A meglévő EU-forrásokra alapozna a Duna-stratégia2010. március 1.
A már meglévő uniós források hatékonyabb felhasználását célozza meg a készülő Duna-stratégia.
A Duna-csúcstalálkozó résztvevői egy „vonzó, biztonságos és jólétben élő” Duna-régió létrehozása mellett kötelezték el magukat. A Duna-stratégiát előkészítő és az Európai Bizottság által szervezett konferenciával párhuzamosan az érintett tagállamok politikai döntéshozói is tárgyaltak. A politikusok találkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, amely egyebek között célként jelöli meg, hogy a majdani Duna-stratégia megalkotása által erősítsék meg az együttműködést és a megértést a régió országai és állampolgárai között.
A dokumentumot Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányainak képviselői fogadták el, és a deklaráció csatlakozásra nyitva áll a nem uniós tagok, így Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna számára is.
A tanácskozáson a stratégiával kapcsolatban rengeteg ötlet, javaslat merült fel: ezek közül kiemelkedik a Duna-völgyi közlekedés fejlesztése (ezek közé tartozik a vízi közlekedés előmozdítása, a vasút- és autópályaépítések, a hidak építése, valamint az olyan intermodális megoldások felhasználása, melyek már megtalálhatók az EU politikáiban, gyakorlatában).
Megkerülhetetlen téma még a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a víztisztaság biztosítása, és fontos szerephez juthat egyebek között a vidékfejlesztés, a migráció, a turizmus, az élelmiszerbiztonság témaköre is. A nyilatkozat megfogalmazása szerint a „Duna-medencét a természeti erőforrások gondos és ésszerű felhasználásával, az emberi egészség, a természet és a környezet védelme mellett kell használni”.
A Duna-stratégia megalkotói előtt jó példaként a Balti-tengeri stratégia lebeghet. Annak idején a Balti-tengeri stratégia létrehozói sem tűzték zászlajukra új pénzforrások bevonását, sokkal inkább a már meglévő eszközök átcsoportosítása mellett kötelezték el magukat.
A Duna-stratégia tehát nem lesz új sor a költségvetésben, így a meglévő forrásokra kell összpontosítani (például a strukturális és kohéziós alapok vagy a közlekedés, a szomszédságpolitika területén), ezeket kell hatékonyabban felhasználni.
A nyilatkozat is úgy fogalmaz, hogy a stratégia megalkotásakor nem további források allokációjára törekednek, leszögezve egyúttal, hogy a kezdeményezés révén „a kohéziós politika sem alakul át”.
A közeljövőben számos további egyeztetésre lehet számítani, a cél pedig az, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség alatt zöld utat kapjon a stratégia.