilizációs és környezeti ártalmakkal többnyire kevéssé terhelt környezetből, valamint a gazdag természeti, táji örökségből, a természeti területek magas arányából ered. A régióban nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, hegy és dombvidékek, jelentősebb vízfelületek, értékes vizes élőhelyek találhatók.

A vidéki térségek jelentős része gazdag kulturális értékekben, hagyományokban, és igen sokszínű kulturális és épített örökséggel rendelkezik. A kulturális örökség, mint helyi erőforrás, a táji és térségi egyediség hordozója, ezért fontos szerepet játszik a fejlesztési irányok meghatározásában. A különleges, egyedi adottságokra épülő helyi kezdeményezések nemcsak a térségi kötődés erősödéséhez és az értékvédelemhez, de a turisztika potenciál növeléséhez is hozzájárulnak. A vidéki térségek fejlesztésének ezért alapvetően a gazdag kulturális és épített örökség, természeti adottságok, az ebből fakadó nyugodt életkörnyezetben rejlő lehetőségek kihasználására, valamint a helyi közösségek fokozódó aktivitására és együttműködési  készségére kell irányulnia.

Budapest és Pest-megye perifériális települései közötti fejlettségbeli különbség, a vidékies térségek lemaradása az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedett. A legnehezebb helyzetben a jellemzően összefüggő térségeket alkotó kisebb települések és tanyás térségek (például Homokhátság) vannak.

Mindezeket figyelembe véve a régió vidékies (rurális) térségeiben – a fenntartható fejlődés szempontjainak figyelembevételével – a helyi, térségi adottságokra építő termékek és szolgáltatások integrált fejlesztése a cél, az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezéseire alapulva, az alábbiak szerint:

• a természeti és kulturális táji értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható hasznosítása;
• a Duna-Tisza-közi Homokhátság teljes területén a népesség helyben tartása, a természet degradációs folyamatainak megállítása a helyi adottságokhoz illeszkedő mezőgazdasági termelés biztonságának vízgazdálkodási, tározási, infrastrukturális intézkedésekkel történő megőrzésével, a ritkán lakott agrártérségek, gazdaságok fejlesztésével, a szükséges agrárszerkezet-váltással, valamint a hátság kedvezőtlen vízgazdálkodásának helyreállításával;
• A Közép-Duna-völgy komplex fenntartható fejlesztésének sávja

A régió társadalmi-gazdasági szempontból kevésbé fejlett kistérségeinek előnyben részesítése minden prioritás megvalósítása során szükséges. A kétévente felülvizsgálandó kistérségek köre jelenleg – a helyzet­elemzésben szereplő mutatók alapján – a ceglédi, nagykátai, szobi, aszódi, veresegyházi, monori, dabasi, gyáli kistérségeket tartalmazza. Ezek felzárkóztatása a régió belső kohéziójának, és a régió versenyképességének növelése érdekében egyaránt szükséges. Ezen túlmenően a végrehajtás nyomon követése és a visszacsatolás érdekében az Éves Jelentés részét képzi a fejlődő és felzárkózó kistérségekre jutó fejlesztési támogatások bemutatása.

1.A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése

Célok:

• A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése a régióban.
• A régió területén működő vállalkozások működési hatékonyságának javítása,  versenyképességük fokozása érdekében.
• A nagy növekedési potenciállal bíró, magas hozzáadott-értékű tevékenységek fejlesztése a régióban.

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható:

• Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése
• Akkreditált innovációs klaszterek támogatása
• Vállalati innováció támogatása
• Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése
• Vállalati Tanácsadás
• Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése
• Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása
• Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram közvetítőinek kiválasztására
• Mikrohitel Programok
• Portfóliógarancia Program
• Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
• Ipartelepítés
• Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
• Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
• Innovációs és technológiai parkok támogatása
• Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megerősítése érdekében
• Komplex vállalati technológia fejlesztés kis- és középvállalkozások számára
• Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése
• Környezetközpontú technológia fejlesztés 
• Vállalati folyamatmenedzsment támogatása
• Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése
• E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása
• Közép-magyarországi Operatív Program 1.3 Intézkedés keretében finanszírozott Co-investment Alprogramja közvetítıjének kiválasztására
• Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Co-investment Alprogram
• Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése
• Inkubátorházak – szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött – építése, bővítése, fejlesztése; Ipari parkok, ipari területek telephely- és szolgáltatás- fejlesztése
• Telephelyfejlesztés

2.A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése

Célok:

