Görögország múltja2010. február 24.
Görögország a 2004-es keleti bővítésig minden szempontból a legfejletlenebb EU tagállam volt
Görögország - a hidegháborús szembenállás hatására - 1961-ban lett társult tagja az Európai Közösségeknek. Csatlakozási kérelmét 1975-ben nyújtta be. Az európaiak által elítélt politikai rezsim, az „ezredesek diktatúrája” miatt azonban csak 1981-ben csatlakozhatott. Csatlakozásának egyértelműen politikai indokai voltak, így kezdetben nagyon nehezen illeszkedett be a gazdasági közösségbe.
Görögország kezdeti alkalmazkodási nehézségei tartósnak bizonyoltak. A mediterrán állam hosszú éveken át nem tudott kézzel fogható eredményeket felmutatni a közös piaci, illetve az EU támogatások előnyeiből. A csatlakozást követő első évtizedben Görögországnak semmit sem sikerült lefaragnia történelmi hátrányából, gazdasági elmaradottságából. Az elmaradottság megmutatkozott a Közösség átlagához viszonyított alacsony egy főre jutó GDP-ben, a gazdaság alacsony tőkevonzó képességében, a gazdasági szerkezetváltás elmaradásában, az ország versenyképességnek romlásában és a görög lakosság alacsony életszínvonalában.
Görögországot az eredménytelenség és az EU támogatások körüli korrupciós botrányok még kizárással is fenyegették. A nyolcvanas években az országnak választania kellett, hogy vagy szakít a gazdasági működésének addigi trendjeivel (melyek hozzájárultak a fejlődést lehetetlenné tevő makrogazdasági instabilitáshoz) vagy kizárja magát a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap támogatásaiból, ami következményeként végleg leszakadna a Közösség többi tagállamától.
Ily módon jelentős fegyelmező ereje volt a Kohéziós Alapnak, hiszen annak forrásaihoz csak a monetáris unió konvergencia kritériumainak teljesítését célul tűző gazdaságpolitikai program bemutatásával és végrehajtásával lehet hozzájutni. Az EU szigorú hozzáállásának következtében Görögország elkészítette a konvergencia programot.
A Kohéziós Alapból való részesülés feltétele volt tehát, hogy a pályázó ország kidolgozzon egy konvergencia programot. Ennek alapgondolata, hogy a Kohéziós Alapot eredetileg azért hozták létre, hogy a Közösség legszegényebb államainak konvergenciáját támogassa a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Az Alap azokat a fejlesztési területeket foglalja magába, amelyek az átlagosnál hosszabb a megtérülési ideje és nagyon magas a költségigénye, ezért a közös valuta bevezetésére készülő, de az államháztartási hiányukat éppen lefaragó államok nem szívesen vállalkoznának támogatás nélkül ezekre a nagy volumenű, a gazdasági fejlődés érdekében nélkülözhetetlen beruházásokra.
Görögörszág 1999-ben még nem tudta teljesíteni a konvergencia kritériumokat. Ekkor az euró még csak számlapénz formájában működött 11 tagállamban. Azonban 2001-ben a görög kormány átal szolgáltatott adatok alapján Görögörszág teljesítettea az eurózónába való belépés feltételeit, ezért 2002. január 1-én már 12 tagállamban - köztük Görögországban - is megkezdődőtt az euró készpénzként való használata.