Nemzeti
Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési
Programok Irányító Hatósága

Specifikus célok és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok:

Helyi innovatív erőforrásokra és vállalati hálózatokra épülő gazdaság

• Vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (BHÉ) növekedése a program hatására

Magas minőségű szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus

• A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított hozzáadott érték növekedése

Térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhető városok alkotta városhálózat

• Hasznosított barnamezős terület

Jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége

• Kistérségi központot közúton 15/20/30 percen belül elérő lakosság számának növekedése (ezer fő)

Helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra

• A minimális tudáskritériumoknak eleget nem tevő tanulók arányának csökkenése azokban az iskolákban ahol ezen tanulók aránya több mint 50%

Az operatív program prioritásai:

Területi preferenciák:

A stratégiai célok, prioritások mindegyikének megvalósítása során a sajátos nyugat-dunántúli településszerkezeti adottságokat figyelembe kívánjuk venni:

A nagyvárosok funkciómegosztó együttműködése, a gazdasági klaszterek szervezése és az innováció terjesztése érdekében

• A régióban meghatározó szereppel, jelentős térségi szervező erővel bír az öt megyei jogú város: Győr, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Nagykanizsa. Ezen városokra jellemző, hogy nemcsak saját kistérségük tekintetében, hanem annál tágabb térben bírnak gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatási szereppel, így fejlődésük meghatározza tágabb környezetük fejlődését is.
• Győr fejlesztési pólus a régióban a legerősebb gazdasági erővel és innovációs potenciállal rendelkező város. Ipara elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódik (amely országosan meghatározó), de a műszaki tudományok bázisán új iparágak is kezdenek meghatározóvá válni. A város számára szükséges az elsősorban a járműgyártáshoz (autóipari klaszter) kapcsolódó innováció-orientált fejlesztések ösztönzése, és az ezt megalapozó, megújító tudásbázis folyamatos megszilárdítása. Alapvető érdeke – a városnak, s rajta keresztül a régiónak is – az európai gazdasági térbe való „több-szálú” integrálódás, ami a megújuló képesség széles tudás-alapokra való helyezésével és a kulturális gazdagság fokozásával, a meglévők bővítésével érhető el.
• Az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely mentén Győr – Sopron – Szombathely – Zalaegerszeg – Nagykanizsa ipari, logisztikai és innovációs szerepének megerősítése. A régió felsőoktatási és kutatás-kapacitásainak fejlesztése. A gazdasági, kulturális, igazgatási és közigazgatási funkciók hálózatának megerősítése. Magas hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek megtelepedésének ösztönzése. Az agglomerációs térségekben, vonzáskörzetekben az elérhetőség javítása és fenntartható közlekedésszervezés.

A Nyugat-dunántúli régió különleges adottságú „középvárosi” központtal rendelkező térségeinek erősség-orientált integrált fejlesztése

• Jelentős speciális adottságokat nélkülöző lokális centrumok (városok, kistérségi központok) térségi szervező és közszolgáltatási funkcióinak fejlesztése, a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, elérhetőségük javítása. A települési környezet fejlesztésével, településrehabilitációval vonzó városkép kialakítása. Speciális adottságú központok egyedi fejlesztése. A közepes és kisvárosok térségi központi szerepkörének megerősítésével célunk:
•  Magas külföldi befektetési aktivitással jellemzett térségek telephelyi adottságainak és beszállító kapcsolatainak erősítése (pl. Mosonmagyaróvár, Szentgotthárd és Körmend térségei), ahol támogatandó az innováció-vezérelt gazdaság irányába történő elmozdulás;
• Nemzetközi, ill. országos jelentőségű turisztikai desztinációk célcsoport orientált minőségi fejlesztése és sikeres turisztikai pozicionálása (Keszthely-Hévíz, Pannonhalma, Sopron-Fertőd, Kőszeg, Körmend, Csepreg, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Zalakaros, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót térségei).

