Még több helyszín pályázhatna az Európai Örökség címre2010. március 12.
Az Euróapi Bizottság szerint valamennyi tagállamra ki kellene terjeszteni azt a programot, melynek keretében minden évben több európai helyszín verseng az Európai Örökség cím elnyeréséért.
Jelenleg hatvannégy helyszín büszkélkedhet az Európai Örökség címmel, ezek között négy magyar is van (az esztergomi királyi palota, a szigetvári vár, a Debreceni Református Kollégium és Nagytemplom, illetve a visegrádi királyi palota). A programban eddig tizenhét tagállam vett részt, de a Bizottság új elképzelései szerint azt valamennyi tagországra ki kellene terjeszteni. A cím az európai integrációt, eszméket és történelmet idéző és szimbolizáló helyszínekre hivatott felhívni a figyelmet.
Az Európai Örökség jegyzékében olyan helyszínek szerepelnek, mint az EU egyik alapító atyjaként számon tartott Robert Schuman háza Metz közelében, az athéni Akropolisz vagy éppenséggel Riga történelmi központja. A javaslatban foglalt új szabályok szerint a 27 tagállam mindegyike évente legfeljebb két-két helyszínt jelölhetne az Európai Örökség címre. A jelöléseket független szakértőkből álló testület értékelné, amely országonként évente legfeljebb egy helyszínnek ítélhetné oda a címet. A programban való részvétel önkéntes lenne. A javaslatot persze még a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, a határozat így végül 2011-ben vagy 2012-ben léphetne életbe.
A Bizottság szerint az új rendszer a részt vevő tagállamok számára világos és átlátható kritériumokat biztosítana, emellett a kiválasztási és az úgynevezett nyomonkövetési eljárások lehetővé tennék, hogy valóban azok a helyszínek kapják meg a címet, amelyek esetében a legnyomósabb érvek indokolják a cím viselését. A testület fontosnak tartotta kiemelni, hogy az új program eltér az olyan hasonló kezdeményezésektől, mint az UNESCO Világörökségi Listája vagy az Európa Tanács „európai kulturális útvonalak” elnevezésű programja. A Bizottság által felvázolt program ugyanis olyan helyszíneket jelölne meg, amelyek az Európai Unió történetében kulcsszerepet játszottak, a kiválasztást pedig inkább az európai vonatkozású szimbolikus érték, mint a szépség vagy az építészeti minőség befolyásolná. A testület javaslata kiemelt célcsoportjának a fiatalokat tekinti.
A Bizottság mindemellett abban reménykedik, hogy a cím odaítélése és így a helyszínek ismertségének növelése hozzájárulhat az európai kulturális turizmus fellendítéséhez. „Meggyőződésem, hogy az Európai Örökség cím segít majd felhívni a polgárok figyelmét a sokfélesége ellenére is közös kulturális örökségünkre, és hozzájárul majd a kulturális turizmus és a kultúrák közötti párbeszéd fellendítéséhez” – mondta el Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos.
A Bizottság továbbá ismertette egy friss Eurobarometer eredményeit, amelyből kiderült, hogy a nyaralási helyszínek kiválasztásában a helyi nevezetességek (32%) mellett ugyancsak nagy súllyal esik latba az adott hely kulturális öröksége (25%), és sokat számítanak természetesen a szórakozási lehetőségek is (16%). Tavaly és tavalyelőtt egyébként az európaiak körében Spanyolország volt a legkedveltebb úti cél (10,4%), ám szintén nagy népszerűségnek örvendett Franciaország (9,9%) és Olaszország (9,2%) is.