Az EU új gazdasági stratégiája2010. március 16.
A válságból való kilépés belépő kell, hogy legyen egy új gazdasági modellbe – erre a filozófiára épül az új EU2020-as gazdasági stratégia, amelyre előterjesztette javaslatait az Európai Bizottság. Brüsszel öt uniós szintű, mérőszámokban is kifejezett cél köré kerítené az új tízéves programot.
Az „intelligens, fenntartható és a kirekesztéstől mentes növekedés” a kulcsszavai és egyben vezérfonala az új tízéves gazdasági stratégiának. Az EU2020-as stratégia célja, hogy az innovációban és a zöld technológiákban rejlő potenciál kiaknázásával új növekedési forrásokat biztosítson a számos szerkezeti problémával küszködő és cselekvés híján hanyatlásra ítélt európai gazdaságnak.
Az új programnak egyszerre kell kiutat mutatnia az EU és tagállamai számára rövid távon a válságból és tartós növekedési pályára állítani a gazdaságot, amely már a krízist megelőzően is a leszakadás jeleit mutatta. José Manuel Barroso szerint az új stratégia, ha megvalósul, legalább 2 százalékot tehet hozzá az Unió gazdasági növekedéséhez.
A Lisszaboni Stratégiát felváltó új tízéves program az innovációra és az oktatás-képzés megújítására („okos növekedés”), az alacsony szénkibocsátású és nagy energiahatékonyságú gazdaságra való áttérésre („fenntartható növekedés”) és a jelenleginél jóval magasabb foglalkoztatási szint elérésére („kirekesztéstől mentes növekedés”) törekszik majd.
A Bizottság a három fő prioritáson belül öt mérhető célt is javasol uniós szinten a kormányoknak, továbbá hét nagyszabású politikai kezdeményezést hirdet meg a célok megvalósítását elősegítendő.
Az Európai Bizottság által javasolt, uniós szinten 2020-ig teljesítendő öt cél a következő:
- A 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátáját a jelenlegi 69 százalékról 75 százalékra kell növelni, elsősorban a nők, az idősebb munkavállalók bevonása és a bevándorlók jobb munkaerőpiaci integrációja révén.
- A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásoknak 2020-ra el kellene érniük a GDP 3 százalékát, miközben egy, a K+F és az innováció intenzitására vonatkozó indikátor is kifejlesztésre kerül (a fő problémát nem is az állami ráfordítások jelentik, hanem a magánszféra alacsony költési mutatója, amiért szakemberek szerint a megfelelő állami ösztönző-rendszerek hiánya a felelős).
- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékkal (illetve ha a körülmények megengedik 30 százalékkal) való csökkentése az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások energia végfogyasztáson belüli részarányának 20 százalékra történő növelése; az energiahatékonyság 20 százalékkal történő javítása.
- A korai iskolaelhagyók arányának a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá való leszorítása; a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek arányának legalább 40 százalékra történő felemelése a jelenlegi 31 százalékról.
- A szegénységi küszöb alatt élő európaiak számának 20 millióval (vagyis 25%-kal) való csökkentése a jelenlegi 80 millióhoz képest.
A Bizottság szerint ezek a célok egymással összefüggenek, hiszen a magasabb képzettségi szint elősegíti a foglalkoztathatóságot, ez pedig segít a szegénység leküzdésében.
A számok azt tükrözik, hogy a Bizottság hová szeretné, ha az EU 2020-ig eljutna a fő paramétereket illetően. A szóban forgó mutatók nem az egyes tagállamokra vonatkoznak, hanem az EU egészére. Mindenki számára azonos célok kitűzésének Barroso elnök szerint azért sem lenne értelme, mert minden tagország helyzete eltérő és az EU sokszínűbb, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Brüsszel azt javasolja, hogy a kormányok az uniós célokat nemzeti célokra és útitervekre bontsák le, mégpedig saját helyzetükhöz igazítva, de úgy, hogy az egyes országok ambíciói összeadódva elérjék az uniós ambíciókat.
