Kohéziós politika szerepe az EU új gazdasági stratégiájában2010. április 1.
Az Európai Tanács megállapodott a hivatalosan júniusban elfogadandó új gazdasági stratégia fő paramétereiről. Az EU a jövőben a tudás és innováció, a fenntarthatóbb gazdaság, a magas foglalkoztatottsági szint és a társadalmi befogadás területeire fog összpontosítani.
A lisszaboni stratégiát felváltó terv fő irányai mellett az új program irányításában a jövőben főszerepet játszó állam- és kormányfők a Bizottság által javasolt öt kiemelt célban is egyetértettek, de közülük kettő esetében nem adták hozzájárulásukat a javasolt mennyiségi mutatókhoz (a korai iskolaelhagyók arányához; a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányához). Az állam- és kormányfők abban állapodtak meg, hogy a Bizottság javaslatának figyelembe vételével 2010 júniusában véglegesítik majd a célkitűzéseket.
Az állam- és kormányfők által elfogadott zárónyilatkozat leszögezi, hogy az új stratégiát valamennyi közös szakpolitikának – így a közös agrárpolitikának és a kohéziós politikának is – támogatnia kell majd. Az új tagállamok számára fontos, hogy az EU2020-as stratégia segítse a kohéziót és ne a kohéziós politikát rendeljük alá a tudás alapú, fenntartható és zöld növekedésnek.
Ha nem tükröződik a stratégiában a felzárkóztatás, akkor a stratégia elsősorban néhány fejlett régi tagországnak ígér jelentős előnyöket. Jelenleg ugyanis jó ha 7 tagállam rendelkezik olyan fejlett zöld technológiákkal, amelyek iránt a jövőben rohamosan növekedhet a kereslet.
Nem véletlen, hogy főleg a visegrádi országok kértek garanciákat arra vonatkozóan, hogy az EU2020-as stratégiájának jóváhagyása semmilyen formában nem prejudikálja a 2013 utáni pénzügyi perspektíváról szóló vitát, közvetett úton előre döntve a felzárkóztatási és a mezőgazdasági források csökkentéséről. Vélhetően a legtöbb tagállam elfogadta azt, hogy az új stratégia nem lehet egyedüli meghatározója a 2013 utáni pénzügyi perspektívának.
A csúcs zárónyilatkozatában elfogadott szöveg továbbá hangsúlyozza, hogy „az új stratégia sikeréhez való hozzájárulás érdekében fontos a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, valamint az infrastruktúra fejlesztése”. Az Unió vezetői a kohéziós politikához hasonlóan azt is elismerték, hogy „egy fenntartható, termelékeny és versenyképes mezőgazdasági ágazat jelentős mértékben hozzájárul majd a stratégiához, biztosítva ugyanakkor a tisztességes versenyt”.
Ami a soron következő lépéseket illeti, az Európai Bizottságnak a következő hetekben ki kell dolgoznia az iránymutatásokra vonatkozó javaslatait. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve ki kell tűzniük nemzeti céljaikat, amelyek figyelembe veszik majd kiindulási helyzetüket és sajátosságaikat. A Bizottság feladata lesz annak biztosítása, hogy a nemzeti célok összhangban legyenek a kiemelt uniós célokkal. Mind az egységes iránymutatásokról, mind pedig a nemzeti célokról a júniusban összeülő Európai Tanácsnak kell majd döntést hoznia.
A tagállamoknak 2010 őszén kell benyújtaniuk nemzeti reformprogramjaikat, amelyek részletesen tartalmazzák az új stratégia végrehajtása érdekében meghozandó intézkedéseket.