Tapasztalatcsere, határok nélkül 2010. február 10.
Horvátország jó példának tekinti a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer működését.
A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság intézményei közötti sikeres együttműködés folytatásaként, az elmúlt két napban magyar delegáció látogatott Horvátországba, hogy bemutatassa az eddigi magyar tapasztalatokat az uniós források felhasználásáról. A szemináriumot magas rangú horvát tisztviselőknek rendezték, akik a horvát uniós alapok felhasználásának döntéshozói, valamint az új horvát támogatási intézményrendszer kialakítói. A magyar delegációt a magyarországi fejlesztéspolitikai intézményrendszer képviselői vezették, többek között Simon László, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese, és dr. Heil Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kabinetfőnöke, az NFÜ egykori alelnöke.
A Horvát Köztársaságnak az EU csatlakozás után 2012 és 2013 között várhatóan 2,2 milliárd euró áll rendelkezésére közösségi támogatással megvalósuló fejlesztések támogatására. Horvátországnak szervezetileg és közigazgatásilag is fel kell készülnie a nagymennyiségű pénzügyi eszköz felhasználására, ebben szeretett volna segítséget nyújtani a szeminárium. A tanácskozás témája a magyarországi tapasztalatok, a „best practice” megoldások átadása volt olyan témákban, mint az uniós alapok igazgatási rendszerének kiépítése, vagy az áttérés az előcsatlakozási alapokról a szerkezeti alapokra.
„Magyarország tapasztalatainak átadása igen fontos lehet Horvátország számára, hisz hazánknak több éves, jelentős tapasztalata van már az uniós források felhasználásával és lehívásával kapcsolatban, emellett uniós szinten nagyra értékelik a hazai eredményeket” – mondta el Simon László. „Az első Nemzeti Fejlesztési Terv csaknem 100%-os forráslehívása kiemelkedő siker, az ÚMFT pénzeinek felhasználása európai szinten is dobogós. A támogatási szerződésekkel lekötött összeg aránya kiemelkedő, legnagyobb arányú a jóváhagyott, a kidolgozott, és Brüsszel által jóváhagyott nagyprojektjeink száma, de az uniós forrásokból összegszerűen is több pénzt hívtunk már le, mint például a jelentős korábbi intézményrendszerre építő görögök, vagy spanyolok. Sok a példaértékű tagállami sajátosság, így például a teljesítményalapú elszámolás a közreműködő szervezetekkel, az egységes monitoring rendszerünk, vagy az egységesített szabályozás és eljárások, de például nincs tudomásunk arról sem, hogy más tagállamban késedelmi kamatot fizetne az intézményrendszer a nyertes pályázóknak késedelem esetén. A tapasztalatokat, technikákat ajánljuk mi is és az Európai Bizottság munkatársai is a horvát partner figyelmébe” – tette hozzá az elnökhelyettes.
A horvátországi képviselők szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség struktúrája követendő példa lehet. Kulcsfontosságú intézmény, hisz központosított, szervezett módon hajtja végre a programozásokban megfogalmazott célokat, a programok és projektek végrehajtásának felügyeletét.
A tapasztalatok átadása a további, sikeres együttműködések alapja is lehet. Hisz jelenleg is működnek uniós forrásokból támogatott, határon átnyúló kezdeményezések és projektek, mely mindkét tagország határmenti kistérségeinek és régióinak fejlődését is szolgálják.