Hibás elszámolások2010. február 24.
2009-ben több száz millió eurót szerzett vissza a tagállamoktól az Európai Bizottság amiatt, hogy az illetékes nemzeti szervek hibákat követtek el a strukturális és kohéziós alapok forrásainak felhasználása során.
A Bizottság már korábban megalkotta a cselekvési tervét, melynek célja a strukturális és kohéziós alapok felhasználása során elkövetett hibák visszaszorítása. Cél, hogy a lehető legkevesebb szabálytalanság történjék az uniós felzárkóztató támogatások igénybe vétele során.
A Bizottság számos intézkedéssel segít a tagállamoknak előzetesen ellenőrizni a kifizetési kérelmek megalapozottságát, az egyes költségelemek elszámolhatóságát. Másrészt a Bizottság megköveteli a kifizetések felfüggesztését, utólagos pénzügyi korrekciók alkalmazását, ha a tagállamok bizonyos előírásokat nem tudnak teljesíteni.
A több szám millió euró visszafizetése persze nem azt jelenti, hogy ilyen nagy összegű kárt okoztak a csalások a felzárkóztatási alapok felhasználása során, hanem a hibás elszámolások miatt következett be. A hibáknak pedig csupán egy része csalás. Az EU Csalásellenes Hivatala szerint a 2000-2008-as időszak egészében a kohéziós politika keretében teljesített kifizetések „csupán” 0,19 %-a esett csalás áldozatául.
A csalás vagy egyszerű jóhiszemű hiba általános következménye egyébként az, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak vissza kell fizettetniük a támogatást a kedvezményezettel. A Bizottság csak akkor fizetteti vissza a támogatást a közösségi kasszába tagállammal, ha ő maga ezt nem teszi meg. Ha a tagállam sikeresen behajtja a pénzt, akkor azt más célra felhasználhatja. Csak akkor veszíti el, ha a visszafizetés elmaradása miatt a Bizottság kényszerül visszakövetelni tőle a támogatást.
A leggyakoribb hibák közé tartozik például a megfelelő közbeszerzési eljárások hiánya. Sűrűn ismétlődő probléma azonban Brüsszel tapasztalatai szerint az audit megfelelő dokumentálásának hiánya, a fix költségek nem megfelelő kiszámítása, helytelen társfinanszírozási ráta alkalmazása és a költségigények túlbecslése.
Hibák főleg akkor fordulnak elő, amikor a kedvezményezettek olyan kifizetéseket kérnek, amelyek a közösségi szabályok szerint nem támogathatóak – és mégis támogatásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy a tagállam illetékes szervénél zajló kontrolling nem megfelelő, mert nem képes kiszűrni ezeket a hibákat. A Bizottság az ilyen hibákat az utólagos audit során deríti fel – ilyenkor visszafizetésre kerül sor.
A legtöbb esetben azonban akkor is befejeződik és működőképes marad a támogatott projekt, ha a támogatás során valamilyen hiba csúszik be – állítja a Bizottság. Vagyis a legtöbb esetben a hiba nem azt jelenti, hogy a hatóságok elvesztegették az adófizetők pénzét.