Újabb 39 kiemelt projekt támogatásáról döntött a kormány2010. március 26.
Az összesen 51,3 milliárdos fejlesztési csomagban közlekedési, turisztikai, környezetfejlesztési, egészségügyi és városrehabilitációs beruházások is helyet kaptak.
Újabb 39 kiemelt projektet nevesített az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiban a kormány. A most támogatott 20 közlekedésfejlesztési, 7 turisztikai, 5 városrehabilitációs, 5 környezetvédelmi-vízgazdálkodási és 2 egészségügyi beruházás összesen 51,3 milliárd forint nagyobbrészt európai uniós támogatásra számíthat.
Kiemelt figyelmet kapnak a közlekedés-fejlesztési projektek az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásainak felhasználása során. E forrásokból – a Közlekedési operatív programnak a nemzetközi elérhetőség javítását célzó projektjei mellett – regionális operatív programok keretében gyűjtőutak, négy- és ötszámjegyű települési összekötőutak építése, valamint az egyes településeken belüli terek, útszakaszok felújítása és komplex rehabilitációja valósul meg ezekben az években. Csak a 2007–2008-as akciótervi időszakban a regionális programokból összesen több mint 47 milliárd forintot ítéltek meg közút-felújítási projektekre. Ebből az összegből országszerte 1100 kilométernyi, többségében négy- és ötszámjegyű utat korszerűsíthetnek, ebből 880 kilométernyi útszakasz felújítása már be is fejeződött, 120 kilométeren jelenleg is zajlanak a kivitelezési munkálatok. A felújítandó négy- és ötszámjegyű utak köre bővül most a kormány döntésének köszönhetően: az ország újabb 20 pontján 14,2 milliárd forint értékben indulhatnak el hamarosan ilyen jellegű fejlesztések. Többek között megépülhet a Csepel-szigeti gerincút halásztelki ága (az 5103-as út), szilárd burkolatot kap a Szekszárdot Simontornyával összekötő 6317-es út egy szakasza, valamint megújul a 3701-es út Kazincbarcika–Múcsony–Onga szakasza, a 4519-es út Szeged, a 4424-es út Makó, a 4521-es út Hódmezővásárhely, az 5512-es út Mórahalom, az 5402-es út Kiskunfélegyháza, Jászszentlászló és Kiskunmajsa, valamint az 5501-es út Baja, Mátéházpuszta, Bácsbokod és Bácsalmás térségében.
Számottevően nőtt a turisztikai ágazat részesedése az uniós fejlesztési forrásokból a 2007–2013-as időszakban, amikor a regionális operatív programok egyötöde, összesen mintegy 300 milliárd forint fordítható országszerte az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztésekre. Ez tízszer nagyobb forrást jelent, mint amennyi a 2004–2006-os időszakban jutott az ágazatnak. Ebből a keretből pályázati úton több mint 83 milliárd forint már 2007-ben és 2008-ban gazdára is talált, s a kormány mostani döntésével újabb jelentős turisztikai fejlesztések indulhatnak el országszerte, összesen 9,3 milliárd forintos támogatással. 900 millió forintos uniós támogatással folytatódhat például a Gödöllői Királyi Kastély rekonstrukciója, Egerben turisztikai és látogatóközpontot alakítanak ki az Érseki Palota épületében, és fejlesztik az egri vár turisztikai attrakcióit – előbbit 986 milliós, utóbbit pedig 1,5 milliárd forintos uniós támogatással. Csaknem 2 milliárd forintos támogatással komplex ökoturisztikai fejlesztéseket indítanak Diósgyőr és Lillafüred térségében, valamint ugyancsak majdnem 2 milliárdos támogatással indítanak fejlesztéseket az Aggteleki Nemzeti Parkban található Esztramos-hegynél. 600 millió forintos európai uniós támogatásra számíthat a tihanyi turizmus fellendítését célzó Tihanyi Legenda Projekt. Emellett – folytatva az elmúlt időszak számottevő fürdőfejlesztéseit – 1,4 milliárd forintos uniós forrásból fejlesztik a harkányi gyógyfürdőt is.
A turisztikai beruházásokhoz hasonlóan kiemelt figyelmet kapnak a városrehabilitációs programok is, hiszen élénkítik az idegenforgalmat, erősítik a helyi gazdaságot és szebbé, élhetőbbé teszik a településeket szerte az országban. A 2004–2006-os időszak Nemzeti Fejlesztési Tervének részeként összesen 24,5 milliárd forint jutott városrehabilitációs programokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként 2007–2013 között összesen 270 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a települések rehabilitációjára, és csak 2007 és 2010 között az I. NFT e célra fordított keretösszegének a nyolcszorosát, csaknem 200 milliárd forintot fordíthattunk, fordíthatunk a települések megújítására a régiókban. A kormány ezúttal 5 városrehabilitációs program támogatásáról döntött, összesen 14,7 milliárd forint értékben. Ebből több mint 7 milliárd forint jut a Budapest Szíve Program két elemének folytatására, a budapesti belváros további rehabilitációjára. Csaknem 2,9 milliárd forintos EU-támogatással indulhat el a Ferencváros szociális városrehabilitációját célzó József Attila Terv I. üteme, és 3,1 milliárd forint jut Eger belvárosának funkcióbővítő rehabilitációjára, csaknem 1,7 milliárd pedig a szegedi egyetemi városrész közterületeinek megújítására.
Kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem az európai uniós fejlesztési források felhasználása során. A terület fontosságát jelzi, hogy míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az elmúlt négy évben megvalósult projektek összértéke 151 milliárd forint volt, addig a 2007–2013-as időszakban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a környezetvédelmi beruházásokhoz nyújtott uniós támogatás összege csaknem tízszer ennyi, összesen mintegy 1500 milliárd forint. E fejlesztéseken belül is hangsúlyosak az ár- és belvízvédelemhez kapcsolódó beruházások, amelyeknek köszönhetően 1,2 millió ember lakókörnyezetének védelme oldódik meg ezekben az években. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjának 160 milliárd forintos árvizes támogatási keretéből a Közép-Tiszán és a Felső-Tisza mentén megvalósuló, nagy árvízvédelmi fejlesztések mellett jelentős források jutnak elsősorban belvízvédelmi beruházásokra a regionális operatív programokból is. A kormány most támogatta, hogy csaknem 2,5 milliárd forintos uniós forrásból valósulhassanak meg a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséhez kapcsolódó bel- és csapadékvíz-rendezést célzó beruházások Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Emellett belterületi vízrendezést célzó fejlesztések indulhatnak el Pély, Ricse, Pácin és Nagyrozvágy községekben, összesen több mint 2 milliárd forintos európai uniós támogatással.
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére a 2007–2013-as időszakban több mint 311 milliárd forint uniós forrást fordíthatunk, míg egészségmegőrzésre és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztésre majdnem 60 milliárd forint jut. E központi források mellett a regionális operatív programokból további csaknem 110 milliárd forint jut a hét év alatt az egészségügy korszerűsítésére. A már folyamatban lévő vagy megvalósult egészségügyi fejlesztések folytatásaként két fővárosi beruházás támogatásáról döntött most a kormány. Az Uzsoki utcai kórház onkológiai fejlesztésére 1,3 milliárd forint jut, a Semmelweis Egyetem pedig a Korányi Projekt keretében egy új klinikai tömb felépítésére fordíthat 7,3 milliárd forint európai uniós támogatást.