Árvízvédelmi fejlesztés a Dráva mentén uniós támogatással – aláírták a Drávaszabolcs-Kémes öblözet projekt támogatási szerződését2010. március 22.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 20 kilométernyi árvízvédelmi töltést magasít és erősít meg a Dráva bal partján, a drávaszabolcsi szakaszon. A 3,2 milliárd forintos uniós projektet a Környezet és Energia Operatív program finanszírozza, a megvalósításról szóló támogatási szerződést március 22-én írták alá Pécsett. A beruházás a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 12 települését érinti, közel 4 ezer lakos árvízi biztonsága nő.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2007-2013 között közel 150 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ez a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években hazánk erre a célra biztosítani tudott
A Dráva bal parti töltéseit legutóbb az 1980-as években fejlesztették, az árvízvédelmi töltés jelenleg alacsonyabb az előírtnál, nem elég biztonságos. A Drávasztára alatti folyószakasz védvonalán csak a mértékadó árvízszint feletti 60 cm-es biztonság teljesül a 120 cm-es előírással szemben. A fejlesztésre azért is szükség van, mert a Dráván levonuló árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezési lehetőségek korlátozottak, a vízgyűjtő terület döntő része pedig határainkon túl helyezkedik el, ami tovább növeli a kiszolgáltatottságot.
A fejlesztés a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 12 településének – Matty, Gordisa, Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Ipacsfa, Kovácshida, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Drávaszerdahely, Drávacsepely – nyújt majd nagyobb védelmet. A települések többségén a lakosság nehéz gazdasági és szociális körülmények között él, így különösen fontos, hogy az ingatlanokat ne veszélyeztesse az árvíz. A beruházásnak köszönhetően közel 4 ezer lakos és vagyontárgyaik, illetve számos gazdasági létesítmény és mezőgazdasági területek kerülnek nagyobb biztonságba.
A megvalósítás során kialakítják a megfelelő keresztszelvényt és kiépítik az előírt töltésmagasságot, valamint növelik a meder és a part állékonyságát. Keresztező műtárgyakat építenek és bontanak el, új árvízvédelmi raktárt létesítenek, gondot fordítanak a védelmi központ, a gátőrtelepek állagmegóvására és fejlesztésére, illetve különböző fenntartási eszközöket szereznek be.
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával megvalósuló beruházás költsége 3,2 milliárd forint. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy másik KEOP-projekt keretében a folyó alsó szakaszán, Old térségében is megerősít egy több mint 5 kilométeres töltésszakaszt, ennek már zajlik a kivitelezése. A 850 milliós fejlesztés az idén nyáron fejeződik be.
A Dráván 1972 júniusában vonult le az eddigi legnagyobb árvíz, a barcsi vízmérce szerint 618 centin tetőzött a folyó. A védvonal akkor még nem volt folytonos, így közel 12 km hosszan nyúlgátat kellett építeni, és a gátszakadást is csak nagy erőfeszítések árán lehetett elkerülni. A legsúlyosabb árvízkár 1966-ban keletkezett, a töltés átszakadt és Felsőszentmártont elöntötte a víz. Az elmúlt években az 1970-es évek árvizeit megközelítő árhullám nem vonult le a folyón, napjaink áradásai közül a 2005. évi emelkedik ki, ekkor másodfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni, a tetőzés 487 cm volt. A jelenlegi védvonal 1972 és 1987 között épült ki.