Az elmaradott és egyúttal aprófalvas térségek életkörülményeinek javítása a lakosság-megtartó képesség érdekében

• Ezekben a térségekben cél a települési környezet fejlesztése, közszolgáltatási funkciók egyedi, sajátos módon történő szervezése, kistérségi központok elérhetőségének javítása, foglalkoztatás elősegítése.
• Győr-Moson-Sopron és Vas megyei vidéki térségek és az egyes térségek kistelepüléseinek integrálása a régió gazdasági-társadalmi életébe (Kapuvár, Csorna, Pannonhalma, Celldömölk térségei):
• Megerősíteni a kistérségi központok funkcióit, hogy képesek legyenek az új gazdasági kihívásokhoz alkalmazkodni a közszolgáltatások által is;
• Erősíteni a belső térségi elérhetőségi viszonyokat.
• Ösztönözni a vállalkozások fejlesztését, a kapcsolódási pontok biztosítása a nagyvárosok gazdasági környezetéhez,
• Ösztönözni a magasabb hozzáadott-értéket produkáló gazdaság megtelepedését.

A régió leghátrányosabb helyzetű, leszakadó Zala és Vas megyei kistérségei gazdasági szerkezet-váltásának ösztönzése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése (Lenti, Letenye, Őriszentpéter, Vasvár, Zalaszentgrót, Tét) esetében a program célja:

• kiemelten ösztönözni a jó minőségű gazdasági infrastruktúra kiépítését;
• befektetés-ösztönzési tevékenységeket támogatni;
• a vállalkozások számára tanácsadással segíteni a fejlődést és a piacfejlesztést, a belső erőforrásokra alapozva;
• a kistérségek belső elérhetőségét javítani és biztosítani a térségközpontok, térségi alközpontok elérhetőségét;

A program végrehajtása során azonban figyelemmel kell lenni azokra a településekre is, amelyek ugyan nem a leghátrányosabb kistérségekben vannak, de településszintű mutatóik, relatív fejlettségük alapján kedvezményezettebb kategóriába esnek. Ezen települések támogatása esetén alacsonyabb önrész biztosítását lehet előírni.

1. Regionális gazdaságfejlesztés

Célok:

• A régió vállalkozásinak fejlesztése a hálózatosodás elősegítésével és korszerű tanácsadási tevékenységgel;
• Telephelyi infrastruktúrák és az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése;
• A szakképzés és felsőoktatás regionális jellegének, munkaerő-piaci beágyazódottságának erősítése a regionális gazdaság speciális igényeinek megfelelően.

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható:

• Vállalati Tanácsadás
• Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
• Ipartelepítés
• Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése
• Telephelyfejlesztés

2. Turizmusfejlesztés -A Pannon örökség megújítása

Célok:

A régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos és komplex megőrzése és védelme, valamint ezen vonzerőinek klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése, amely magában foglalja

• a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és rekreációs, szabadidős fejlesztéseket;
• a történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő integrált fejlesztési láncolatát;
• a tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatását;
• a régió turisztikai intézményrendszerének megújítását (desztinációs menedzsment szervezetek felállítását).

Turizmusfejlesztés keretében támogatható:

• A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, valamint a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok
• Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése
• Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatására

Balatoni kiemelt üdülőkörzet:

• A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése
• A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása
• Turisztikai attrakciófejlesztés

3. Városfejlesztés

Célok:

• Városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációja;
• A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúra-fejlesztések révén;
• Városi közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése.

Városfejlesztés keretében támogatható:

• Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban
• Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések
• Közösségi közlekedési infrastrukturális fejlesztések

4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

Célok:

• A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazásának elősegítése, környezeti tudatosság növelése;
• Biztonságos, jó állapotú felszíni vizek az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően
• Az alsóbbrendű közúthálózat és a kerékpárút-hálózat fejlesztésével a települések, térségek belső elérhetőségi viszonyainak javítása.

Környezet- és közlekedésfejlesztés keretében támogatható:

• Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése
• Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
• Kistelepülések szennyvízkezelése
• Belterületi vízrendezés
• Kerékpárút-hálózat fejlesztése 
• Belterületi utak fejlesztése támogatására

5.Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

Célok:

• A humán közszolgáltatásoknak a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő elérhetőségének biztosítása és szolgáltatási minőségének javítása;
• A tudás alapú információs társadalom megteremtése, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő szolgáltatások fejlesztése.

Humán-infrastruktúra fejlesztés keretében támogatható:

• Önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézmények utólagos akadálymentesítése
• Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
• Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése - Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése 
• Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
• Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése
• Óvodák fejlesztése
• A regionális információs társadalom kiteljesítése