Formabontó javaslatok az uniós költségvetés kizöldítésére2010. március 2.
Az uniós költségvetési tervezés eddigi elavult logikájának meghaladása mellett érvel az a brüsszeli szakértők által készített jelentés, amely a büdzsé kizöldítésére terjesztett elő javaslatokat.
A Centre for European Policy Studies (CEPS) nevű brüsszeli kutatóintézet szakértői által készített jelentés konkrétan arra összpontosít, hogy az energiapolitikai és klímavédelmi célokat miként lehetne az igényeknek megfelelően integrálni az Európai Unió költségvetésébe.
Az egyik figyelemre méltó következtetés az, hogy az uniós büdzséből nem szabadna teljes politikákat finanszírozni, ahogy az a közös agrárpolitikával ma is történik, hanem megtakarítás céljából itt is nemzeti társfinanszírozásra kellene áttérni, az egyes tagállamok fejlettségének megfelelő differenciált önrésszel.
A jelentés főkoordinátora arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos egyensúlyi megfontolások domináltak az uniós büdzsé fejlődése során: az egyes ágazatok közötti jövedelemkülönbségeket a közös agrárpolitika révén, míg a nemzetek és régiók közötti jövedelemkülönbségeket a kohéziós politika révén kezelték. A szerző szerint ezeket az aggodalmakat tükrözi a jelenlegi EU-költségvetés is, amelyben túlsúlyban vannak a mezőgazdasági és a kohéziós politikai kiadások. A büdzsé szerkezetére ugyanakkor az idők folyamán hatással volt annak szükségessége, hogy a tagállamok egyetértsenek két alapvető fejlődési iránnyal, mégpedig a belső piaccal és a pénzügyi unióval. A jelentés főkoordinátora úgy véli, hogy mindkettő egyfajta kompenzációnak tekinthető a tagállami integráció vélt hatásaiért.
Időközben azonban kibővültek az EU céljai, egyebek között a globalizációs nyomás hatására a versenyképességgel, a külső fejlemények hatására az egységes külső fellépéssel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel. Ezeknek az új céloknak a költségvetésbe való beillesztését azonban megnehezíti, hogy ez kikezdi a hagyományos nettó egyenlegben való gondolkodást, főleg azért, mert az új típusú költségvetési kiadásokat a regionális politikai és agrártámogatásoktól eltérően nem osztják szét papíron előre a tagállamok között. Mindennek az lett a következménye, hogy az úgynevezett új politikákra csak szerény források jutnak, a régi, hagyományos politikákat pedig utólag megpróbálják hozzáigazítani a változó körülményekhez.
A CEPS szakértője szerint a jelenlegi költségvetés egyáltalán nem tükrözi a klímaváltozással kapcsolatos szükségleteket. A jelentés továbbá megállapítja, hogy az új klímacélok megfelelő finanszírozása vagy a költségvetés növelését, vagy egyes jelenlegi fejezetekre fordított kiadások csökkentését teszi szükségessé. Miközben a regionális politikát és a közös agrárpolitikát lehet úgy módosítani, hogy hozzájáruljon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz, ez a szerzők szerint nem helyettesítheti a pénzügyek és a költségvetés szerkezetének újragondolását.
Ennek kapcsán a jelentés kiemeli, hogy az EU költségvetése nem elszigetelten működik, hanem a nemzeti büdzséket kiegészítő fiskális és költségvetési forrás. Ezért nem szabad megengedni, hogy a nemzeti cselekvéstől független teljes politikákat finanszírozzon, hiszen az EU és a nemzeti fellépés együtt fogja meghatározni a beavatkozás minőségét. Ugyancsak lényegesnek nevezik az uniós és nemzeti politikák közötti koherenciát, mégpedig úgy, hogy az EU-szintű akcióknak ki kell egészíteniük a nemzeti fellépést és fokozniuk kell azok hatását.
Az uniós büdzsé kizöldítéséről szóló jelentés tehát a klímacélok jelenleginél hatékonyabb beillesztését szorgalmazza a kohéziós politikában a nemzeti stratégiákba. Többek között sürgeti, hogy az uniós költségvetésből kísérleti alapon alacsony szénkibocsátású városok és térségek létrehozását célzó projekteket finanszírozzanak. Arra is felhívja a figyelmet, hogy egy sor új tagállam elavult energiarendszerei megújításra szorulnak. Ez a jelentés készítői szerint egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy próbaképpen uniós források koncentrálásával nagy volumenben meghonosítsák az intelligens energiahálózatokat az új tagállamokban, ami áldásos hatást gyakorolna a szóban forgó régiók fejlődésére és a zöld munkahelyek teremtésére irányuló uniós prioritásokkal is összhangban lenne.