Indulhat az uniós mikrohitelezés2010. február 12.
Részben az úgynevezett Progress közösségi programból, részben pedig az uniós költségvetés tartalékaiból fedeznék azt a mikrofinanszírozási eszközt, amely a hátrányos helyzetűeket segítené vállalkozásaik beindításában. Az erről szóló kompromisszumos megállapodás megszületett az EP és a spanyol elnökség képviselői között.
A veszélyeztetett csoportokat és a munkanélkülieket segítené a mikrofinanszírozási eszköz abban, hogy végre saját lábukra álljanak, és önálló vállalkozásba vághassanak.
Az erről szóló jelentést még tavaly decemberben fogadta el az EP plenárisa. A decemberi plenáris szavazáson eldőlt, hogy a közösségi mikrohitel-keretre négy éven át 100 millió eurót fordítanak közösségi forrásokból, ám hogy egészen pontosan milyen forrásokból is biztosítanák ezt az összeget, akkor még nyitott maradt. A teljes keret fölhasználásáról végül egy külön jelentés rendelkezik. Miután az előző svéd elnökség nem tudott kompromisszumot kikovácsolni a kérdésben, a mostani spanyol elnökségre maradt a feladat, amely végül sikerrel is járt.
Az a megállapodás született, hogy a 100 milliós közösségi hozzájárulásból 60 milliót fedeznének a Progress alapjából, a maradék 40 millió pedig a költségvetés tartalékaiból érkezne.
A Progress közösségi program célja, hogy támogassa a tagállamokat a foglalkoztatási, a megkülönböztetés-mentességi és a társadalmi integrációt célzó politikáik összehangolásában.
A kompromisszum része az a nyilatkozat, amelyben az Európai Bizottság vállalná, hogy ha a Progressben rendelkezésre álló összeget jó ütemben használják föl a tagállamok, kész a hátralévő három évben a tartalék terhére újabb 20 millióval feltölteni. A megállapodást a tanácsi beleegyezés után az EP plenárisának is jóvá kell hagynia. Ha ez megvan, akkor 20 nappal az EU hivatalos lapjában való megjelenését követően életbe lép az új jogszabály. Göncz Kinga egyébként a kompromisszum nyélbe ütését követően azt mondta, hogy a megállapodás lehetővé teszi az eszköz gyors végrehajtását, és ez a szociális és gazdasági válsággal összefüggésben különös jelentőséggel bír. A képviselőasszony mindemellett arra kérte a Bizottságot és a tagállamokat: gondoskodjanak arról, hogy az állampolgárok megkapják a megfelelő tájékoztatást arról, hogyan élhetnek az eszköz nyújtotta lehetőségekkel.
Az EP decemberben adott zöld utat az európai mikrofinanszírozási programnak, amely az úgynevezett veszélyeztetett csoportok tagjainak, a munkanélkülieknek vagy azoknak segítene, akiknek veszélyben az állásuk. Az eszköz ugyanis lehetőséget nyújtana arra, hogy ezek az emberek, akiknek hitelkérelmeit a bankok – a magas kockázatok miatt – rendszerint visszautasítják, saját vállalkozásba foghassanak. A mikrohitel felső határa személyenként 25 ezer euró lenne, és olyan vállalkozások elindítására vagy támogatására lehetne felhasználni, amelyek legfeljebb tíz embert foglalkoztatnak és amelyek évi forgalma nem éri el a kétmillió eurót.
Göncz Kinga a decemberi plenáris voksolást követően az EP honlapjának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a veszélyeztetett csoportok és a munkanélküliek saját vállalkozásuk beindításához való segítése a gazdaság élénkítésének egyik eszköze. „Új lehetőségeket teremt, és bizonyos mértékben kompenzálja őket a hagyományos munkaerőpiacon elérhető korlátozott lehetőségekért” – hangsúlyozta a képviselőasszony.