• A régió versenyképességének elősegítése a nemzetközi úthálózatba való bekapcsolódással.
• A települések és kistérségek forgalmi viszonyainak hatékonyabb szervezése a haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztésével
• A közösségi közlekedés alternatív közlekedési módjai kihasználhatóságának elősegítése

Közlekedésfejlesztés keretében támogatható:

• Dunai közlekedés fejlesztése
• Belterületi utak fejlesztése
• Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
• Közösségi közlekedés előnyben részesítése
• Parkolók és csomópontok fejlesztése

Várható hatások:

A régió belső elérhetőségét javító közlekedési beruházások egyfelől csökkentik a főváros belső területeinek átmenő forgalmát, ezzel vonzó feltételeket teremtve a helyi lakosok életfeltételeire nézve, míg a közlekedési kapcsolatok hatékonyabb szállítási útvonalakat eredményeznek. A haránt irányú és elkerülő jellegű közlekedési kapcsolatok a túlterhelt szakaszok kiváltásával hozzájárulnak a hatékony közlekedéshez, így a régió versenyképességéhez, illetve egyes térségek régión belüli elérhetőségének javításához.

A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása hozzájárul a hatékony személyközlekedési rendszer kialakulásához, ezzel a munkaerő-mobilitás társadalmi költségeinek csökkentéséhez. A környezetkímélő közlekedési rendszerek fejlesztése a környezetminőség megóvásán keresztül biztosítja, hogy az élő környezet károsodása minimálisra csökkenjen, ezzel növelve a régió vonzerejét a befektetők számára is.

3.A régió vonzerejének fejlesztése

Célok:

• A régió turisztikai versenyképességének fejlesztése
• Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése
• A régió természeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja fenntartható hasznosítást elősegítő fejlesztésekkel, szemléletformálással

Turizmus- és környezetfejlesztés keretében támogatható:

• Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés – konferenciaturizmus fejlesztése
• Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása
• A turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása
• A turisztikai fogadóképesség javítása
• Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások
• Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása
• Vonalas létesítmények természet- és tájromboló hatásának mérséklését szolgáló beruházások
• Erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése
• 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése
• Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés
• Települési hulladéklerakók rekultivációja
• A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése
• Fenntartható életmód és fogyasztás
• Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban  

Várható hatások:

A turisztikai vonzerők fejlesztésével a régió gazdaságának versenyképessége javul, amit a megnövekedett látogatószám által létrejövő többlet szolgáltatások kereslete is indokol. A turisztikai vonzerők a városi területek megújulásával együtt olyan minőségi életfeltételeket hoznak létre, ami az országba érkező és a jövőbeni befektetésekről döntő személyek és szervezetek számára telephelyként is vonzóvá teszik a régiót. A fejlesztések célcsoportját kedvezményezetti szinten a turisztikai vonzerők kezelését végző intézmények és szervezetek jelentik, illetve Pest megyei fejlesztések esetén a szolgáltatást nyújtó vállalkozások. A fejlesztés által megcélzott csoport a turisztikai célból a régióba látogatók, illetve a régióban élők, akik a létrejövő környezetvédelmi és turisztikai szolgáltatásokat igénybe veszik. 

A KMOP és a KEOP OP intézkedéseivel összhangban megvalósulhat a régió területét érintő Duna szakasz Víz Keret Irányelv követelményeit szem előtt tartó rehabilitációja, a Dunakanyar komplex fejlesztése, a régió Duna szakasza teljes térségének és a régió további vízfelületeinek fejlesztése, rehabilitációja.

4.A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése

Célok:

A régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése a munkaerő-piaci szervezetek működési hatékonyságának javításával, a humán erőforrások minőségi erősödéséhez hozzájáruló közoktatási-művelődési, valamint szakképzési, felsőoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése révén. Az intézkedéseknek egyúttal figyelemmel kell lenniük a környezet védelmére, az elért eredményekkel arányos környezetterhelésre, energiahatékonyságra.