Az Európai Bizottság a három növekedési prioritáson belül összesen hét politikai kezdeményezést terjesztett elő, amelyek külön programként az EU2020-as stratégia célkitűzéseinek elérését szolgálják majd.
A hét kezdeményezés közül három tartozik az intelligens növekedés címszó alá. :
1. „Innovációs Unió” (a K+F és az innovációs politika átfókuszálása a társadalmat érintő új kihívásokra, mint a milyen a klímaváltozás, az energiahatékonyság, az egészség és a demográfiai változások).
2. „Fiatalok lendületben” (a cél az európai felsőoktatási intézmények színvonalának és vonzerejének növelése, továbbá az oktatás és a képzés általános színvonalának javítása minden szinten).
3. „Európai digitális menetrend” (a szélessávú internet hozzáférésen alapuló gazdasági és társadalmi előnyök az európaiak számára).
A „fenntartható növekedés”ernyője alatt két nagyszabású kezdeményezést indít útjára a Bizottság.
1. „Forráshatékony Európa” (a cél egy nagy forrás hatékonyságú és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása. Annak elérése, hogy a gazdasági növekedés forrás- és energiafelhasználás semleges legyen).
2. „A globalizáció korának iparpolitikája” (egy új modern iparpolitika kialakítása, a vállalkozások támogatása, az európai gyár- és kézműipar versenyképességének javítása stb.)
A kirekesztéstől mentes növekedésen belül is két politikai kezdeményezést javasolt a Bizottság.
1. „Új képességek és munkahelyek program”(a munkaerőpiacok modernizálásához szükséges feltételek megteremtése szem előtt tartva a foglalkoztatási helyzet javítását és az európai szociális modellek fenntarthatóságát).
2. „A szegénység elleni európai platform” (a cél a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szavatolása).
Ami az új stratégia végrehajtását illeti, egy tematikus megközelítésből és egy az országokra fókuszáló figyelőrendszerből áll majd.
A tagállami monitor úgy visz majd közelebb a stratégia céljainak eléréséhez, hogy segítségére lesz a kormányoknak a válságból kivezető stratégiák meghatározásában és végrehajtásában, a makrogazdasági stabilitás helyreállításában és a gazdaságok tartós növekedési pályára állításában. A figyelőrendszer a fiskális politikán kívül a növekedéssel és a versenyképességgel szorosan összefüggő makrogazdasági témákra is kiterjed majd.
A stratégiáról készült dokumentum leszögezi, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió továbbra is a gazdasági stratégia középpontjában áll majd. „A kohéziós politika és a strukturális alapok, miközben saját jogukon is fontosak, kulcsfontosságú eszközök az okos, fenntartható és kirekesztés-mentes növekedés céljainak elérésében a tagállamokban és a régiókban” – fogalmaz a Bizottság.
A dokumentum szerint az EU többéves pénzügyi tervének (keretköltségvetésének) is tükröznie kell a hosszú távú növekedési célokat. A Bizottságnak szándékában áll, hogy a tagállamok által elfogadott prioritásokat a pénzügyi perspektívára jövő évben előterjesztendő javaslatába is belefoglalja. Brüsszel szerint ugyanakkor a vitának nem csupán a finanszírozás mértékéről kell szólnia, hanem arról is, hogy a különböző pénzügyi eszközöket – a strukturális alapokat, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokat, a kutatási keretprogramot és a versenyképességi és innovációs keretprogramot – hogyan kellene alakítani az EU2020-as stratégia céljainak eléréséhez. „Lényeges lesz megtalálni a módját annak, hogyan lehetne fokozni az EU-büdzsé hatását, ami ha kicsi is, fontos katalizátor szerepet tölthet be, ha megfelelően célzott”.
A Bizottság javaslatában arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU2020-stratégia végrehajtásának hiteles kilépési stratégián (exit stratégián) kell alapulnia, egyfelől a költségvetési és a pénzügyi politikát illetően, másfelől pedig a kormányok által a különböző gazdasági szektoroknak, elsősorban a bankoknak nyújtott közvetlen támogatást illetően. A dokumentum több elvet is rögzít a fiskális gazdaságélénkítő intézkedések visszavonására vonatkozóan.