Magyarország az unió e-közigazgatási térképén
Napjainkban körülbelül 130 millió európai állampolgár vesz igénybe az e-közigazgatási szolgáltatásokat, viszont közel 90 millió az olyan felnőtt, aki heti rendszerességgel használja ugyan az internetet, de e-közszolgáltatást egyáltalán nem vesz igénybe. Az ITTK elemzése rámutat arra, hogy hazánk még a fejlődés elején tart, ám jó az esélye arra, hogy a jövőben az EU-s tagországok között előkelő helyre kerüljön e téren.
Hazánkban általános problémaként említik, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások számának növekedése és a nyújtott szolgáltatások szintje egyelőre nem kielégítő, valamint a hirdetési kampányok sem járulnak hozzá a felhasználói szám kellő ütemű növekedéséhez. Az alacsony használati mutatók ellenére a kutatók úgy látják, hogy magas azok aránya, akik a jövőben hajlandóak lesznek használni az e-szolgáltatásokat. Mindehhez leginkább az kell, hogy lehetőség nyíljon a kézzelfogható előnyök közvetlen megtapasztalására.
Európában folyamatos a fejlődés. Az online közszolgáltatások felkészültségi szintje átlagban már tavaly meghaladta a 75 százalékot, a húsz kiemelt közszolgáltatás közel 60 százaléka pedig teljes mértékben online elérhető az állampolgárok és a vállalkozások számára. Az internetet napi szinten használók száma az unióban 40 millió fővel bővült a múlt évben - azaz mára több mint 250 millió hálózati polgár van - a háztartások 46 százalékában azonban még mindig nincs internet. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint az unió felnőtt lakosainak közel negyven százaléka nem áll kapcsolatban az internettel. Ettől az átlagtól a tagországokban jelentős eltérések tapasztalhatók, Romániában ez az arány 69, Bulgáriában 65 százalék, míg Dániában és Hollandiában alig több 10 százaléknál.
Az európai szélessávú piac összességében dinamikusan fejlődik, ám ennek ellenére a szélessávú megosztottság mértéke jelentősen növekedett az egyes tagállamok között az utóbbi években: míg 2005-ben a legfejlettebb és a legfejletlenebb országok közötti különbség mintegy 19 százalékpontot mutatott, addig ez a távolság 28 pontra emelkedett 2008-ban.
Érdemes kiemelni, hogy Magyarországon az 1-2 megabájt/szekundumos tartományban kínált csomagok átlagos árai megegyeznek az európai országokéval. Az euróban kifejezett árakat tekintve Magyarország a 9. helyen szerepel, megelőzve a nyugat-európai és a skandináv országok többségét. Viszont a vásárlóerő-paritáson vizsgált árak esetében a 17. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában, ami azt mutatja, hogy elsősorban nem a szolgáltatás ára magas, hanem a hazai keresetek alacsonyabbak az európai országok többségében jellemző.
Az euróban kifejezett árakat vizsgálva Magyarországon 23,4 százalékkal alacsonyabb a szolgáltatás ára az EU-27 átlagához képest, és 32,1 százalékkal alacsonyabb az EU15 átlagához viszonyítva. Vásárlóerő paritást vizsgálva viszont az figyelhető meg, hogy a hazai árak 44 százalékkal magasabbak az EU27-hez és 10,8 százalékkal az EU15 átlagához képest. Az EU tagállamainak információs társadalmi rangsorára vonatkozó összehasonlító adatok további statisztikai elemzéséből kiderül, hogy az indikátorok több mint 75 százaléka az átlagos alatt helyezkedik el, ilyen Bulgária, Ciprus és Lengyelország, de ebbe a csoportba sorolták hazánkat és Szlovákiát is. Az élvonalba tartozik Ausztria, Belgium és Németország mellett Franciaország, Luxemburg és az Egyesült Királyság.
A magyar e-közigazgatási szolgáltatások teljes online elérhetősége 2004-2006 között elérte az EU átlagát, de ez az érték azóta nem változott lényegesen. Az állampolgárok és a vállalkozások által igénybevett online szolgáltatások száma ugyan nőtt, de nem akkora ütemben, hogy meghaladja az EU-s átlagot. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elektronikusan elküldött és kitöltött nyomtatványok száma megegyezik az EU átlagával.
A fejlesztési irányoknak egyértelműen az adminisztrációs terhek csökkentése a hatékonyság, az átláthatóság, valamint a felhasználói elégedettség növelése felé kell elmozdulnia. Az Európai Bizottság kiemelten kezeli a legnagyobb hatású szolgáltatások fejlesztését, amelyek közé sorolható a határon átnyúló elektronikus személyazonosítás valamint az online adózás. Utóbbi kivételével hazánk lemaradásban van.
Összességében az Európai Unióra jellemző fejlettségi szinthez viszonyítva az információs társadalom tekintetében Magyarország még mindig lemaradásokkal küzd, a teljesítménymutatók egyelőre az EU-s átlag alatt vannak. A kutatók által felvázolt továbblépést hazánk számára az infokommunikációs szektor erősítése, a rendszeres internethasználók számának növelése, valamint a lakosság e-készségének növelése jelenti.
A cikk forrása az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) 2008-as Elektronikus Közigazgatás éves jelentése.