Humán-infrastruktúra keretében támogatható:

• Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása
• Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
• TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés
• A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése
• Kistérségi járóbeteg szakellátás fejlesztése a Közép-magyarországi régióban
• Bentlakásos intézmények korszerűsítése
• Állami fenntartású közintézmények akadálymentesítésére
• Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése
• Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)

Várható hatások:

A megvalósuló műveletek hatására javul a munkaerő-piac szereplői közötti együttműködés, a szociális, egészségügyi, illetve oktatási szolgáltatásokat nyújtó ellátórendszer működése hatékonyabbá válik. A beavatkozások célcsoportjai az állami és önkormányzati fenntartású munkaerő-piaci, szakképzési, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, -védelmi, közoktatási és művelődési, illetve közigazgatási intézmények és szervezetek. Az infrastrukturális fejlesztések lehetővé teszik, hogy a munkaerő-piaci részvételt segítő rendszerek magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak, rugalmasabban alkalmazkodjanak a gazdaság igényeihez és megteremtsék azoknak a strukturális reformoknak a fizikai feltételeit, amelyek szükségesek az ország versenyképességének javításához és a foglalkoztatás bővítéséhez. Ezzel olyan intézményi struktúra alakul ki, amely a többirányú szakképzés révén lehetővé teszi a képzésszerkezet rugalmas alakítását. A szakképzési infrastruktúra fejlesztésének eredménye, hogy javul az oktatási és képzési rendszer minősége, valamint növekszik a hatékonysága, ezáltal nő a versenyképes tudáshoz és készségekhez való hozzáférési lehetőség, valamint könnyebbé válik a munkaerőpiacra való belépés. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása az ügyfélkör jelentős bővülését fogja eredményezni (a jelenlegi évi 1 millió fős ügyfélforgalom akár meg is duplázódhat).

A tervezési időszak végére mindenki ugyanahhoz a szolgáltatáshoz és információhoz jut hozzá, az álláskereső vagy a munkaadó helyétől függetlenül. Az adatrendszerek összekapcsolásával megsokszorozódnak a kapacitások, pontosabbá válik az aktív és passzív eszközök elszámolása és nyomon követése, átláthatóbbak lesznek a munkaerő-piaci szolgáltatások.

A közszolgáltató-rendszerek fejlesztésével az álláskeresők és inaktívak több információt és személyre szabott segítséget kapnak, a közszolgáltatások kellően rugalmasak és mindenki számára hozzáférhetőek lesznek. Olyan rendszerek jönnek létre, amelyek az egyént és a meglévő képességeket állítják a középpontba, és lehetővé teszik, hogy a megváltozott munkaképességűek hozzájussanak a képességeik és készségeik szinten tartásához és fejlesztéséhez szükséges szolgáltatásokhoz.

5.Települési területek megújítása

Célok:

A települési életminőség növelése a fizikai környezet minőségének javításával és a települési vonzerő növelésével.

Településfejlesztés keretében támogatható:

• Hagyományos építésű városi területek rehabilitációja
• Ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja
• Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében
• Budapesti integrált városfejlesztési program – Budapesti kerületi központok fejlesztése  

Várható hatások:

A prioritás beavatkozásainak hatására erősödik a tudatos és stratégiai városfejlesztési megközelítés és gyakorlat, a városok stratégiai tervezési és végrehajtási tapasztalatai is jelentősen javulnak, erősödik a városok és az RFÜ fejlesztéspolitikai együttműködése. A városrehabilitációs akciótervek elkészítése széles partnerségen alapul, amely ugyancsak hozzájárul az együttműködések javulásához.

Az integrált szociális és rehabilitációs típusú beavatkozások módszertana bevált gyakorlattá válik, beazonosíthatóvá válnak azok a területek, ahol a krízishelyzet már előállt, ill. amelyek a fenyegetett státuszban vannak. Tudatos városrehabilitációs megközelítéssel és tervezéssel a problémák kezelése folyamatossá válik. Mind budapesti krízisterületeken, mind Közép-magyarországi lakótelepi területeken megvalósulnak integrált beavatkozások, amelyek legjobb gyakorlatként szolgálnak további beavatkozásokhoz. A beavatkozási területeken javul az életszínvonal, de nem történik nagymértékű lakosságcsere.

A barnamezős beavatkozások révén felgyorsul a barnamezős területek gazdasági funkcióinak erősítése, ill. funkcióváltás megvalósítása elsősorban Budapest területén. A betelepült vállalkozások hatására nő ezeknek a területeknek.a gazdasági kihasználtsága.

Az identitást erősítő településrehabilitációs beavatkozások hatására községi településközpontok megújításával ezen települések attraktivitása és lakosságmegtartó ereje növekszik. A gazdasági attraktivitás erősítését szolgáló, városi területeken megvalósuló városrehabilitációs beavatkozások révén a műveleteket megvalósító kistérségi központok szerepe és térségére gyakorolt hatása erősödik, a budapesti kerületekben és a megye  egyes városaiban pedig új gazdasági-közösségi funkciót ellátó alközpontok alakulnak ki.