Nyilvános konzultációt a Duna régióra vonatkozó uniós stratégiáról2010. február 11.
Paweł Samecki, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja nyitóbeszédet tartott a Duna régióra vonatkozó stratégiáról rendezett konferencián, amely az érintett felek bevonásával zajlott.
Ez a konferencia az első állomása annak a konzultációsorozatnak, amely arra hivatott, hogy hozzájáruljon a Bizottság által létrehozandó uniós stratégia kidolgozásához.
Az új kezdeményezés, amely a Balti-tengerre irányuló, első makroregionális stratégia pozitív tapasztalataira épít, azzal a céllal jött létre, hogy lehetővé tegye az Európa leghosszabb folyója által képviselt óriási gazdasági potenciál fokozottabb kiaknázását, valamint azt, hogy a szélesebb Duna régióban és környékén javuljon a környezet állapota.
Paweł Samecki biztos a konferencia előtt elmondta: „Az előttünk álló közös kihívások leküzdéséhez óriási szükségünk van arra, hogy a Duna régióban rejlő összes fejlődési lehetőséget kiaknázzuk. A balti-tengeri stratégia kidolgozása során, 2009-ben nyert tapasztalat a Bizottság számára jó alapot nyújt az új intézkedéscsomag kialakításához. Azzal, hogy a Duna régióra vonatkozóan átfogó uniós stratégiát léptet életbe, az EU hozzájárul az integráció megerősítéséhez, valamint segít felszámolni Európa áldatlan örökségét, a megosztottságot, a gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket és az infrastrukturális hiányosságokat. A mai konferenciával eljött az a pillanat, amikor a szavakat tettekre váltjuk, és arra törekszünk, hogy megtaláljuk a konkrét és tartós eredményekhez vezető utat.”
A konferencia keretében három munkaértekezletre került sor, melyek mind egyike a stratégia egy-egy prioritási területéhez kapcsolódik: 1. az összeköttetés és a kommunikációs rendszerek javítása (a Duna régión belül és kívül);2. a környezet és a vizek védelme, valamint a természeti kockázatok megelőzése;3. a társadalmi-gazdasági, a humán- és az intézményi fejlesztés fokozása.
A Duna régió óriási lehetőségek tárháza, melyek kiaknázása egyaránt előnyére válhat a gazdaságnak, a környezetnek és a társadalomnak. A részt vevő országok erejüket egyesítve arra törekszenek, hogy kamatoztassák a régió erősségét jelentő számos adottságot, illetve megoldást találjanak a sürgető kérdésekre, köztük a közlekedési és energiaszállítási rendszerek javítására és az árvízveszély csökkentésére. A régió előtt álló kihívások gyakran összetett és egymással összefüggő jellege miatt hatékonyabb koordináció és jobb eredmény érhető el akkor, ha az együttműködés koherens, integrált keretek között zajlik.
A stratégia alapját képező makroregionális megközelítés újdonság az EU-ban: ezt a munkamódszert először a balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiánál alkalmazták. Lényege, hogy új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek közötti kapcsolatokat erősíti, és széles körben összehangolja az érintettek erőfeszítéseit.
Noha a stratégia nem rendelkezik majd külön finanszírozási forrással, számos uniós programnak köszönhetően a régió máris jelentős támogatásban részesül. A stratégia célja, hogy a hozzáférhető támogatási összegek – 2007–2013 között csak a kohéziós politika 95 miliárd eurót irányzott elő a régió számára – felhasználása hatékonyabban történjen, valamint hogy felhívja a figyelmet a makroregionális együttműködés jelentőségére a helyi problémák kezelésében.