Uniós forrásból kezdődhet meg az Iharosberényi Körzeti Általános Iskola és Óvoda fejlesztése2010. február 22.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 580 millió forint uniós támogatással kezdődhet meg az iskolafejlesztés Iharosberényben. Az iskolában a projekt során infrastrukturális, tartalmi, és módszertani megújulásra is sor kerül.
Február 19-ét követően megkezdődhet az általános iskola teljes akadálymentesítése, energetikai korszerűsítése, tartalmi és módszertani megújulása. 10 tanterem és 1 szaktanterem felújítására, mozgásfejlesztő szoba kialakítására, tornaterem, sportpálya és művészeti előadó terem építésére kerül sor.
Az iskola integrált oktatást valósít meg, az ide járó 203 gyerekből 30 százalék sajátos nevelési igényű. E mellett 73,5 százalék hátrányos helyzetű, ezért az iskola pedagógiájában kiemelt szerepet kap a felzárkóztatás, az egyéni fejlesztés, és a mozgásközpontú szabadidős tevékenységek. Bár az intézmény a lehetőségeihez képest szakmailag mindent megtett a hátrányok leküzdésére, a kompetencia mérések eredményei, a továbbtanulási mutatók nem jók, a felzárkóztatás és a kompetencia alapú hatékony pedagógia eddig nem tudott megvalósulni. A fejlődés korlátja az oktatók szerint az elavult intézményi környezet volt. A beruházás eszközbeszerzésekkel, módszertani megújulással segíti elő az eredményesség javulását. A projekt megvalósítása során kiemelt hangsúlyt fektetnek majd a kompetenciák fejlesztésére, a felzárkózatásra, és a differenciált fejlesztésre alkalmas eszközök beszerzésére. A fejlesztés hatására a helyi lakosság igénye szerint bővül a művészeti és szabadidős tevékenység kínálata is.
Iharosberény Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyikében található. Egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség. A Mikrotérségi Oktatási Központ létrehozása hosszútávon fenntartható, költséghatékony, eredményes, mindenki számára elérhető, minőségi oktatás-nevelési szolgáltatást nyújt majd. Kapcsolódva a helyi kulturális élethez, erősíti a társadalmi kohéziót, javítja a helyi lakosság érvényesülési esélyeit, és a régió versenyképességét. Hosszú távon a fejlesztés eredményeképp megszűnhet a társadalmi kirekesztettség, nőhet a térség népességmegtartó képessége, valamint a hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyei is javulhatnak.